Tóth Gergely Mátyás bejegyzései
Operettfigurák és bájos nippek: a Japán-divat kezdetei – 5. rész
Cikksorozatunkban eddig foglalkoztunk némi utazástörténettel, diplomáciatörténettel, recepciótörténettel: folytassuk hát egy kis művészettörténettel, avagy: hogyan kerültünk mi is a korabeli „japánimádat eszmemenetének bűvkörébe”? Mi köze a korabeli világkiállításoknak a japonizmus elterjedéséhez?
Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 4. rész
Sorozatunk korábbi cikkeiben a japán-magyar kapcsolatok kezdeteit, a japánok Magyarország-, és a magyarok Japán-képét és az egymáshoz megtett első utazásokat ismerhettük meg. A japán-magyar kapcsolatrendszer kulturális vetületein túllépve a cikksorozat
Japán utazók a Monarchia Magyarországán – Operettfigurák és bájos nippek 3. rész
A sorozat első részét ott hagytuk abba, hogy egy századfordulós japán utazó ismerkedési szokásaiba tekintettünk bele. Ám voltak olyan japán utazók is, akik elérték céljukat, vagyis sikerült meghódítaniuk egy magyar
Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 2. rész
Sorozatunk első részében in medias res vágtunk bele a magyar-japán kapcsolattörténet taglalásába a most futó Gésák a Duna-parton c. japonizmus-kiállítás kapcsán, ám kimaradtak a kapcsolatörténetről szóló diskurzus motivációi, és az
Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 1. rész
A Japánról szóló diskurzus gyakran csak a már meglevő sztereotípiák elmélyülését eredményezi. A gésa-aikidó-sushi szentháromságból (újabban pedig a manga, az anime és a Jpop queer-es kúlságával vérátömlesztett vaksi Japán-imádatból), ebből