Az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború idején: Konferenciabeszámoló Moszkvából

Az első világháború centenáriumi évfordulója számos hazai és külföldi konferencia tematikáját adta. E tendencia folytatását képezte Az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború idején címet viselő nemzetközi tudományos konferencia, amelynek a Moszkvai Magyar Kulturális Központ adott otthont 2014. október 15-17. között. A rendezvény előkészítése során a szervezők alapkoncepciója a magyar-orosz történészek együttműködésének megteremtése, valamint további erősítése volt.

Ez az elv érvényesült a konferencia létrejöttében, amelyhez nagymértékben hozzájárult a tudományos intézmények közötti szoros együttműködés. A szervezésben aktív szerepet vállaló történettudományi műhelyek, valamint kulturális és diplomáciai intézmények között megemlíthető a Moszkvai Magyar Nagykövetség, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet, a Moszkvai Magyar Kulturális Központ, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete és az Első Világháború Történetét Kutatók Oroszországi Társasága, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete.

A konferencia előzetes programjaként két fotókiállítás megnyitóján vehettek részt a látogatók október 15-én a Moszkvai Magyar Kulturális Központ Zichy Mihály termében. A tárlatot Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, valamint Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője nyitotta meg. Az első összeállítás Károlyi Gyula gróf fotóalbuma volt, amelynek képei a keleti fronton töltött szolgálati időszakának pillanatait örökítették meg, a második kollekció pedig Hernai Béla fotográfus-néprajzkutató hagyatékából előkerült fényképekből állt és egy soknemzetiségű Baranyai megyei falu – Véménd – lakosságának, valamint az ott elhelyezett orosz hadifoglyoknak a mindennapi életébe nyújtott betekintést.

Fotó: Zeidler Miklós

Az október 16-án kezdődő konferencia megnyitóján Balla János, Magyarország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete, Kovács Vilmos, a HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnoka, valamint Grigorij Skungyin, az Első Világháborút Kutatók Oroszországi Társasága alelnöke mondott köszöntő beszédet, mindhárman kiemelték a kutatók közötti diskurzusok megteremtésének fontosságát. Ezt követően két korreferátum hangzott el a konferenciaszekciók előadásainak felvezetéseként, Kovács Vilmos és Szergej Nelyipovics (Balasiha Város Önkormányzatának Levéltára) előadásában.

A konferencia struktúráját tekintve négy nagyobb egységre volt bontva. Az első blokkot a „Két birodalom összecsapása az első világháború frontjain”címet viselő szekció alkotta. Alekszandr Peganov (Belorusz Állami Egyetem) Magyarország első világháborús stratégiai céljainak bemutatását állította előadásának középpontjába, emellett pedig átfogó képet adott a dualizmuskori magyar politika legfőbb jellemző jegyeiről. A soron következő előadó ifj. Bertényi Iván (MTA BTK Történettudományi Intézete) volt, aki gróf Tisza István Oroszországgal kapcsolatos elképzeléseit, koncepcióit mutatta be. Az előadó által vizsgált alapkérdés az volt, hogy a politikatörténeti döntések alkalmával a döntéshozók milyen szintű tudással, ismeretekkel rendelkeznek egy adott kérdésben, ebben a kontextusban helyezte el Tisza Istvánnak az Orosz Birodalomról alkotott képét.

Fotó: Zeidler Miklós

Szó esett még Galícia megszállásának az orosz sajtóban való interpretálásáról, valamint az osztrák-magyar flotta 1914. augusztusára tervezett, ámde meghiúsult fekete-tengeri expedíciójáról. Előbbi téma Marija Klopova (Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete), utóbbi pedig Denisz Kozlov (Orosz Föderáció Fegyveres Erői Vezérkar Főnökségének Hadtörténelmi Intézete) prezentálásában hangzott el. Az adott szakasz záró előadását Demeter Gábor (MTA BTK Történettudományi Intézete) tartotta „Külpolitikai alternatívák: a magyar politikai elit elképzelései a balkáni kérdés rendezéséről” címmel.

A konferencia következő szekciója a hadifogolykérdéssel, valamint az elhunytak emlékezetével foglalkozott. Mindkét témakör az első világháborúhoz kapcsolódó jelenlegi orosz történettudományi kutatások fontos részét képezi. A hadifogolytáborokra és lakóik életkörülményeire kiterjedő elemzések rendkívül változatos forrásbázisokat tártak fel, ezek érdekessége, hogy hivatalos dokumentációk és magánjellegű, személyes iratok mellett képanyagokat is magukban foglalnak. Utóbbira kiváló példaként szolgált Alekszandr Anufrievnek (Orosz Hadtörténelmi Társulat Irkutszki Tagozata) az irkutszki katonai körzet osztrák-magyar hadifoglyainak mindennapjait bemutató előadása, amelynek alapjául az Irkutszk Megyei Helytörténeti Múzeum Fotóarchívuma szolgált. Szintén e szekció témájába illeszkedett Barta Róbert (Debreceni Egyetem) beszámolója a Magyarország területén található első világháborús orosz katonasírokról.

A konferencia hivatalos programja

Az első világháború alatti gazdasági, társadalmi és belpolitikai folyamatok részproblémáit középpontba helyező szekció első felszólalója Paul Simmons (Oxfordi Egyetem) volt, aki a hadicenzúra orosz hadseregen belül történő alkalmazását és annak mértékét tette vizsgálat tárgyává. Érdekes mentalitástörténeti megközelítést adott Pál Judit (Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a háborúban szemben álló feleknek – a fronton és a hátországon belül – egymásról alkotott képéről. A gazdaságtörténeti irányvonal képviselője Andrej Ptyicin (Észak-Kaukázusi Föderációs Egyetem) volt, aki az Oroszországban tevékenykedő osztrák-magyar származású vállalkozókról és vállalkozásokról tartott előadást. Végül Janek István (MTA BTK Történettudományi Intézete) az orosz hadsereg kárpáti offenzívájának az észak-magyarországi szlovák lakosságra gyakorolt hatásait elemezte.

A rendezvény utolsó szakaszában a háború lezárásához kapcsolódó előadások hangzottak el. Hornyák Árpád (MTA BTK Történettudományi Intézete) a területi integritás megőrzésére irányuló magyar törekvésekről, Zeidler Miklós (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) pedig a trianoni békeszerződés hazai és nemzetközi vonatkozásairól értekezett. A két napos tudományos konferencia záróakkordja a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet és a Karéliai Köztársaság Nemzeti Levéltára közötti egyezmény ünnepélyes aláírása volt, amely a magyar-orosz tudományos együttműködés elősegítését és a kutatói tevékenység ösztönzését hivatott biztosítani.

Schrek Katalin

Ezt olvastad?

Sipos Gábor erdélyi magyar történész a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének oktatója és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Az