Az elszigeteltségből kifelé – Magyarország és a Szentszék kapcsolatai

Magyarország történetében a kereszténység az államalapítástól kezdve fontos szerepet játszott. A magyar–szentszéki kapcsolatok a mai napig virágzóak, amelyet a témában rendezett konferenciák, megjelent könyvek sora bizonyít. 2016. március 7-én, délelőtt 10 órakor az Országház épületében mutatták be a tavaly megjelent, Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920–2015 című kötetet, amelyet Fejérdy András, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerkesztett.

A kötet kiadásában jelentős szerepet töltött be Zombori István, a HistoriaEcclesiastica Hungariae Alapítvány (HEH) vezetője is. A munka két konferencia anyagának írott változatát tartalmazza (Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolataiból, 2015. április 14., Országház; és Rapportidiplomaticitra la Santa Sede e l’Ungheria, 2015. június 12., Római Magyar Akadémia), melyekre a magyar–szentszéki diplomáciai kapcsolatok felvételének 95., illetve a szocializmus utáni újrafelvételének 25. évfordulója alkalmából került sor.

                        Az előadók: Gárdonyi Máté, Alberto Bottari de Castello, Semjén Zsolt, Erdő Péter

A zártkörű eseményre a tanulmánykötet szerzőin kívül a magyar politikai és egyházi élet neves személyiségei, a könyv recenzensei és tudósítók kaptak meghívást. A bemutató Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius köszöntőjével vette kezdetét, aki örömét és meghatottságát fejezte ki, amiért e neves évfordulók tiszteletére készült könyv bemutatóján jelen lehet. A két konferencia napját a budapesti nuncius a magyar–szentszéki kapcsolatok ünnepnapjaként értékelte, s kifejezésre jutatta azt a meglátását, miszerint az elkészült kötet a közös értékekhez való ragaszkodás kézzelfogható bizonyítéka. Mint fogalmazott, a nehézségektől sújtott Magyarország úgy döntött, hogy visszatér a Szent István által lefektetett keresztény tradíciókhoz, követve első uralkodója akaratát.

Napjainkban – folytatta gondolatait Castello – a Szentszék fontos helyet tölt be a magyar nemzet életében azáltal, hogy az évezredes keresztényi múltra visszatekintő magyarság ismét visszatért hagyományaihoz.

Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek, prímás szintén kiemelte, hogy Magyarországon a kereszténység több mint ezer éve fontos szerepet tölt be. A katolikus értékek azokban az időkben is jelentősek voltak a magyarság körében, amikor a diplomáciai kapcsolatok még nem álltak fenn. Erdő Péter örömét fejezte ki, hogy a konferenciakötetben közölt tanulmányok sorában olyan előadások is helyet kaptak, amelyek bemutatják a magyar–szentszéki kapcsolatok nehéz időszakait is, és rávilágítanak arra, hogy a két fél képes volt átlendülni az akadályokon. A bíboros úr hangsúlyozta továbbá, hogy a Szentszék nem csupán Vatikánvárost, mint államot képviseli, hanem a katolicizmus egészét.

A könyvbemutató házigazdája, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy a magyar nemzet története elválaszthatatlan a katolikus egyháztól, amely mindig aktív cselekvőként volt jelen a történelem viharában. Ez különösen a nácizmus és a szocializmus évtizedeiben mutatkozott meg. A német megszállásidején a budapesti apostoli nuncius Angelo Rotta volt, aki minden erejével igyekezett megmenteni az üldözött embereket. A szocialista rezsim beköszöntével viszont ő maga vált üldözötté. Semjén Zsolt kitért a magyar–szentszéki vegyesbizottságok működésére, amelynek munkájában maga is tevékeny részt vállalt. Ezek a munkálatok bizonyítják, hogy az egyház Magyarország szociális és családi életében fontos szerepet tölt be, továbbá annak működése egyfajta példát jelent az állam életének alakításához is. Végezetül Semjén Zsolt megköszönte Castello nuncius szolgálatát, valamint a kötet szerzőinek munkáját.

A kötet borítója

Ezt követően a könyvet Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola oktatója mutatta be. Rövid ismertetőjében kiemelte Fejérdy András gondos szerkesztőmunkáját, és dicséretben részesítette a kötet tanulmányainak többi szerzőjét is. A műben a köszöntőbeszédek, a magyar–szentszéki kapcsolatok jelenlegi helyzetének ismertetése, valamint a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával töltött évek (1990-től) eseményeinek bemutatása is helyet kapott, ám jóval hangsúlyosabb a könyv történeti része, amely a két világháború közötti diplomáciai kapcsolatokat eleveníti fel. Ennek oka, hogy a Vatikán levéltáraiban a kutatás erre a periódusra vonatkozóan engedélyezett.

A vatikáni források jellegét Johan Ickx, a Vatikán Államok Közötti Kapcsolatok Szekciója Történeti Levéltára – ArchivioStorico della Sezione per i Rapporti con gliStati della Segreteria di Stato– főigazgatója mutatta be, ezek fontosságára pedig a magyar jezsuiták 20. századi törökországi misszióját ismertető Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója hívta fel a figyelmet. Az első világháborút (1914–1918) követő évek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és az apostoli nunciatúra felállításáról szóltak. Tóth Tamás (a Pápai Magyar Intézet rektora), Érszegi Márk Aurél (a szentszéki magyar nagykövetség első beosztottja) és Tóth Krisztina (a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa) tanulmányai ezeket az eseményeket részletezték. Fejérdy András és Csíky Balázs (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa) a püspöki hűségeskü új szövegét, illetve a püspökök jelölésének új eljárását elemezték.

A korszak apostoli nunciusai, CesareOrsenigo és Angelo Rotta fontos szerepet töltöttek be a magyarországi szerzetesrendek apostoli vizitációjában, amelyet Somorjai Ádám OSB, a Vatikán Államok Közötti Kapcsolatok Szekciója Történeti Levéltárának munkatársa tárt az olvasók elé. Angelo Rotta életútját Matteo Luigi Napolitano, a Molise Egyetem és a G. Marconi Egyetem tanára ismertette. A görögkatolikusok és a Szentszék kapcsolatairól Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora emlékezett meg tanulmányában.

Az ismertető végén Gárdonyi Máté hangsúlyozta, hogy a két világháború közötti időszakban különösen fontosnak bizonyult a Szentszékkel való kapcsolatfelvétel, amely Magyarország számára lépést jelenthetett az elszigeteltségből kifelé vezető úton. Végezetül Gárdonyi annak a reményének adott hangot, hogy a szerzők a jövőben tovább folytatják a megkezdett munkát, majd megköszönte a közönségnek a jelenlétet. Ezzel ez a történetírói és politikai szempontból egyaránt kiemelt jelentőségűnek tekinthető könyvbemutató véget ért.

Hamerli Petra

Kapcsolódó cikkek:

Konferencia a Római Magyar Akadémián a budapesti apostoli nunciatúra alapításának és újra megnyitásának évfordulója alkalmából

Két új könyv a magyar egyháztörténetről

Lendületben az egyháztörténeti kutatás – interjú Tusor Péterrel

Konferencia: Egyháztörténeti délután

Domonkosok a Margitszigeten – visszatérési kísérlet a második világháború árnyékában

Ezt olvastad?

Mi jut először eszünkbe, ha a vietnami háborúra, illetve a fegyveres konfliktust bemutatni szándékozó filmalkotásokra gondolunk? Talán nem vagyok vele