Az ókortól napjainkig – Pécsi programajánló

Szeptember utolsó hete a történelem szakma, és a történelem iránt érdeklődők számára már-már túlzsúfolt programot hozott Pécsre. A mediterrán hangulatok városában az ókor kedvelői a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszéke és Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoportja jóvoltából a III. Ókori Történeti Földrajz és Gazdaságtörténet Konferencián vehetnek részt. Nemzetközi szimpóziumot szerveztek a magyar és a lengyel középkortörténetnek PhD hallgatók részvételével. A jelenkori történelem és társadalmi folyamatok szerelmeseinek pedig kettős könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés jutott osztályrészül.

Forrás: Iránypécs.hu

Az Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport célkitűzését szabatos irányelvek mentén fogalmazták meg, melynek kezdő sorai így hangzanak:

„Mi, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Intézetén belül működő Ókortörténeti Tanszék oktatói, kinyilvánítjuk, hogy hivatalos formában szeretnénk létrehozni egy Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoportot (a továbbiakban: kutatócsoport), melynek fő célja, hogy a néhai tanszékvezetőnk, Vargyas Péter (1950-2009) által megkezdett, világszínvonalú gazdaságtörténeti kutatásokat folytassunk, lehetőség szerint az ókor valamennyi általunk oktatott területén.”

A kutatócsoport működésével kapcsolatban 10 pontba szedték az elhatározásaikat. A harmadik pontban olvasható, hogy a kutatócsoport kétévente konferenciát rendez. Ezeket a konferenciákat a 2011 szeptemberében lezajlott I. Ókori Történeti Földrajzi Konferencia folytatásának tekintik. A kutatócsoport honlapjának legfrissebb adatai szerint Grüll Tibor és Csabai Zoltán alapító tagok a csoport vezetői.

A kutatócsoport megalakulásának első mérföldkövét talán a 2010-es Vargyas Péter emlékkonferencia megnyitója körül kell keresnünk. Azóta már két Ókori Történeti Földrajz és Gazdaságtörténet Konferencia lebonyolításán vannak túl, és a XI. Magyar Ókortudományi Konferencia, Ókori Gazdaságtörténet szekció szervezésében is aktívan részt vettek. Mindemellett fontos kiemelnünk, hogy egy új kiadványsorozatot is útnak indítottak. Az Ancient Near Eastern and Mediterranean Studies névre hallgató idegen nyelvű széria, mely 2010-ben startolt Vargyas Péter válogatott tanulmányait magába foglalva „From Elephantine to Babylon. Selected Studies of Péter Vargyas on Ancient Near Eastern Economy” címmel. 2014-ben pedig egy tanulmánykötet látott napvilágot: „Studies in Economic and Social History of the Ancient Near East in Memory of Péter Vargyas.”

Két önálló szerkesztésük jelent meg a magyar nyelvű Ókor-Történet-Írás c. sorozatban. A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszéke által működtetett széria azt a célt tűzte ki maga elé:

„hogy az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán egyre színpompásabb képben kirajzolódó antik világot közelebb hozzuk a magyar nyelvű olvasókhoz. Mindenekelőtt olyan köteteket kívánunk közreadni benne, amelyek az ókori népek kultúrájára, gazdaság- és társadalomtörténetére, valamint vallására vetnek új fényt.”

A kutatócsoport az első és a harmadik számot jegyzi. Mindkét sorozat az L’Harmattan Kiadó közreműködésével lát napvilágot.

Idén tehát október elsején kerül megrendezésre a III. Ókori Történeti Földrajz és Gazdaságtörténet Konferencia melyre a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. A jelentkező és meghívott résztvevők névsora a honlapon olvasható, hamarosan pedig a részletes program is nyilvánosságra kerül.

A 2013-as konferencia plakátja

2015. október elseje és másodika között kerül megrendezésre a Történészcéh Egyesület, a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézete, a Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék és a lublini Marie Curie-Skłodowska University közös szervezésében egy nemzetközi konferencia a középkori lengyel-magyar kapcsolatok történetéről. A konferenciát a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a PTE BTK HÖK támogatja. A konferenciára a lengyel-magyar kapcsolatok középkori történetével foglalkozó fiatal kutatók, doktoranduszok, hallgatók jelentkezését várták a szervezők. Kiemelt szerepet kapnak a programban az államelméletek, az írott forrásokkal kapcsolatos problémák, politikai vagy kultúrtörténeti események, a lengyel-magyar történelemben meghatározó személyekkel kapcsolatos kérdések. A konferencia munkanyelve angol lesz.

A csütörtöki első szekció a „Government and Society in East-Central Europe in the 10th-13th cc.” címet viseli. Négy előadó ad számot kutatásairól a Slovak Academy of Sciences, a Central European University, az University of Warsaw és a Pécsi Tudományegyetem képviseletében. A második szekció a két királyság középkori kapcsolódási pontjaival foglalkozik: „Polish-Hungarian Relations in the 14th Century”. A délutáni „Narrative Sources on Hungarian-Polish Relations in the Middle Ages” szekcióban Mainzból, Olomucból, Lublinból és Budapestről érkező fiatal kutatók előadásai hangzanak majd el. A negyedik „Representation and Power” szekcióval és Font MártaDynastic Tradition and Legitimation of Power in Eastern and Central Europe” plenáris előadásával zárul a konferencia első napja. Pénteken a legnépesebb szekció zajlik majd „Hungary and Poland and East-Central Europe in the Late Middle Ages” címmel.

A koradélutáni zárást követően a konferencia szervezői a hét országból érkező előadói gárdát egy exkluzív városnézésre invitálják, melynek keretében a középkori püspökség, a Cella Septichora és a középkori egyetem kerül bemutatásra. A szervezők a konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányok kötetben történő publikálását tervezik.

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága, a 4 Dimenzió Társadalomtudományi Egyesület és a Történészcéh Egyesület rendezésében kettős könyvbemutatónak és beszélgetésnek ad otthont a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed E 25-ös épületének 101-es előadója. Elsőként Valuch Tibor „A jelenkori magyar társadalom” c. kötetét, majd Borvendég Zsuzsanna és Palasik Mária „Vadhajtások. A sztálini természetalakítási terv átültetése Magyarországon 1948-1956” c. munkáját mutatják be. A kötetet méltatja és a szerzőkkel beszélget Pálné Kovács Ilona az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont igazgatója, és Gyarmati György az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.

Forrás: Pécsma.hu

Kedvcsinálóként idézzük a kötetek rövid kivonatát:

„1947-re Kelet- és Nyugat-Európa politikailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Európa keleti felén. A Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási terveket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott a vas és acél országának felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; úgy gondolták, természeti tényezők nem befolyásolhatják a szocializmus építésének terveit. Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politikai döntéseknek akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük máig ható következményei vannak. Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban 1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni a hazai viszonyokra; főképp a mezőgazdasági újításokra, az újfajta agrobiológiai elképzelésekre és kutatásokra, valamint gyakorlatban való megvalósításukra koncentrálnak, de érintik a nehézipar erőszakos fejlesztésének természetre gyakorolt következményeit is. Megismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a liszenkóizmus magyarországi megjelenésével és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak az éghajlatidegen növények meghonosításának kísérleteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgazdálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.”

Borvendég Zsuzsanna és Palasik Mária
„Vadhajtások. A sztálini természetalakítási terv átültetése Magyarországon 1948-1956”

„Az 1989–1990-es magyar rendszerváltás, az európai átalakulás részeként egy korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átmenet lehetőségét teremtette meg. Kétségtelen tény, hogy az azóta eltelt évtizedek során alapvetően átalakult a magyar társadalom. Ebben a könyvben ennek a radikális változásnak a folyamatait és következményeit vizsgálom. Többek között arra próbálok választ keresni: milyen tényezők befolyásolták meghatározó módon az átalakulás folyamatában az egyes emberek, csoportok társadalmi pozícióját, pozícióváltását? Miként rendeződött át a különböző tőkefajták szerepe a társadalmi változások során? Hogyan változott meg a társadalmi integráció a szocializmusból a kapitalizmusba történő átmenet folyamán?Integráltabbá vagy dezintegráltabbá vált-e a magyar társadalom a rendszerváltás során/következtében? Miként befolyásolta a társadalmi átalakulást a privatizáció és az újravagyonosodás? Hogyan változtak a jövedelmi viszonyok és a társadalmi egyenlőtlenségek? A számszerűsíthető társadalmi tények mellett ezek megértéséhez nélkülözhetetlen a mentalitás, az értékrend, a közgondolkozás, a politikai aktivitás és a mindennapi élet átalakulásának vizsgálata is. Hiszen az is izgalmas kérdés, mi öröklődött át a késő Kádár-kori szokásokból, értékekből, mentalitáselemekből? Mindez hogyan ötvöződött az elmúlt két évtizedben kialakuló, új társadalmi magatartásformákkal? Milyen egyéni és csoportos élet- és túlélési stratégiák alakultak ki a rendszerváltást követően?”

Valuch Tibor „A jelenkori magyar társadalom”

Ezt olvastad?

A VERITAS Történetkutató Intézetben 2018. november 26-án A magyarországi kárpótlási folyamat és levéltári forrásai. Bemutatkozik a VERITAS Történetkutató Intézet Levéltára