„Az igaz ügy örökre veszve nem lehet”: Tudományos konferencia az 1848–49. évi szabadságharc erdélyi vonatkozásairól

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójának tiszteletére 2014. október 3-án tudományos konferenciára és emlékünnepségre került sor a nyár folyamán újonnan átadott torockói Duna Házban.

A nyár folyamán átadott és a konferencia helyszínéül szolgáló torockói Duna Ház épülete

A Görgey Artúr tábornoktól kölcsönzött mondattal meghirdetett konferenciát Dr. Hernády Zsolt budapesti történész nyitotta meg. Köszöntő beszédével őt Dobos Menyhért, a Duna Televízió vezérigazgatója követte, aki örömét fejezte ki, hogy a konferenciával a Duna Ház rendeltetésének megfelelően járulhat hozzá a külhoni kulturális élet felpezsdítéséhez. A rangos konferencián tiszteletét tette Dr. Takács Péter Attila, Magyarország kolozsvári konzulja is, aki Bem tábornok mondatait idézve („A hidat visszafoglalom vagy elesem. … Ha nincs híd, nincs haza“) a kultúra hídépítő és -fenntartó szerepét hangsúlyozta az anyaország és a külhon között.

Gábor Áron kézdivásárhelyi szobra (Forrás: kezdi.ro)

Az előadássorozat Dr. Egyed Ákos kolozsvári történész, akadémikus Gábor Áron Háromszék önvédelmi harcában való kulcsfontosságú szerepéről tartott előadásával kezdődött meg. Az előadás kitért Gábor Áron ágyúöntő családi hátterére, a székely önszerveződésre és Háromszék bátor helytállására is a császári haderővel szemben. Háromszéknél maradva Dr. Süli Attila budapesti őrnagy és kutató tartalmas előadásban beszélt Zabola hősi halottjáról, gróf Mikes Kelemen huszárezredesről. A gróf élettörténetét vázolva a hallgatóság képet kapott arról, mely tulajdonságainak köszönhetően avanzsálhatott Zabolai Mikes Kelemen három hónap leforgása alatt őrnagyból ezredessé. Mikest Bem József tábornok nemcsak „barátomnak“ szólította kitüntetően, de a megmutatkozó tehetsége okán egyre több feladattal is ellátta. A hős gróf végül a magyar szabadság ügyéért harcolva Nagyszeben első ostrománál lelte halálát.

Zabolai Mikes Kelemen gróf, a szabadságharc hősi huszárezredese (Forrás: 3szek.ro)

Dr. Csikány Tamás budapesti hadtörténész, egyetemi tanár „Bem József altábornagy és a piski ütközet” címmel tartott részletekbe menő, érdekfeszítő előadást, amelyben kitért a híres lengyel tábornok emberi kvalitásaira, atyaszerű gondoskodására. A fegyelem fenntartása mellett Bem nagy figyelmet fordított többek között katonáinak jólétére is, a megfelelő étel- és dohánymennyiség biztosítása mellett mindig ügyelt a zsold rendszeres kifizetésére, ugyanakkor a kártyajátékokkal szemben szigorú tilalommal járt el. Teleki Sándor széki gróf és huszárezredes leírásából tudjuk, hogy a középkorú, ám mentalitása, viselkedése és kinézete miatt „apóként“ elhíresült szabadságharcos hős kiváló gondolkodó, megfontolt, ugyanakkor gyors cselekvőképességgel rendelkező ember volt. Csikány Tamás előadása az 1849. február 9-én lezajlott piski ütközet animációjával zárult, amelyet az Újkor.hu egy korábbi interjújában megismert Történelmi Animációs Egyesület jegyez.

Dr. Csikány Tamás hadtörténész előadása (Forrás: hirado.hu)

Dr. Hernády Zsolt előadása a szabadságharc egy apró, de jelentős, mozzanatát mutatta be gróf Teleki Eduárdné különleges gyermekmentő-akciójával. A háború során elrabolt vagy családjuktól elszakadt gyermekek esetei közül az előadó a Rákóczi család kálváriájára tért ki részletesebben. Miután a családfő sikertelenül próbálta felkutatni eltűnt lányát a környékbeli falvakban, gróf Teleki Eduárdné árva gyermekek örökbefogadását célzó hálózat megteremtésére szánta el magát.  Bár kezdetben a korabeli erdélyi kormánybiztos, Schwarzenberg nem támogatatta a grófnő ötletét, később azonban mégis szabad utat engedett annak megvalósítására. A hivatalos jóváhagyást követően a grófné elsősorban saját rokonaira és barátaira támaszkodva próbálta elérni az árvák befogadását, a jómódú családok többsége azonban az Erdélyben jelenlévő besúgóhálózat miatt ódzkodott eleget tenni efféle felkérésnek. Ennek ellenére a hálózat adatvezetésének köszönhetően több család is rátalált elveszettnek hitt gyermekére, közöttük a fentebb említett Rákóczi família is.

                                                                                           A piski ütközet csataanimációja

A szünetet követően Dr. Zakar Péter szegedi történész, egyetemi tanár Bíró Sándor gyergyószentmiklósi református lelkészről, a szabadságharc elkötelezett hívéről tartott előadást. A református pásztor kapcsolatban állt Klapka Györggyel és a háború más kiemelkedő alakjaival, s tevékeny szerepet vállalt a pálinka-ellenes mozgalomban is. A kiváló szónoki kepeségekkel rendelkező, Rétyen 160 fős nemzetőrséget szervező lelkész forradalmi prédikációi nyomtatásban terjedtek, s magát csakhamar a csíksomlyói Hadi Hírlap szerkesztőjeként találta. A későbbiekben tábori lelkésszé avanzsáló Bíró Sándort érdemeiért századosi ranggal jutalmazták, a szabadságharc bukása után viszont felbujtóként keresték a hatóságok.

Dr. Kedves Gyula, budapesti történész, ezredes „Tárgyilagos történelem: Az aradi vértanúk emléke az egykori aradi ereklyemúzeum gyűjteményeiben” című előadásában az Aradon kivégzett tizenhárom vezér körül kibontakozó kultuszt mutatta be Kis Ernő gyűjteményéből származó tárgyi emlékeken keresztül.

Torockói kopjafaavatás a konferencia keretében (Forrás: bp.blogspot.com)

Az előadássorozatot követően emlékünnep keretében kopjafaavatásra került sor Torockó főterén, ennek során ünnepi beszédet mondott Csécs Márton Lőrincz torockói unitárius lelkész és Beke Márton Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője. Színvonalas előadásaival és szervezettségével a torockói rendezvény tudományos konferenciához méltó módon tudott megemlékezni az 1848–49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásairól.

Ezt olvastad?

Bem Józsefre vagy Görgei Artúrra tekinthetjük tehetségesebb hadvezérként? Nemzetközi összehasonlításban miként értékelhetjük Görgei hadvezéri képességeit? Valóban áruló volt vagy sokkal