Az egyházi iskolák államosítása Tolna megyében 1948

A Magyar Nemzeti Levéltár alintézményeiként működő megyei levéltárak a kutatószolgálat működtetése mellett fontos szerepet vállalnak az országos és megyei jelentőségű évfordulós eseményekről való megemlékezések lebonyolításában. A Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd) évente megrendezésre kerülő konferenciái mellett állandó és időszaki kiállításokkal igyekszik eleget tenni ezen kötelezettségének, amelynek az idei évben az egyházi iskolák államosításának 70. évfordulója adott apropót.

(forrás: www.mnl.gov.hu/tml)

Az egyházi iskolák államosítása Tolna megyében 1948 című kiállítás megnyitóján Várady Zoltán, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a központi elvárásoknak eleget téve igyekeznek a szélesebb közönség számára nyitottá és vonzóvá tenni a levéltárat, amelyre – a levéltár-pedagógiai foglalkozások, levéltári bemutatók mellett – a számos kiállítás nyújt kiváló lehetőséget. Csillagné Szánthó Polixéna, Szekszárd Megyei Jogú Város Humán Bizottságának elnöke pedig megnyitó beszédében a témához kapcsolódva Tolna megyei vonatkozásokat, valamint Reményik Sándor Templom és iskola című versének sorait idézte fel.

Csillagné Szánthó Polixéna és dr. Várady Zoltán a kiállítás megnyitóján (forrás: www.mnl.gov.hu/tml)

Az érdeklődőknek a megnyitót követően a kiállítás anyagának összeállítói, Kunné Tornóczky Andrea levéltáros és Hecker Henrietta segédlevéltáros történeti kontextusba ágyazva mutatta be a tárlatot, amelynek kiállított anyaga nemcsak a helyi levéltár irataira, hanem a Piarista Rend Magyarországi Tartománya Központi Levéltárának kölcsönzött dokumentumaira, valamint a korabeli hangulatot megidéző fekete-fehér – szabadon hozzáférhető – filmhíradó részleteire épül.

Hecker Henrietta és dr. Kunné Tornóczky Andrea
(forrás: www.mnl.gov.hu/tml)

 

Dr. Kunné Tornóczky Andrea a kiállítás bemutatását az 1948. június 16-i törvény tartalmának felelevenítésével kezdte, amelynek értelmében a korábban egyházi fenntartásban működő iskolák állami fenntartásba kerültek. Az intézkedés országszerte mintegy 6100 intézményt érintett. Elmondta, hogy mindez Tolna megyére vetítve 170 felekezeti iskola államosítását jelentette, amelyek közül néhány megyei jelentőségű iskola (Bonyhád, Szekszárd, Dombóvár, Hőgyész) kényszerű átalakulásáról a kiállítás tárlóiból gazdag képet kapunk: a központi nyomás hatására készült ingó- és ingatlan vagyon államosítási leltáraiból, a kiállított órarendekből, az iskolák alaprajzi adataiból, tanulmányi értesítőkből, bizonyítványokból válogattak össze néhány reprezentatív dokumentumot a levéltárosok.

(forrás: www.mnl.gov.hu/tml)

A kiállítás rendezője kiemelte, hogy a kiállítás igyekszik bemutatni azt is, hogy a korabeli sajtó az állam szócsöveként, valós társadalmi igényként tárgyalta az iskolák államosítását. Ennek illusztrálására a tárlat számos, az államosítás szükségességét bemutató helyi újságcikket vonultat fel, továbbá olyan állami döntések sajtótermékeit – így például a pedagógusok 20%-os béremelését tartalmazó Szabad Nép cikkét –, amelyek az államosítás széleskörű elfogadtatását célozták. Ugyanakkor az államosítással szembemenőkről is képet kaphatunk: országos viszonylatban a hírhedt pócspetri ügy kapcsán lefolytatott koncepciós perről, Tolna megyével kapcsolatban pedig azokról a helyi felekezeti iskolákban tanító tanárokról, akik az egyházzal való teljes szakítást nem vállalva adták fel hivatásukat és vesztették el egzisztenciájukat.

A Tolnamegyei Hírlap és a Szabad Nép 1948. évi cikkei (forrás: www.mnl.gov.hu/tml)

Emellett az érdeklődök a korabeli változások országos jelentőségű, befolyásos szereplőiről is tájékozódhatnak a tárlaton. Egyrészt megjelennek az egyházak megtörésére kiemelt figyelmet fordító egypártrendszer vallás- és közoktatásügy miniszterének, Ortutay Gyulának ideológiai nevelést célzó gondolatai, valamint a történelmi egyházak magyarországi vezetőinek – Mindszenty József esztergomi érseknek, Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspöknek – reakciói, akik szembeszegülve az államhatalomnak koncepciós perek áldozataivá váltak.

(forrás: www.mnl.gov.hu/tml)

A kiállítás célja annak bemutatása, hogy a 20. század derekán bekövetkező változások, állami intézkedések a felekezeti iskolák életében miként csapódtak le Tolna megye területén. A kiállítás külsőségeiben igyekszik megidézni a kor hangulatát a tárlók vörös színével, a korabeli idézetekkel, jelszavakkal és a Jancsi és iskola című, korabeli, leporelló formában megjelent didaktikus mesével. Az egyházi iskolák államosítása Tolna megyében 1948 című kiállítás 2018-ban várja az érdeklődőket. A kiállítás virtuális változata az alábbi linken tekinthető meg a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.

Szalai Ágnes

Ezt olvastad?

Az 1945 és 1948 közötti időszakot – a politikatörténetből átvett elnevezés alapján – a magyar filmművészeti korszakolás is koalíciós időszaknak