Az I. világháborús konferencia Szarajevóban – a magyar küldöttség szemével

2014. június 18. és 21. között The Great War: Regional Approaches and Global Contexts (A Nagy Háború: Helyi megközelítések és globális hátterek) címmel nemzetközi történettudományi konferenciát rendeztek Szarajevóban. A konferenciának magyar vonatkozása is volt: A Magyar Tudományos Akadémia BTK Történettudományi Intézete  – bosznia-hercegovinai, német, bolgár, macedón, szlovén, osztrák és lengyel szakmai partner mellett – társszervezőként vett részt a rendezvény lebonyolításában. Az MTA BTK TTI munkatársai közül Csaplár-Degovics Krisztián, Szabó Dániel, Hornyák Árpád, Sokcsevits Dénes és Pók Attila, rajtuk kívül Szávai Ferenc, Bihari Péter és jómagam vettünk részt a konferencián hazánk képviseletében. Az alábbi cikkben elsősorban a magyar küldöttség konferenciaszereplését szeretném bemutatni.

Szabó Dániel, Szőts Zoltán Oszkár, Bihari Péter, Hornyák Árpád, Csaplár-Degovics Krisztián

A konferencia nyitóelőadását Mark Mazower, a Columbia University professzora tartotta június 18-án este. Beszédében az első világháború kutatásának fő irányait tekintette át. Az előadáshoz Pók Attilát kérték fel hivatalos kommentálónak, aki főként a mai kutatásokról beszélt, hangsúlyozva, hogy a hadtörténeten kívül számos más vonatkozása is van az első világháborúnak.

A második napon két magyar kolléga szerepelt párhuzamosan. Sokcsevits Dénes elnökölte a The Roads to War in Southeastern Europe (A háborúhoz vezető utak Délkelet-Európában) című szekciót, melyben főként a szerb-osztrák-magyar konfliktus gyökereit kísérelték meg feltárni az előadók. Csaplár-Degovics Krisztián ezzel egyidőben „The Last Common Failure of the Great Powers: The Case of Albania, 1912-1914” (A nagyhatalmak utolsó közös tévedése: Albánia esete, 1912-1914) címmel tartott előadást az Ulf Brunnbauer vezette Ideational and Political Foundations (Eszmei és politikai alapok) című szekcióban, melyben Albánia a Balkán háborúkban betöltött szerepét, illetve az Albániával kapcsolatos nagyhatalmi koncepciókat tekintette át.

A harmadik napon a magyar kollégák önálló szekciót kaptak Hungary, the Habsburg Empire and the War (Magyarország, a Habsburg Birodalom és a háború) címmel. A szekció elnöke Pók Attila volt. Az első előadást Szávai Ferenc rektor úr tartotta „The Dualist Hungarian Political Elite’s Conceptions of the Balkans, 1867-1918” (A dualizmuskori magyar politikai elit Balkán-koncepciói, 1867-1918) címmel, melynek során a Balkánnal kapcsolatos magyar politikai vitát mutatta be az egybegyűlteknek. A második előadást „The Question of Hungarian Responsibility in the Outbreak of the First World War” (A magyar felelősség kérdése az első világháború kitörésében) címmel én tartottam meg, melyben Magyarország a Birodalmon belüli külpolitikai cselekvési lehetőségeit és Tisza István a júliusi válságban tanúsított magatartását vizsgáltam. Utánam Szabó Dániel „Hungarian War Aims in the First World War” (Magyar hadicélok az első világháborúban) címmel tartott előadásában hazánk a háborús helyzet tükrében változó hadicéljait tekintette át. Bihari Péter „The Crisis of the Middle Classes in Hungary during World War I” (A magyar középosztály krízise az első világháború folyamán) címmel tartotta előadását, melyben a városi polgárság háború alatti problémáit mutatta be, különös tekintettel a zsidó lakosságra. Hornyák Árpád „The Balkan Policy of Hungary in the Great War” (Magyarország Balkán-politikája a Nagy Háborúban) címmel a magyar politikai vezetés Balkánnal kapcsolatos álláspontjait elemezte Tisza István háború alatti parlamenti beszédeinek a tükrében.

Pók Attila, Szávai Ferenc, Szabó Dániel, Szőts Zoltán Oszkár, Bihari Péter, Hornyák Árpád

A szervezők rendkívül szoros tempót diktáltak a résztvevők számára. A három nap folyamán reggeltől estig párhuzamosan zajló szekcióülésekbe osztották a jelenlevőket. Sajnos a programba a városnézést nem vették bele, így kénytelenek voltunk az egyik szekciót kihagyva beutazni a merénylet helyszínét megtekinteni, amely kihagyhatatlan program minden Szarajevóba érkező számára. Az egykori Latin hídnál emléktábla található, mely az egykori eseményekre emlékeztet.

A rendezvény 21-én este zárult. Pók Attila mint az egyik szervező záróbeszédében rámutatott arra, hogy az első világháborúhoz hasonlatos történelmi fordulópontok kapcsán mennyire fontosak az olyan nemzetközi konferenciák, mint amilyen ez volt. A szervezésre sajnos árnyékot vetett a francia és a szerb fél korábbi kivonulása, melyről Szeghő Patrik cikkében olvashatnak az érdeklődők. A nehézségek ellenére szakmailag nagyon fontos, számos ország képviselőit felvonultató konferencia zajlott le Szarajevóban, amely a résztvevők részéről egyértelműen pozitív visszhanggal zárult le.

Ezt olvastad?

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative
Támogasson minket