Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról

Oszd meg másokkal is:

Aktuális

A mohácsi csata időpontjával kapcsolatban több cikk jelent meg a magyar sajtóban az utóbbi hetekben. Jelen szakmai állásfoglalást nemrégiben juttatta el portálunknak – eddig – 90 aláírója. A szöveget változatlan formában közöljük.

Az elmúlt hétvégén elárasztotta a magyar médiát az a szenzációs bejelentés, amely szerint eddig rosszul tudtuk a mohácsi csata időpontját. Pap Norbert és szerzőtársai a Balkán füzetek 11. számában most megjelent tanulmányukban (A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében) többek között a mohácsi csata napját is átszámolták a Gergely-féle naptár szerint, s megállapították, hogy az nem augusztus 29-én, hanem szeptember 8-án történt.

Az eljárás azonban se nem új, se nem indokolt, egyetlen célja a média érdeklődésének felkeltése. A szöveg nagyobb részét kitevő dátumátszámítások egyszerűen a https://regi.naptarak.com/naptarak_konvertalo program révén készültek, sem a felvetett kérdésnek, sem az arra adott válasznak nincsen tudományos háttere.

Mit érdemes tudni az új naptár bevezetéséről? A XIII. Gergely pápa által 1582 októberében bevezetett reform értelmében 1582. október 4-e után 15-e következett, azaz 10 nap „kiesett” a naptárból, és a különböző európai országok fokozatosan vették át ezt a számítási módot. A Magyar Királyság 1588-ban, de az ország egyes területein még a 17. században is voltak követői a régi naptárnak. Anglia 1752-ben, Oroszország csak 1918-ban vette át ezt a számítást. Ha elfogadjuk az érvelést, akkor az angoloknak a Magna Charta kiadásától az Act of Supremacy törvénybe iktatásáig mindent át kellene számolniuk. Történészi körökben ezért általánosan elfogadott módon sehol nem számolták/számolják át a naptárreform előtti történelmi dátumokat az új naptár szerint, mert mindez értelmetlen kavarodást jelentene, bármilyen tudományos hozadék nélkül. Gondoljunk bele, hogy ezek szerint többé nem augusztus 20-án ünnepeljük meg István királyunk szentté avatását, és Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének az emléknapja sem lehet július 22-én. Az átszámítás a későbbiekben is csak akkor indokolt, ha a történész különböző időszámítási rendszereket használó forrásokat kénytelen közös nevezőre hozni.

A mohácsi csata Brodarics István egyértelmű megfogalmazása szerint 1526. „augusztus 29-én, azaz Keresztelő Szent János fővételének ünnepnapján” történt (quo est pugnatum, qui fuit vigesimus nonus dies mensis Augusti divo Ioanni Baptistae decollato sacer). A hazánk történetében oly fontos csata napja tehát akkor is és ma is ugyanúgy augusztus 29-e. A csillagászati és naptári nap eltéréséből ugyanis csupán annyi következik, hogy a nap mintegy 20 perccel korábban nyugodott le augusztus 29-én, mint ma, de ennek a csata lefolyása szempontjából semmi jelentősége nincs. Az emléknapot pedig azért tartjuk augusztus 29-én, mert azon a napon történt az, amire emlékezünk.

Minden ellenkező állítás tudománytalannak tekinthető, és csak a történelemről vallott ismeretek összezavarására alkalmas.

2020. augusztus 25.

C. Tóth Norbert, Kenyeres István, Pálosfalvi Tamás

Almási Tibor, Arany Krisztina, Avar Anton, B. Halász Éva, B. Szabó János, Barabás Gábor, Bárány Attila, Bárth Dániel, Bocsi Zsófia, Buják Gábor, Csermelyi József, Domokos György, Dreska Gábor, E. Kovács Péter, Erőss Zsolt, F. Romhányi Beatrix, Farkas Csaba, Farkas Péter, Feld István, Fuchs György, Gál Judit, Gálfi Emőke, Guitman Barnabás, H. Németh István, Halmágyi Miklós, Hende Fanni, Horváth Illés, Horváth Richárd, Hunyadi Sándor, Kádár Tamás, Kádár Zsófia, Kádas István, Kanász Viktor, Kanyó Ferenc, Keglevich Kristóf, Kelényi Borbála, Kis Iván, Kiss Farkas Gábor, Kiss Gergely, Kondor Márta, Korpás Zoltán, Kovács István, Kovács Viktória, Kökényesi Zsolt, Körmendi Tamás, Kristóf Ilona, Kulcsár Krisztina, Kurecskó Mihály, Láda Bertalan, Lakatos Bálint, Lenthár Balázs, Masek Zsófia, Mészáros Kálmán, Mészáros Orsolya, Mikó Gábor, Molnár Péter, Nemes Gábor, Németh Péter, Neumann Tibor, Oláh P. Róbert, Orsós Julianna, Paksa Rudolf, Pap József, Papp Adrienn, Piti Ferenc, Rácz György, Rétfalvi Balázs, Sánta Sára, Sarbak Gábor, Sebők Ferenc, Somogyi Szilvia, Szarka József, Szegvári Zoltán, Szende Katalin, Szende László, Szovák Kornél, Szovák Márton, Szőcs Tibor, Takács Miklós, Ternovácz Bálint, Thoroczkay Gábor, Tuhári Attila, Uhrin Dorottya, Vadas András, Vajk Ádám, Végh András, W. Kovács András

A címlapon Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása. Forrás: Wikipedia

Frissítés! A szakmai állásfoglalás megszólítottjainak válasza ide kattintva olvasható.

Ezt olvastad?

2500 évvel ezelőtt, Kr. e. 480-ban Xerxész perzsa nagykirály hatalmas sereggel vonult a görög poliszok ellenállásának megtörésére és a görög
Támogasson minket