Az Orosz Kulturális Központ és a magyar történelem

2018. december 6-án ünnepelte meg a budapesti Orosz Kulturális Központ (OKK) fennállásának 45. évfordulóját. Mint minden hasonló intézmény, úgy az OKK is a hazája és a neki otthont adó ország kultúrái között hídként szolgál, Magyarországon tehát az orosz tudomány, művészet, nyelv bázisának számít. Természetes, hogy e széles spektrum felöleli a történettudományt is. Örömteli, hogy az OKK e téren különösen aktívan működik együtt a hazai történészszakmával, annak kiemelkedő intézményeivel, különös tekintettel természetesen a magyar–orosz/szovjet történelem azon közös pontjaira, amelyekre a közvélemény is kiemelt figyelemmel tekint. Az alábbiakban ezt a sokrétű tevékenységet néhány konkrét, az elmúlt bő másfél évtizedből vett példával szeretném megvilágítani, hiszen a rendszerváltást követően sokkal nyíltabban lehetett ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.

Magyarországon ma is komoly érdeklődés veszi körül az 1848/49. évi forradalmat és szabadságharcot. Az 1849. évi orosz intervenció viszont sokáig tabutémának számított, vagy legalábbis leegyszerűsítő módon a cári imperializmus bűneként interpretálták, megtoldva olyan „szépségtapaszokkal”, mint Guszev kapitány költött személye. A valós történeti háttér megismerését (több, a témával foglalkozó történész munkája mellett) viszont nagyban segítette, hogy 2002. március 14-én Moszkvában megnyílt az Orosz Szövetségi Levéltári Szolgálat (ROSZARCHIV) és a Magyar Országos Levéltár (MOL, az MNL Országos Levéltára jogelődje) közös rendezésében egy kiállítás. Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében (Венгерская революция и освободительная борьба 1848–1849 гг. в российских документах) című tárlat elsősorban négy orosz levéltár – Orosz Föderáció Állami Levéltára/Государственный архив Российской Федерации, Orosz Állami Hadtörténeti Levéltár/Российский государственный военно–исторический архив, Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár/Российский государственный архив социально–политической истории és Oroszország Külügyminisztériumának Levéltára – Orosz Birodalom Külpolitikai Levéltára/Архив внешней политики Российской империи МИД России  – korábban lényegében ismeretlen dokumentumait mutatta be.

Az 1849-es intervenciós kiállítás plakátja.

A rendezvény kiemelt rangját mutatja, hogy a tárlatot Keskeny Ernő moszkvai magyar nagykövet, Vlagyimir Petrovics Kozlov, a ROSZARCHIV vezetője, Vlagyimir Mihajlovics Grinyin, az orosz külügyminisztérium főtitkára és Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója nyitották meg. A kiállítás jelentőségét jelzi az is, hogy az orosz állami televízió kulturális csatornája húszperces összeállítást közvetített a megnyitóról, illetve március 15-én a moszkvai Magyar Kulturális Intézetben orosz és magyar történészek részvételével tudományos konferenciára is sor került. A kiállítás ezt követően 2002. június 17-étől – immár az OKK közreműködésével – Budapesten, a MOL főépületében is megnyílt. A magyarországi tárlatot Gecsényi Lajos, Andrej Nyikolajevics Artyizov, a ROSZARCHIV vezetőjének helyettese, Valerij Leonyidovics Muszatov, Oroszország budapesti nagykövete (maga is történész) és Hermann Róbert történész nyitották meg. Ez a tárlat egyértelművé tette, hogy a két ország levéltárainak törekvését a múlt megismerésére mind a magyar, mind az orosz állam támogatja és szükségesnek tartja, amit bizonyított az is, hogy ebben az időben jöhetett létre a magyar–orosz levéltári vegyesbizottság és írták alá a két ország külügyminiszterei a levéltári együttműködési megállapodást. A MOL a kiállítás és a konferencia alkalmából kiadott egy, az 1849. évi orosz intervenció átfogó történetét orosz nyelven bemutató rövid ismertetőt is Hermann Róbert tollából, továbbá egy színes, kétnyelvű katalógust Gecsényi Lajos és Vlagyimir Petrovics Kozlov szerkesztésében, benne Hermann Róbert és Tofik Muszlimovics Iszlamov egy-egy tanulmányával.

Orosz és magyar levéltárosok Moszkvában, az 1849-es intervenciós kiállítás megnyitásán, 2002. március 15-én

Mindezek előkészítésében fontos közvetítő szerepet játszott az OKK és annak igazgatója, Valerij Viktorovics Platonov. Nem meglepő ennek tükrében, hogy amikor egy fontos diplomáciai aktus kerek évfordulója közeledett, az OKK és a MOL közötti együttműködés folytatódott. Magyarország és a Szovjetunió hivatalos meghatalmazottai ugyanis 1934. február 6-án, Rómában cserélték ki az államaik diplomáciai kapcsolatfelvételét kimondó jegyzékeket, továbbá írták alá a diplomáciai viszony modalitásait szabályozó jegyzőkönyveket. Ennek jelentőségére való tekintettel az orosz–magyar levéltári vegyesbizottság 2004 nyarán döntött arról, hogy mind Moszkvában, mind Budapesten kiállításon mutassák be a 20. századi orosz–magyar (szovjet–magyar) kapcsolatokat. A kiállítás anyagát végül Baráth Magdolna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára osztályvezetője, Katona Csaba, a Magyar Országos Levéltár osztályvezető levéltárosa, Valerij Platonov, az OKK igazgatója, és Varga Éva moszkvai magyar levéltári delegátus állította össze Lázár György főlevéltáros, Nagy Ferenc főlevéltáros, Soós László főosztályvezető főlevéltáros (mindhárman MOL) előzetes válogatása segítségével. Rajtuk kívül a kiállítás létrehozásában kiemelkedő szerepe volt az Orosz Kulturális Centrum munkatársainak, valamint Varga Katalinnak, a Magyar Országos Levéltár levéltárosának. Az orosz levéltárak mellett a Politikatörténeti Intézet Levéltára és főleg a Magyar Országos Levéltár anyagából válogatták a rendezők. A képanyagot ezen felül a budapesti orosz nagykövetség, a moszkvai magyar nagykövetség, az OKK, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Távirati Iroda bocsátotta rendelkezésre, valamint Varga Éva révén a krasznogorszki Oroszországi Állami Film- és Fotóarchívum/ Российский Государственный Архив Кино Фото Документов.

Az előkészítést követően Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkára, Gorjanac Radojka, a NKOM Levéltári osztályának vezetője és Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója 2004. október 12–15. között látogatást tettek Moszkvában. Ennek keretében Koncz Erika a Magyar Kulturális és Tájékoztatási Intézetben megnyitotta a magyar–orosz diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást, amelynek magyarországi megnyitójára 2004. október 20-án, Budapesten már az Orosz Kulturális Központban került sor. Ezt a tárlatot Koncz Erika és Valerij Leonyidovics Muszatov nagykövet nyitották meg, többek között Boros Jenő, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára jelenlétében.

A 2014. november 27-i tanácskozás.

2006 újabb 20. századi történeti esemény kerek évfordulója volt, a két ország kapcsolatát jelentős mértékben megterhelő 1956-os forradalomé. A Magyar Országos Levéltár az évek óta működő jó kapcsolat jegyében közös kiállítás szervezésére kapott felkérést a budapesti Orosz Kulturális Központtól. A gondolatot felkarolta az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság is, aminek révén a munkálatokba bekapcsolódott a ROSZARCHIV és a moszkvai Magyar Kulturális Intézet. Mivel így kiváló lehetőség nyílt arra, hogy számos, eddig nyilvánosságot nem kapott, a témához szorosan kapcsolódó oroszországi forrást ismerhessen meg a magyar közvélemény, a MOL készséggel vállalt szerepet a közös rendezésben, illetve a saját őrzésében levő dokumentumokat is készséggel bocsájtotta rendelkezésre, hogy azokat az orosz érdeklődők tekinthessék meg. A kettős tárlatot a Politikatörténeti Intézet Levéltárának anyagai egészítették ki, így végül egyszerre nyílt meg az orosz–magyar levéltári dokumentumkiállítás 2006. október 19-én Budapesten és Moszkvában, Baráth Magdolna, Katona Csaba és Varga Éva válogatásában.

Az OKK később is figyelmet szentelt a fontos évfordulóknak. Ennek jegyében rendezett Történelmi örökség, tanulságok a jelenkor számára címmel nagyszabású kerekasztal-beszélgetést orosz és magyar történészek részvételével az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából 2014. november 27-én. A házigazda intézményt Valerij Viktorovics Platonov igazgató képviselte, illetve az orosz fél részéről rajta kívül Jurij Szergejevics Pivovarov akadémikus és Irina Szergejevna Glebova vett részt a beszélgetésen. Magyar oldalról elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet  első világháborús OTKA-kutatócsoportjának tagjai, Szarka László tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezető, Hornyák Árpád tudományos munkatárs, a Pécsi Tudományegyetem docense és Katona Csaba tudományos munkatárs, valamint Búr Gábor és Majoros István (mindketten az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói) képviselték a magyar történész szakmát. A beszélgetés moderátori pozícióját Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár ny. főigazgatója töltötte be. 

A 2017. november 9-i tanácskozás

2017. november 9-én pedig egy újabb kerek és világtörténeti jelentőségű évforduló jegyében, az oroszországi forradalmak 100-ik évfordulóján, Tanulságok a mai világpolitikai rendszer számáracímmel került sor ismételten orosz–magyar kerekasztal-beszélgetésre az OKK szervezésében. Ezen Oroszország képviseletében Oleg Petrovics Ivanov, a Diplomáciai Akadémiatudományos rektorhelyettese, Natalja Ivanovna Maszlakova-Klauberg, a Diplomáciai Akadémia Nyilvános Diplomácia és Világkultúrák Központjának vezetője, Alekszej Pavlovics Ljubimov, a Diplomáciai Akadémia Nemzetközi Jogi Központjának vezetője és Borisz Pavlovics Guszeletov, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének vezető munkatársa vett részt az OKK meghívására. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével  az Oroszországi Föderáció Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete, Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev is. A beszélgetésen Szabó Dávid, a Századvég külügyi igazgatója, Gilyán György volt moszkvai nagykövet, Máté T. Gyula, a Tolsztoj Társaság titkára és Ijjas György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa mellett Pók Attila tudományos tanácsadó, igazgatói megbízott és Katona Csaba tudományos munkatárs az MTA BTK TTI-t képviselték.

Fenti példákat számost továbbival lehetne kiegészíteni. Ám vélhetően ezek is mutatják, hogy az OKK kiemelt figyelmet fordít a közös történelem fordulópontjaira, különös tekintettel a mindkét ország közvélemény által elsősorban figyelemmel kísért modernkori, 19. és 20. századi eseményekre. Reméljük, hogy a kétoldali együttműködés a továbbiakban is folytatódik.

Katona Csaba

Borítókép: Valerij Viktorovics Platonov, az Orosz Kulturális Központ igazgatója és Katona Csaba, Budapest, 2018. 12. 06.

Ezt olvastad?

Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium dísztermében idén már hatodik alkalommal került megrendezésre az evangélikus iskolák történelemtanárainak