Aurora Borealis – Élet a nemi erőszak után

Mészáros Márta nem először készített olyan filmet, amelynek középpontjában női sorsok és generációk megjelenítése áll. A szocialista rendszer visszásságainak ábrázolása sem idegen téma számára, akit személyesen és családja által is érintett a sztálini terror.

 
Mészáros Márta (Forrás: Aurora Borealis facebook oldala)

A rendezőnő 1931-ben született, apja Mészáros László szobrászművész volt, akinek kommunista meggyőződése miatt a család a Szovjetunióba költözött. Ám külföldi származása miatt hamar utolérte őt a rendszer gyanakvása. Kivégzése után felesége is rövidesen meghalt, így Mészáros Márta két lánytestvérével árván maradt. Visszakerülve Magyarországra, mint az első női rendező, olyan karaktereket formált, amelyek egyrészt visszautalnak saját sorsára: a szülők elvesztése és a nevelkedés bizonytalansága így került be filmjeibe. Másrészt pedig sok olyan főhőssel találkozunk, akik az egyedül boldogulni kénytelen, erős nő figuráját mutatják be, azok identitáskeresését a társadalomban vagy a családban. Az Aurora Borealis is családi történet, valamint részben az anya-lánya viszony feldolgozása.


Anya és lánya, Törőcsik Mari és Tóth Ildikó (Forrás: 24.hu)

Mészáros Márta, aki maga is rutinos a pályán, talán utolsó, de igen fontos szerepet osztott ki a filmlegendára, Törőcsik Marira. Az idős hölgy, Mária egy kis magyar faluban él. Egy nap levelet kap Oroszországból, amely sokkhatásként éri. Lánya, Olga, aki sikeres ügyvéd Ausztriában, a kórházban talál rá, és ezzel kezdetét veszi az a dialógus, amely mentén a történet szépen lassan kibomlik. Két idősíkot láthatunk a továbbiakban: elénk tárul az fiatal Mária élete. Szerelme az arisztokrata származású Ákos, akit vidékre internáltak. Röviden, de érzékletesen ábrázolták az 1950-es évek szocialista társadalomformálását: a jogaitól és vagyonától megfosztott nemességet és az élet-halál ura ávósokat. A szerelmesek Ákos osztrák rokonaihoz akarnak szökni a határon, de a terv szörnyű drámává válik: a férfit a határőrök lelövik, az életben maradt Marit pedig a rátaláló szovjet katonák megerőszakolják.


Törőcsik Mari és Mészáros Márta a forgatáson (Forrás: Marie Claire)

A lány szerencsésen megszökik fogvatartóitól, és úgy tűnik, sorsa jobbra fordul, miután megtalálja halott szerelme rokonait. Ákos unokatestvérében, Edithben pedig igaz barátra és segítségre lel. Ám rövidesen kiderül, hogy Mari gyermeket vár, az apa kilétében pedig nem lehet biztos. Ez a bizonytalanság pedig kivetül majd egész életére, részese lesz ennek lánya és unokája. Olga véletlenül lel rá anyja házában olyan emlékekre, fényképekre, amelyek megindítják kérdéseinek özönét. A film ugyan csak egy rövid pillanatig utal a szovjet hadsereg katonái által elkövetett nemi erőszak női áldozatainak számára, és arra, hogy sokan hallgattak a történtekről. Az egyéni sorsok hosszabb–rövidebb bemutatásával azonban Mészáros Márta kiválóan ráirányította a figyelmet ezekre a tragédiákra. A háborús gyermekek sorsa kevéssé taglalt téma a magyar társadalomban és a filmgyártás sem érintette még ezt a témát Magyarországon.

Törőcsik Franciska és a szovjet katonák (Forrás: Filmteam)

Mészáros Márta tehát ismét olyan alapokról indul, amelyeket már ismerhetünk korábbi filmjeiből. Sok kritika fel is rótta új filmje kapcsán, hogy nem tud megújulni, ám személye mindig is vita tárgyát képezte. Egyrészt azért, mert az egyik legismertebb filmrendező, Jancsó Miklós felesége volt, akinek árnyékában nehéz volt érvényesülni. Magyarországon idegenül hatott egy női filmrendező tevékenykedése, aki ráadásul női főhősöket vitt/visz a filmvászonra, de a Jancsóhoz való hasonlítgatás is rányomta bélyegét munkásságára. Nyugaton ezzel szemben az éppen éledező feminista mozgalom felfedezte magának, aminek köszönhetően népszerűsége növekedett.


Mészáros Márta és Török Ferenc a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol a film közönségdíjat nyert
(Forrás: Aurora Borealis facebook oldala)

Mészáros Márta nem feminista, de a magyar közönség számára tabunak számító témákhoz nyúlt hozzá, mint például az egyedülálló anyák kérdése. Mostani alkotásában, az Aurora Borealisban is a női sorsok kerülnek a középpontba: Mari életét tragédiák formálják, ezek teszik személyiségét zárkózottá, szívóssá, magát pedig önfejűvé. Csak így tudja túlélni az őt ért megpróbáltatásokat, és úgy gondolja, hogy kötelessége megkímélni családját a múlt sötét titkaitól. Vívódásainak megjelenítése talán túl hosszú lett, amely hibaként róható fel, ám mivel a film kevésbé dokumentumfilmszerűen közelíti meg a témát, érthető a szándék. A színészi játékok nagyszerűek, eltekintve talán az unokától, és attól, hogy Törőcsik Mari lányát játszó Tóth Ildikó fiatalabb annál, mint ahogy a cselekmény szerint kéne lennie. Ugyanakkor Mészáros Márta egy olyan feltáratlan téma felé tett fontos lépést, amelynek benne kell lennie az elkövetkezendő évek diskurzusában. Remélhetőleg ez az alkotás megnyitja további filmek és dokumentumfilmek sorát, amelyek elősegítik a szembenézést és a múlt feltárását.

Gyönki Viktória

Ajánljuk olvasóink figyelmébe Pető Andrea Magyar nők és orosz férfiak című kapcsolódó írását.

Ezt olvastad?

Az amatőrfilmezés műszaki oldala jól dokumentált, azonban mint társadalmi, kulturális, művészeti jelenség nincs igazán feldolgozva; mindössze néhány interjú és könyvfejezetek