Az igazságmag burka alatt – Árnyalni, kiegészíteni mindazt, amit eddig tudtunk

2016. április 21-én a Hegyvidéki Galériában három izgalmas könyvet mutattak be neves szakemberek. Látszólag kevés dolog fogja össze őket: az egyik egy életrajz egy 17. századi „rablólovagról”, a másik a történelemoktatással, a történettudomány új eredményeivel foglalkozó komplex kötet, míg a harmadik egy, a 16–17., valamint a 20. századdal foglalkozó sokszerzős tanulmánykötet. Az est során azonban kirajzolódott a közös pont: mindhárom könyv témavilágát és módszertanát is tekintve újszerű kíván lenni, hasznos adalékokkal gazdagítva a történettudomány eddigi eredményeit.

Dr. Komjáti Zoltán Igor, Dr. Fazekas István,  Dr. Vizi László Tamás és Kemény András

A könyvbemutató elején Kemény András, az Unicus Műhely Kiadó igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Megnyitójában kiemelte, hogy a Hegyvidéki Galéria immár második alkalommal adott helyet ilyen jellegű rendezvénynek, s bízik benne, hogy az együttműködés a továbbiakban is folytatódni fog, valamint, hogy kellő számú érdeklődő is lesz rá.

Az első könyvet, Szirácsik Éva Rablólovag vagy földesúr? Gróf Balassa III. Imre című munkáját Dr. Komjáti Zoltán Igor (Debreceni Egyetem, független kutató) ismertette. Expozéjában kifejtette, hogy a címben szereplő történelmi alak azért nem válhatott eddig a történeti kutatás tárgyává, mert saját korának rendkívül negatív volt róla az értékítélete, holott rendkívül fontos szerepet töltött be a 17. század történetében. A szerző Komjáti szerint sikerrel vállalkozott arra, hogy kiderítse, vajon mi rejtőzik „az igazságmag burka alatt”.

Szirácsik Éva művében bebizonyította, hogy Balassa III. Imre politikai instabilitását nem a kurucbarátsága okozta, hanem az a vágy, hogy egyben tartsa – egyébként figyelemre méltó számú – birtokait. Az önként vállalt kuruc lét, a Thököly mellett vállalt alvezérség abból a félelemből adódhatott, hogy Balassa III. Imre nem bízott az uralkodó megbocsátásában. Ennek ellenére sem nevezhető a 17. századi földesúr bűnösnek és hazaárulónak.”

Dr. Komjáti Zoltán Igor

Komjáti ugyanakkor hozzátette, hogy Szirácsik könyvében egy olyan ember személyisége rajzolódik ki, aki nem volt mentes mindemellett a jellembeli hiányosságoktól – de korának megállapításai, a „minden ízében rablólovag”, illetve a „fékezhetetlen, brutális természetű férfi” értékítéltetek még így is kritikára szorulnak. A könyv méltatójának különösen tetszett, hogy a szokványosnak mondható források mellett (napló, urbárium) a szerzőnő balladákat és népmondákat is felsorolt. A könyv Komjáti szerint rámutat arra, hogy a 19. század végi és a modernkori szakirodalom sokszor egymásra épül. A Rablólovag vagy földesúr? című könyv legnagyobb erénye éppen az, hogy az alapkutatási anyag birtokában mert szembemenni az eddigi dogmákkal, s így látásmódja és módszertana olyan könyvvé emelik, amely kedvező hatással lehet a további kutatásokra.

Ezután Dr. Fazekas István (ELTE, habil. docens) ismertette Illik Péter A tanár, a történész és a komplex című tanulmánykötetét. Az egyetemi tanárként, korábban bécsi levéltárosként dolgozó Fazekas szerint kiemelten fontos, hogy intenzív és sokrétű kapcsolat legyen a történettudomány és a történelemoktatás között. Éppen ezért figyelemreméltó a jelen kötet, hiszen a szerzője olyan gimnáziumi tanár, aki igen gazdag publikációs tevékenységgel bír fiatal kora ellenére. Bár 1945 előtt nem volt ritka, hogy valaki egyszerre tanít és kutat – Fazekas reményét fejezte ki, hogy talán az új pedagógus-életpályamodell ezen képes lesz változtatni, s ismét lesznek valódi, nem csupán névleg „kutatótanárok” a magyar közoktatásban.

Dr. Fazekas István

Illik könyvére rátérve elmondta, hogy a kötet három pedagógiai írást és hat változó terjedelmű, kora-újkorral foglalkozó tanulmányt tartalmaz. Előbbiekben főleg az oktatás új tartalmi szabályozásaira, az azzal kapcsolatos problémákra reflektál a szerző, utóbbiakban pedig olyan nagy témákat vesz górcső alá, amelyek több mint száz éve foglalkoztatják – és osztják meg – a magyar történettudományt. Fazekas a könyv erényének tekinti, hogy szerzője nem csupán a szaktudományi munkákból merít, hanem történelemmel foglalkozó blog- és fórumbejegyzések „élő történelmi tudatát” is beemeli. A tanár, a történész és a komplex az előadó szerint olyan könyv, amely koherens szemléletet tükröz, és az eseményeket igyekszik azok saját kontextusában értelmezni. Már csak azért is, mert Fazekas szerint az egyes tanulmányok éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy egy-egy eseményt milyen eltérő véleménnyel lehet megítélni – például a kuruc-labanc törésvonalakról írt rész jól mutatja, hogy a történetírásban hol a szabadságharcok, hol a kompromisszumok kerültek előtérbe, s adódtak hozzájuk pozitív vagy negatív érzelmi és értékítéletek. A könyvrecenzens hozzátette, az sem jó ugyanakkor, „ha eljutunk a teljes érzelemmentességhez”. A legfőbb kérdés, amely megfogalmazódott benne a munka olvasásakor, hogy hogyan lehet a legfrissebb kutatási eredményeket eljuttatni a szélesebb érdeklődőkhöz, ezen belül a közoktatás résztvevőihez.

A kötet tartalma:

TANÍTVA
Új technikák régi szemlélettel a történelemtanításban
Az OFI kísérleti történelem-tankönyvének kora újkori részeiről
Kérdésfelvetések a történelem angol nyelven való hazai középiskolai tanításáról
TANULMÁNYOZVA
Az esztergomi érsekség „hosszú háború” sújtotta falvai 1597-ben
Egy paradigma evolúciója: békék és kiegyezések a kora újkori magyar történelemben
A bukás szimbólumai: 1526 és 1588
Ortvay Tivadar és a magyar mohács-recepció
A „kuruc-labanc” értékelési törésvonal a mai magyar köztudatban
Hajnal István értékelése az angol nyelvű histográfiában

Az est zárásaként Dr. Vizi László Tamás (Kodolányi János Főiskola, oktatási rektor helyettes) ismertette az Illik Péter által szerkesztett Széljegyzetek Magyarország történetéhez c. tanulmánykötetet. A könyvben nyolc szerző kilenc tanulmánya kapott helyet, mindegyik érdekes és hasznos adalékokkal egészíti ki a kora újkor és a XX. század történetét. Vizi kiemelte, hogy nem véletlen a kétpólusúság, hiszen számos modern jelenség gyökere nyúlik vissza a 16–17. századba. A könyv méltatója kiemelte annak módszertani újszerűségét – nem csupán leíró jellegű, hanem sokszínű, interdiszciplináris írás kapott helyet a kötetben. A sokszínű feldolgozás, az eltérő életkorú szerzők önmagukban garantálják azt, hogy az olvasó egy változatos és színes kötetet vehessen kezébe.

Dr. Vizi László Tamás (A háttérben balra Fazekas István)

„Sokféle kérdés kap helyet a kötetben: hogyan küzdenek az Árpád-házi királyok Halicsért? Milyen diplomaták voltak Bornemisza Ferenc és János? Hogyan „vegetált” egy háború sújtotta 17. századi uradalom? Mi történt a Monarchia flottájával 1918-ban és hogyan határozta ez meg Horthy Miklós pályáját? Mit kell tudni a fiumei torpedógyártásról? Milyen problémákat vet fel József Ágost főherceg naplója? Milyen tevékenységet folytatott Teleki Pál a Moszul Bizottságban? Milyen hasonlóságokat mutat Szécsy János és Bibó István múltszemlélete, és végül hogyan tudta meg- és túlélni a szocialista Magyarország mindennapjait egy Horthy-korszakbéli katonatiszt?” – olvasható a könyv hátsó borítóján a rendkívül frappáns összefoglaló a kötetről.

A kötet tartalma:

Weiszhár Attila: Háborúk a Ruszban. Magyar–orosz összecsapások az Árpád-korban (1099–1249)

Harai Dénes: A francia–erdélyi kapcsolatok titkos útjain. Bornemisza Ferenc és János diplomáciai tevékenysége az 1620-as években

Illik Péter: Hanyatlás vagy regenerálódás? A 17. századi regéci uradalom mikrotörténeti összehasonlító elemzése

Csepregi Oszkár: Kicsit másképp az Osztrák–Magyar Monarchia hajóhadának 1918-as esztendejéről

Kőszegi Szabina: Torpedógyártás Fiuméban

Nánay Mihály: Életrajz és emlékiratok – megjegyzések egy 20. századi biográfia kapcsán

Nyári Gábor: Teleki Pál tevékenysége a Moszul Bizottságban

Pócs Nándor: Fikció és forradalom. Adalékok Szécsy János és Bibó István múltszemléletéhez

Csepregi Oszkár: Egy magyar királyi katonatiszt életútja

Dr. Fazekas István és Dr. Vizi László Tamás

Dr. Vizi László Tamás bízik benne, hogy hasonlóan újszerű és izgalmas kötetek fogják követni a szóban forgó munkát, hiszen a „szárnyaikat bontogató ifjú történészek” és a „tapasztalt írók” munkái így egybefogva azt mutatják, hogy újszerű módszertannal, formabontó megközelítéssel olvasmányos és hasznos tanulmánykötetek láthatnak napvilágot a továbbiakban az Unicus Műhelynél.

Maróti Zsolt Viktor

 

Ezt olvastad?

Az Eötvös József Collegium Történész műhelyének Konferencia Clio műhelyében című rendezvényét 2022. március 25–26-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a
Támogasson minket