Az emigráció elfeledett királynője – Az Utolsó jelentés Annáról című filmről

Mészáros Márta 2018 áprilisában életmű díjat vehet át a bécsi Let’s CEE filmfesztivál (2018. április 13–22.) keretében. Jelen írásunk egy 2009-es alkotásával foglalkozik, amelyben a rendezőnő Kéthly Anna szociáldemokrata politikus életművének állított emléket. A film megtekintésekor leginkább arra voltam kíváncsi, hogy a 100 perc alatt elbeszélt történet mit árul el főhőse munkásságáról. Már a nyitó képkockákon találkozunk Mészáros Márta üzenetével, miszerint a „filmben egy elképzelt történetet mesélek el, amely akár így is történhetett volna.” Ennek ellenére bizakodtam biográfiai mozaikok feltűnésében és kapcsolódó történelmi események megismerésében.

A film dvd kiadásának borítója

A kerettörténet

A film mindvégig sokat ugrál az idősíkok között. A felütés és a lezárás 1991-ben játszódik, amikor is egy fővárosi sarki presszó televíziójából harsogó közvetítés tudatja velük, hogy Magyarország a szovjet csapatok távozását ünnepli. Június 19-én Záhonynál Viktor Silov, a Déli Hadseregcsoport altábornagya zárta a sort. Faragó Péter elérkezettnek látja az időt, hogy bevallja éppen külföldre induló öccsének, hogy korábban ügynökként tevékenykedett.

Elmeséli miként bízta meg 1973-ban a magyar állam, hogy brüsszeli irodalmi konferencián való tartózkodását kihasználva, győzze meg a hazatérésről Kéthly Annát. A Kádár-rendszer legitimációjának erősítéséhez volt szükség minderre. (Naívan) azt gondolták, hogy ha lakásról, munkáról, műveinek kiadásáról biztosítják őt, hazaköltözik. Faragó kiválasztásának oka, hogy nagybátyját, Faragó László ügyvédet korábban gyengéd szálak fűzték Kéthlyhez. Nem kellett sokat győzködni az irodalomtörténészt, hogy beszámolókat írjon. Tisztában volt vele, hogy tanulásának, tanításának, külföldi útjainak ez az ára. Nem tűnt úgy, hogy nagy erkölcsi dilemmával birkózott volna. A brüsszeli magyar követségen Szadai Klára a kapcsolattartója, akitől átveheti a figyelődossziét, amelyet rendszeresen vezetnie kell, ezen túlmenően pedig kétnaponta személyesen is meg kellett jelennie. Cserébe a követségről hazatelefonálhatott és felesége könnyen kapott útlevelet.

Az 1973-as történetet pedig folyamatosan megszakítják Kéthly Anna visszaemlékezései az 1940-es és 1950-es esztendőkre.

Faragó Péter (szerepében Fekete Ernő) az irattárban (Forrás: port.hu)

Mit tudunk meg Kéthly Annáról?

Faragó Péter az indulás előtt látogatást tesz egy irattárba, ahol elé teszik a terjedelmes „Kéthly-aktát”, azzal, hogy „az ellenforradalom óta a legaktívabb ellenségünk nyugaton”. A dokumentumok forgatása és hangos felolvasása által tudunk meg néhány alapinformációt a „célszemélyről”. Kilenc gyermekes munkáscsaládból származott, 1917-ben csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, 1922-ben választották meg országgyűlési képviselőnek és 15 éven át az egyedüli nő volt a magyar törvényhozásban. Hangot emelt a zsidótörvények ellen, szoros kapcsolat fűzte Faragó László ügyvédhez, a szociáldemokrata párt tagjához. A filmkockákon láthatjuk a parlamentben vehemensen felszólaló ifjú politikusnőt, aki a munkásság tarthatatlan lakáskörülményei ellen protestál: „nem csak baltával lehet meggyilkolni egy embert…” Tiltakozott az ellen, hogy a szociáldemokrata pártot beolvasszák a kommunista pártba. 1950-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Négy esztendő elteltével szabadult.

Nagy Imre oldalán (Forrás: montazsmagazin.hu)

Indulás előtt Faragó látogatást tesz nagybátyjánál, aki egy fadobozt küld vele Brüsszelbe, azzal, hogy közös emlékeket rejt és a kulcs a címzettnél van. Anno születésnapjára kapta tőle Anna. Most József Attila Nagyon fáj című kötetét rejti. Később kiderül ez a korábban is alkalmazott egyezményes jelzésük arra, hogy elárulják őket, tehát Anna mindvégig tudhatta, hogy Péter milyen jellegű megbízásból kereste fel. Ennek ellenére rendszeresen fogadják (Anna és testvére, Magda) őt otthonukban.

Kéthly Anna beszédet mond a parlamentben (Forrás: montazsmagazin.hu)

Faragó Lászlóval 1956 novemberében találkoztak utoljára, amikor Kéthly Anna az újjáalakult szociáldemokrata párt elnöke volt, a Nagy Imre-kormány államminisztere és az ország ENSZ-megbízottja. A szovjetek bevonulásának híre Bécsben érte, nem tért haza.

Minden látogatás alkalmával kiderül, hogy Kéthly Anna kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik, és aktívan részt vesz a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban. Az első találkozáskor, a néhány nappal korábbi magyar kormányellenes tüntetés fotói már Anna irodájának faliújságját díszítették. A második találkozásnál Bogdán János, a mozgalom egyik vezetőségi tagja látogatja meg és Anna leveleit gépeli. Az egyikben az Internacionálé bécsi nőkongresszusáról ír, ottani felszólalását kevéssé sikeresnek ítélte meg, mert úgy érezte az emigráns személyek gyanakvást keltenek. A másik levél címzettje Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja volt. Egy alkalommal pedig nem engedték be Faragó Pétert, mert egy illusztris vendég járt Kéthly Annánál. Golda Meir, Izrael miniszterelnöke volt a látogató, akivel a konyhában, majd a nappaliban beszélgettek fesztelenül. Szívélyes kapcsolatuk az 1940-es évek közepére vezethető vissza. Kéthly Anna 1945 és 1948 között hathatósan támogatta a zsidók kivándorlását, amelyért magas izraeli kitüntetést kapott és Golda személyesen is fogadta. Tudva, hogy küldetése szempontjából kulcsfontosságú bejutnia, Péter visszatér és maga is találkozik Goldával, aki arról faggatja mi újság Magyarországon. Mikor Faragó kifejti, hogy jó a film, a színház és az átlagos élet, Kéthly kifakad, hogy: „Ne csinálj propagandát Kádár Jánosnak a házamban!”

Golda Meir 1973-ban (Forrás: wikipédia)

Viszonyulások, túlélési stratégiák a Kádár-korszakban

A film, ha sematikusan és jelzésszerűen is, de felvonultatja, hogy a különféle korosztályú, pozíciójú emberek hogyan viszonyultak Magyarország 1970-es évekbeli berendezkedéséhez, működéséhez. A pártállam képviseletében látunk egy funkcionáriust, aki Faragót beszervezi, valamint a brüsszeli követségen működő kapcsolattartót, akik talán meggyőződésből szolgálják ki a rendszert. A beszervezett postás vagy a telefonok lehallgatása olyan természetesnek tűnő jelenségek, amelyekből már senki nem csinál problémát. Faragó Péter egyetemi oktató, irodalomtörténész, aki számára fontos, hogy tudományos karrierje építésének lehetőségei adottak legyenek, ennek érdekében nem okoz számára kompromisszumot kötni és teljesíteni az ügynöki feladatokat. A megfélemlítettséget Faragó édesapja jeleníti meg, aki azzal indítja útnak felnőtt fiát: „Ne csinálj hülyeséget! Vigyázz mit beszélsz és hol!” Faragó édesanyját eltiltotta férje a fivérétől 1956-os szerepvállalása miatt. Faragó öccse pedig aktív részese a változásokért felszólaló fiatalságnak. Részt vett március 15.-i megmozdulásokon, amelyen elkobozták fényképezőgépét, személyi igazolványát és a gimnáziumból való kicsapás réme fenyegeti. Az emigráció tagjai mélységesen megvetik a Kádár-rendszert: „pártállam, diktatúra, amit szovjet hadsereg tart fenn.”- hangzik el Annától egy az 1956-os forradalom értelmezéséről folytatott vitában. Bogdán János nem hajlandó hazaköltözni, amíg Kádár az uralkodó. Puritanizmusát álcának tartja, és nem érti miért nem tart szabad választásokat. Faragó művész feleségét lenyűgözi a Nyugat pezsgő kulturális élete, megízlelve Brüsszelt disszidálásra próbálja rávenni férjét. Mikor megtudja, hogy Péter beszervezték Párizsba utazik, később elválnak.

Kővágó József, Budapest 56-os polgármestere, Kéthly Anna, Király Béla 1957 januárjában. (Forrás: hvg.hu)

Egy magányos politikusnő élete alkonyán

A történet három esztendővel Kéthly Anna halála előtt játszódik, ennél fogva hangsúlyos a nosztalgia, a mérlegkészítés és a halálra való felkészülés motívuma. Magyarországon „be vagyok tiltva” – hangzik el egy beszélgetésben. A börtönben már mindent papírra vetett, attól tartott, hogy újra börtönbe akarták vetni. Nem értette miért erősködnek, hogy hazatérjen. Ellentmondásos érzelmek fűzték Faragó Lászlóhoz, de elmondása szerint soha nem is akart férjhez menni. Nem akarta anyja példáját követni, aki a nyomorba szülte gyermekeit. Többször látjuk a gondolataiba merülve kötögetni, amely tevékenység véleménye szerint jó depresszió és türelmetlenség ellen. Csodálkozik, és talán kicsit irigykedik, mikor kiderül, hogy Goldának vannak unokái. Ha egy kívánsága lehetne, akkor újra fiatal lenne. Nem igazán tudják megválaszolni a kérdést: „Miért lettünk politikusok?” Egykori szerelmével telefonon közli, hogy nem fog hazatérni, ugyanakkor a film tetőpontján annyit kér Faragó Pétertől, hogy intézze el „az elvtársainál”, hogy magyar földbe temessék. Születésnapi összejövetelén megfogalmazza, hogy miért nem tér haza. Nem elég jó ajánlat számára, hogy magyar állampolgár legyen ugyan, de a múltat el kell felejtenie.

„Miféle ország az, amelyik hazugságra épül?
Miféle ország az, amelyikben eltörlik a múltat?
Miféle ország az, amely kivégzettek névtelenül elkapart holttesteire épül?
Ez a te szabadságod?”

Kéthly Anna 1976. szeptember 7-én halt meg a belgiumi Balkenbergében. Hamvait 1990-ben hozták haza és temették el a Rákoskeresztúri temetőben. Teljes rehabilitálása 1994-ben történt meg. Erzsébet városban szobor és tér, Budapesten több tábla őrzi emlékét.

Emléktábla a Pozsonyi utcai lakóház falán (Forrás: nokert.hu)

Az Utolsó jelentés Annáról című film talán többet elárul Magyarország 1970-es évekbeli közhangulatáról és a Kádár-rendszer hazai, valamint nemzetközi megítéléséről, működési mechanizmusáról, mint főhőséről. Kéthly Anna alakja, életpályája leginkább csak illusztrálja, hogy egyetlen emberöltő alatt milyen viharos változások zajlottak országunkban. Mindezek ellenére hiánypótló alkotásnak tekintem, hiszen egy olyan nőnek állít emléket, aki méltó módon másfél évtizedig megállta helyét a magyar parlamentben és aki élete végéig hű maradt elveihez.

Három érdekesség a film kapcsán:

2008-ban még úgy tervezték, hogy Remény címmel jelenik meg a film.
Három részes tévéfilmben gondolkodtak, amely Kéthly Anna teljes életútját bemutatta volna.
Golda és Kéthly izraeli találkozását is szerették volna megörökíteni ottani helyszíneken leforgatva.

Ezt olvastad?

Stephen Hopkins 2016-os Race - A legendák ideje című filmalkotásában arra vállalkozott, hogy bemutassa azt az utat, miként vált az