Az Iszlám Állam jelenség – kerekasztal-beszélgetés az ELTE-n

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Biztonságpolitikai Műhelye kedden kerekasztal-beszélgetést rendezett az Iszlám Állam jelenségről. Az este folyamán szó esett többek között a Közel-Kelet legnagyobb problémáját jelentő Iszlám Állam eredetéről, a Nyugat felelősségéről, az iszlám és a nemrég kikiáltott kalifátus kapcsolatáról, a kurdok és az irakiak helyzetéről, továbbá Magyarország veszélyeztetettségéről is.

Elsőként N. Rózsa Erzsébetnek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet tudományos igazgatójának előadását hallhatta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Az igazgatónő elmondta, hogy nemrégiben a térség identitásának két meghatározó elemét láttuk megnyilvánulni. Egyrészt a 2010-ben kezdődő változások – más szóval az Arab tavasz – során kiderült, hogy az arab országok mára politikai értelemben nem alkotnak arab világot. A hat országban zajló tüntetéssorozatban megjelentek a nemzeti jelképek. Ha a nemzetet a területi álamhoz tartozás szinonimájaként értjük, akkor a határok száz évvel ezelőtti meghúzása óta, a különböző fejlődés nyomán újraértelmeződött az arab identitás ezekben az országokban. Az Arab tavasz másik jelentős eleme, hogy legálissá váltak a különböző politikai mozgalmak, amelyek magukat az iszlám alapján szervezték meg. N. Rózsa Erzsébet kiemelte, hogy az iszlamisták ugyan egy átfogó megnevezés, de sokféle mozgalom alakult ki, többféle céllal és tartalommal. Közülük a Muszlim Testvériség a belső politikai rendszerekben kormányzati pozíciókba is került, más államok is elfogadták partnerként.  A sokféle arab identitás megjelenése mellett az Iszlám Állam is kialakult.

Másrészt, folytatta N. Rózsa Erzsébet, a köztudatban úgy jelenik meg ez a jelenség, mint egy új, radikális, iszlamista terrorszervezet, amely a nyáron kikiáltotta a kalifátust, és kétfrontos háborút vív. Az igazgatónő előadásának további részében ezt a meghatározást elemezte, kezdve azzal, hogy a radikális jelző nem kérdés. Új jelenség, de nem példátlan, mert elődszervezete, az Iraki Al-Kaida 2005-2006-ban ugyanúgy televízióban mutatott be lefejezéseket, mint ahogy az Iszlám Állam az újságírók kivégzését.  Az Al-Kaida nyomán kialakult egy nemzetközi terrorista réteg, az sem újdonság, hogy külföldről is csatlakoznak hozzá harcosok. Ahol háborús cselekmények vannak, oda mennek különböző céllal, különböző identitással rendelkező emberek, fűzte hozzá N. Rózsa Erzsébet. Az Iszlám Állam iszlamista abban az értelemben, hogy iszlám kezdetének a retorikájával szólal meg, a próféta koráról beszél. Abu Bakr al-Bagdádi vezetésével nemrég kikiáltották a kalifátust, ráadásul az iszlám történelmi térségében tették, a határokon átnyúlva, hiszen Szíriában és Irakban foglalnak el területeket. Eddig a terrorista szervezetek inkább nemzetközi hálózatban, izolált központokban léteztek, nem pedig szervezett államot hoztak létre. A kalifátus az Iszlám Állam esetében eszmei, ideológiai jelentőségű, a birodalmi tudat megjelenítése, az univerzális ideológia terjesztésének kötelességét jelenti. Az ideológia mellett a háttérben megjelenik a katonai stratégia. Moszul eleste után megmozdult a nemzetközi közösség. Változott az Iszlám Állam katonai stratégiája is, motorbicikliket kezdtek használni, gyenge célpontokat támadtak meg. A területfoglalásokat valószínűleg meg lehet állítani, mondta az igazgatónő, de az a kérdés, hogy lehet-e gátat szabni olyan eszmei koncepciónak, mint a kalifátus, ami egyre népszerűbb és terjed. Az, hogy a radikális ideológia összekapcsolódik a katonai erővel, nem újdonság a térségben. Tehát az elemek nem példa nélküliek, de ilyen kombinációban mégis új ez a jelenség, zárta a gondolatait N. Rózsa Erzsébet.

Dezső Tamás ezután Maróth Miklós akadémikushoz fordult azzal a kérdéssel, hogy lehet-e az az oka az Iszlám Állam szélsőségességének, hogy Irak és Szíria is szekuláris állam lett az utóbbi években, ahol a hagyomány mára mérsékeltebben van jelen?

Az akadémikus visszautalt N. Rózsa Erzsébet előadására, mondván, hogyha nincs arab világ, akkor azt is mondhatjuk, nincs iszlám. Ugyanúgy vannak felekezetek, mint a kereszténységben, amelyek csak egészen alap dolgokban értenek egyet. Az iszlámnak is számtalan ága van, amelyeknek különböző tanítási rendszereik vannak, ezért azt mondhatjuk tehát, hogy életmódként létezik, de egységes tanításként nem. Maróth Miklós szerint két komoly ellentmondással küzd az arab világ. Az első világháborúig létezett a kalifátus a térségben, méghozzá a török szultán fennhatósága alatti egységes vallási uralom formájában. A Nagy Háború után ezt a területet is felosztották, és olyan nemzetállamok jöttek létre mesterségesen, amelyek addig soha nem léteztek. A nyugati államok hatalmi viszonyain múlott a felosztás, lényegében így azt mondhatjuk, a Közel-Keleten véletlenszerűen jöttek létre szekuláris államok, ezzel együtt pedig a feszültségek. Maróth Miklós úgy folytatta, hogy ezekben az országokban olyan muszlimok laknak, akik valaha másfajta rendszerben éltek. Kétfelé haladhat a Közel-Kelet. Vagy az iszlám megerősödése, avagy az egységesítés, vagy a szekularitás felé, és így megmaradnak a különböző nemzetállamok. A másik ellentmondás pedig az, folytatta az akadémikus, hogy nem lehet a közel-keleti eseményeket Európa nélkül vizsgálni. Már volt szó róla, hogy a térség politikájába való erőszakos belenyúlás problémákat okozott, bár az amerikai illetve európai hatalmak akaratán kívül. Másrészt azok a muszlimok, akik Európában tanultak, sok esetben úgy gondolták, hogy át kéne venni a nyugati politikai berendezkedés hatékonyságát, de az erkölcsi romlást ki akarták kerülni. Így erősödött meg a vallás. Jelenleg a reformerek ötödik generációjánál tartunk, akik kalifátust szeretnének létrehozni, de az kétséges Maróth Miklós szerint, hogy amit ezek a reformerek szeretnének, az azonos az Iszlám Állam által meghirdetett kalifátussal. Az Iszlám Állam egy gyakorlatorientált társaság, kevés közük van a tényleges iszlám valláshoz, inkább kalandorok, akik a zavarosban halásznak a szíriai polgárháború után, állapította meg az akadémikus. Ez a banda nem az igazi iszlámot képviseli, hiszen a vallásnak azt az alaptételét rúgják fel, hogy polgári személyek ellen nem szabad erőszakot alkalmazni. Minden társadalomban vannak szélsőségesek, identitás és talajvesztett emberek, akik a vallás nevében követnek el gaztetteket. Az Iszlám Államról lépten-nyomon kiderül, nincs közük az iszlámhoz. Akik fegyvertelen embereket mészárolnak le, elvesztik a hitelüket, ezért kiveti őket magából az iszlám világ, összegezte az előadását Maróth Miklós.

Diary A. Majid, az Iraki Köztársaság Nagykövetségének nagykövet-helyettese is hangsúlyozta, hogy az Iszlám államnak semmi köze az iszlám valláshoz, hanem egy gyilkos terrorista csoport. Európából a bevándorló családok harmadik generációja is nagy számban csatlakozott hozzá, körülbelül háromezren. A nagykövet-helyettes kiemelte, hogy az Arab tavasz során a tüntetők a demokráciáért, a szabadságért, az alapvető emberi jogokért küzdöttek. Diary A. Majid úgy érzékelte, hogy amikor Európában erről az eseménysorozatról beszélnek, úgy teszik, mintha az emberek ott a Közel-Keleten nem ismernék ezeket az értékeket, pedig nemcsak ismerik, de nagyon fontosak számukra. A nagykövet-helyettes szerint az, hogy Irakban a terroristák teret nyertek, amiatt lehet, hogy az amerikai kivonulás után a határok üresen maradtak, ezért lehettek különböző terrorista csoportok prédái. Fontos probléma még, hogy az iraki társadalom nem homogén, de a kormány nem foglalkozott a különbségekkel. A szíriai és az iraki válság már négy éve tart, és négyszázezer halottat követelt eddig. Vajon megérte?- teszi fel a kérdést a nagykövet-helyettes. Szíriában a demokratikus ellenzék szinte eltűnt. A nemzetközi koalíciós erők az iraki hadsereggel együtt foglalják vissza a területeket az Iszlám Államtól. Ez Irakban valószínűleg sikerül is, de aggodalomra ad okot, hogy mi lesz Szíriával, hiszen ott van az Iszlám Állam fő bázisa, tette fel a kérdést zárásképpen Diary A. Majid.

Husain Shorsh, a Kurdisztáni Hazafias Unió Külkapcsolatok Irodája magyarországi képviselőjének beszéde alatt Dezső Tamás kurdisztáni útja során készült képeket vetített, bemutatva az ottani helyzetet.  Husain Shorsh először a kurd régióba menekültek helyzetéről beszélt. Mint elmondta, kezdetben a kurdok hozzáállása a menekültekhez alapvetően baráti és segítő volt, de mára aggodalomra adnak okot az erősödő nacionalista érzelmek. Ennek oka az lehet, hogy rengeteg menekülttel kellett szembenézniük, míg a rendelkezésre álló források limitáltak. A táborokban és azokon kívül is biztosítani kellett a menekültek élelmezését, lakhatását, egészségügyi ellátását és iskoláztatását. A kurdok teljesítőképessége egyre inkább nem áll arányban a szükségletekkel, de a Kurd Regionális Kormány bízik a nemzetközi támogatásban, mondta a politológus. Ezután az iraki kormány és a Kurd Regionális Kormány kapcsolatáról, és az Iszlám Állam kurdok elleni agressziójának lépéseiről volt szó. Husain Shorsh kiemelte, hogy a kurdok a nemzetközi katonai koalíció legfontosabb elemét alkotják, az utóbbi négy hónapban több mint hétszáz kurd fegyveres, azaz pesmerga esett el a hadszíntéren, és ezerötszázra tehető a sebesültek száma.

Pocskai Ákos, a Terrorelhárítási Központ közel-keleti térségének szakértője arról beszélt, hogy az Iszlám Állam Európára, Magyarországra milyen fenyegetettséget jelent. Rendvédelmi szempontból, függetlenül attól, hogy hol ténykedik és mi a módszere, erős terrorszervezetről van szó, hangsúlyozta a TEK szakértője. Az Iszlám Állam ideológiájára az Iszlám fundamentalizmus jellemző, a vallás bizonyos hittételeit kiragadja, a többivel pedig nem foglalkozik. Céljuk a saját politikai ideológia megteremtése. A legnagyobb veszély az adott térségben élőket illetve az ott harcoló katonákat fenyegeti. Az Iszlám Állam az Egyesült Államokat és a velük kooperáló országokat tekinti agresszornak, ugyanúgy, mint régebben az Al-Kaida is.  Európa terrorveszélyeztetettsége is megosztott, mondta Pocskai Ákos. Elsősorban az északi és a nyugati országok, főleg Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Norvégia és a Benelux államok érintettek, a jelentősebb számú muszlim kisebbség miatt. Bár a bevándorlók többsége békés, egy részük beilleszkedési nehézségekkel küzd. Az európai társadalom nem fogadja be őket, és sokszor ők sem akarnak asszimilálódni, a radikalizálódás ebben az esetben valószínűbb. Egy jó retorikai képességekkel rendelkező imám nagy százalékban sikeresen győzi meg őket a csatlakozásról. Ha egy európai polgár szeretne csatlakozni az Iszlám állam harcosai közé, sokszor azt sem tudja, hogyan jusson el a Közel-Keletre. Akik elindulnak, általában kevés tudású, de jelentős harci kedvű emberek. A délszláv államokban kisebb muszlim közösségek a háború után az iszlám szélsőséges ideológiák képviselői lettek. Magyarországon biztonságpolitikai szempontból jobb a helyzet. Kislétszámú muszlim közösség él itt, akik a nyolcvanas években jöttek, főleg tanulni, később integrálódtak, ezért nem jellemző rájuk a radikalizálódás. Esetünkben az lehet a probléma, hogy Magyarország tranzitútvonal Nyugatról Szíriába, Irakba. Magyar állampolgár nem harcol az iszlám Állam oldalán, jelentette ki Pocskai Ákos.

Az előadások után kérdések és hozzászólások hangzottak el:

Hogyan finanszírozza magát az Iszlám Állam, kitől kapnak támogatást? Az öböl országainak egyéni adományai és vallási adományok érkeznek hozzájuk leginkább, válaszolta N. Rózsa Erzsébet. Azt is lehet hallani, hogy „védelmi pénzeket” szednek be és az olajkereskedelemből is származik bevételük, folytatta. De Törökország és a Kurd Regionális Kormány is küzd az Iszlám Állam olajeladásának lenyomásáért. A szíriai és iraki kormány pedig felfüggesztette az állami támogatásokat és a szociális ellátást a megszállt területeken, amit, ha minimális szintem is, de pótolnia kell az Iszlám Államnak, de hogy hogyan oldják meg, azt nem tudjuk, mondta az igazgatónő.

Milyen külpolitikai lépésekkel lehet kezelni ezt a helyzetet? Az Egyesül Államok és szövetségesei légitámadásokat kezdtek, az iraki és a kurd hadsereget támogatják. Szíriában bonyolultabb a helyzet, az ottani kormányt nem fogadják el nemzetközileg.  A vezető katonai stratégák szerint ezt a helyzetet csak légi úton lehet megoldani. Hogy melyik ország támadjon, az kérdéses.

Európa felelősségéről több szó esett, az arab államok felelősségéről mit mondhatunk el? Dr. Diary A. Majid válaszában kitért arra, hogy míg az iraki kormányt elismerik, a szíriai vezetés nem legitim, és lényegében nincs stabil regionális politikai rendszer a térségben. Nem hasonlítanak egymásra az ottani országok, egyenként állnak kapcsolatban a nyugati országokkal. Az Iszlám Állam fellépése olyan, mintha a középkori kereszténység nevében indítanánk hadjáratot itt Európában. Ha pedig hatékonyan nem lépnek fel ellenük, mindig jelen lesznek.

Dezső Tamás kérdése zárta az estét. Az dékán elmondta, hogy amikor az iraki Kurdisztánban járt és bekapcsolta a televíziót, rengeteg csatorna között nem látott egy Iszlám Államhoz kapcsolódót sem. Felmerült benne a kérdés, hogy hogyan oldják meg a belső kommunikációt vagy azt, hogy az ártalmas nyugati csatornák ne érjék el a tagokat?  N. Rózsa Erzsébet azt válaszolta, hogy az itteni, magyarországi kutatók is viszonylag egyszerűen megtalálták az Iszlám Állam honlapját és vélhetően van IT és PR csapata is a szervezetnek. A közösségi média használata újdonság a terrorista csoportok propagandájában, tagtoborzásában az Iszlám Állam mégis sikeresen alkalmazza azt. Még szakácskönyvet is állítanak össze a mártírok feleségeinek, ilyen hírt is lehetett hallani. Tehát az Iszlám Állam a médiát profin használja céljainak eléréséhez.

 

Ezt olvastad?

Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának három doktori programja 2024 nyarán nemzetközi konferenciát szervez magyar és külföldi doktori hallgatóknak, hogy
Támogasson minket