Kiss Márton bejegyzései
Cholnoky Jenő élete és munkássága
Mérnöki tudományok, geográfia, fényképezés, festészet – külön szakmák, ám Cholnoky Jenő (1870–1950) mégis mindben jártas volt. A földrajz „hőskorának” egyik utolsó képviselőjének emlékezete a mai napig élénken él a tudományos
Carl von Clausewitz és a háború tudománya
Carl von Clausewitz egyike volt a 19. század azon teoretikusainak, akik nélkül nehezen képzelhető el a tudománytörténet. A háborúról (Vom Kriege) című műve – mindamellett, hogy a hadtudomány egyik klasszikusának
Új eredmények a hadtörténetben – egy videokonferencia tanulságai
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romanisztika Intézete és a Magyar Hadtudományi Társaság Dél-dunántúli Tagozata szervezésében tartottak videokonferenciát 2020. május 22-én Új eredmények a hadtörténetben címmel. A három szekcióban a tizenegy,
„Le kell térni a kitaposott ösvényről!” – interjú Pap Norberttel
Pap Norbert történész-geográfus neve sokaknak ismerős lehet Szulejmán türbéjének világsajtót bejárt felfedezése, a szigetvári ásatások és az újabb mohácsi csatával kapcsolatos kutatások kapcsán. Vajon hogyan jutott el ezekhez a kutatási
A magyarság emlékezeti helyei itthon és külföldön
A történelem és emlékezet kérdései mindig is foglalkoztatták az embereket. Elég itt az őskori barlangrajzokra gondolnunk vagy egy középkori festményre, ami a valóság egy lehetséges leképződését ábrázolja. Pierre Nora a
„A múlt megőrzésének méltó helyszíne a levéltár – e nélkül pedig nincsen jövő sem” – interjú Kult Lászlóval
Kult László, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának igazgatója eddigi pályája során távoli régiókat járt be kutatóként. Történészként először Japánnal foglalkozott, később levéltárosként a 20. század második felének történéseivel
Az Oszmán Birodalomról – Egy hosszúra nyúlt „betegség” kórtörténete
Az Oszmán Birodalommal foglalkozó szakirodalmak többsége a nagyság (gloire) időszakára fókuszál és csak kevés hangsúly esik a birodalom 18–19. századi történetére. Különösen igaz ez a magyar nyelvű irodalmakra, amik főként
Nagyhatalmi összhang és presztízsháború: A boxerlázadás története
A 20. századi nagy háborúk és véráldozatok óta nehéz elképzelni, hogy fennállhatott olyan helyzet a világtörténelemben, amikor a nagyhatalmak – Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Németország, Japán és az Egyesült Államok –
„Versenyzett a pusztai széllel lóháton ő, Dzsingisz kán!” A steppe feletti hatalomgyakorlás kérdései
Az ember a sztyeppére gondolva akaratlanul is elvágyódást érezhet a szívében. Az itteni táj füves pusztáinak hatalmas mérete, jó levegője és viszonylagos szabadsága többeknek mint egy földi paradicsom jelenhet meg.
A Mennyei Birodalom és a „fekete méreg”: Az első ópiumháború története (1839–1842)
Az 1830-as években a brit kormányzat a fontos belpolitikai csatározások ellenére – mint például a szavazójog kiterjesztése és az ún. korrupt választókerületek megszüntetése – a külpolitikában is aktív maradt. A