Az Osztrák–Magyar Monarchia sarki expedíciójának fogadtatása 1874-ben

Ulrike Spring a Közép-Európai Egyetem nyári egyetemén Ausztria-Magyarország Északi-sarki expedíciójának bécsi és budapesti fogadtatásáról tartott nyilvános előadást.

 

A Norvégiában oktató osztrák előadónő felvezetésében ismertette, miként élénkült meg a tudományos érdeklődés az Északi-sark iránt a 19. század közepétől kezdődően. Ebből a tudásvágyból táplálkozva szerveződött meg és indult útjára a Tegetthoff gőzössel 1872 júliusában Karl Weyprecht és Payer Gyula vezetésével az Osztrák–Magyar Monarchia 24 főből álló északi-sarki expedíciós csapata. Az expedícióra a tudós társaságok támogatásának és a magánadományoknak köszönhetően kerülhetett sor.

 

A Vasárnapi Újság (1874. 43. szám) által közölt térkép

Az 1873-as európai gazdasági válságot követően a Monarchia expedíciós sikere bizakodással töltötte el az állampolgárokat a birodalom jövőjével kapcsolatban. Az Észak-sark kapcsán fennálló tudáshiányt a sarki fény jelenségével töltötték be, amely a haladás és a jövő jelképévé vált. A bécsi liberális sajtó a Ferenc József-föld felfedezését nemzeti köntösben tálalva tett kísérletet az osztrák-német identitás erősítésére, hatalmas hangsúlyt fektetve a túlélés narratívájára és arra, hogy a tudományos sikert az osztrák középosztály sikereként tüntesse fel. A felfedezés és a szerencsés, bár viszontagságos küldetés bizonyította, hogy a Habsburg Birodalomnak helye van az újkori modern Európában.

A német nemzetiségűek vezetésével lezajlott expedícióban a Habsburg Birodalom haladó, modern állami mivoltát vélte felfedezni az osztrák sajtó. A tudomány ünneplésével a bécsi sajtó kihangsúlyozta, hogy – hasonlóan a sarki küldetéshez – csak osztrák-német vezetéssel lehetséges sikerre vezetni a többnemzetiségű Monarchiát, az osztrákokat, délszlávokat, olaszokat, magyarokat és cseheket tömörítő kutatócsapat együttes erővel képes volt leküzdeni a nehézségeket. A sajtó gyakorlatilag társadalmi hierarchiába rendezte a Birodalom nemzetiségeit. A trialista kísérlet kudarca[1] után a prágai Politik újság ezzel szemben értelmetlennek nevezte az ünneplést, az egész expedíciót pedig bohózatnak, tudománytalannak, eredménytelennek és mesterségesen túlértékeltnek titulálta. A bécsi katolikus-konzervatív sajtó is bírálta a felhajtást, mivel véleményük szerint az alulművelt tömeg a szenzáció és a szórakozás okán, és nem a szomjazó tudásvágy miatt parádézott az utcán.

A budapesti ünneplésre a következő hónapban, októberben került sor, ezen már csak a legénység két magyarországi tagja, Payer Gyula és Kepes Gyula hajóorvos vett részt. A bécsivel ellentétben a magyar fővárosban az esemény középpontjában a természettudomány állt elsősorban. A két meghívott a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett eseményen mondott beszédet válogatott közönség előtt. Az északi expedíciót a magyar sajtó az osztrák–magyar egység tudatosítására és megerősítésére használta fel, hitet téve afelől, hogy immáron a küzdelem az osztrákokkal végetért, és a „tudás közös meghódításával” a két országrész is közös hangnemre talál majd.

 

Payer Gyula: Medvevadászat Ferenc József-földön

Az előadó összefoglalójában kiemelte, hogy míg Bécsben a tudományt az osztrák vezetésű, haladó szellemű állam és a nemzetiségek közötti különbség kifejezésére használták fel, addig Budapesten valóban a tudományra helyeződött a hangsúly. A Ferenc József-föld 1874-ben viszont olyan utópisztikus hellyé nőtte ki magát, amely nemcsak a Birodalom első gyarmata volt, de a többnemzetiségű, számos problémával küzdő dunai kettős monarchia jövőbe vetett hitének jelképévé is vált. Bár a kutatócsapat tagjai közül foglalkozás szerint senki sem volt természettudós, de egyes megfigyelések segítséggel voltak a későbbi Északi-sark-kutatók számára. Payer és Weyprecht a kisebb turnéba torkolló felhajtásban kimerültségük ellenére is részt vállaltak, a hírverésnek köszönhetően igyekeztek ugyanis támogatókat szerezni egy következő utazáshoz. Az 1880-as években megismételt expedíciónak azonban volt sajtóvisszhangja, ami jól mutatja, hogy az 1870-es évek belpolitikai állapotához igazítva miként használta fel a politikai sajtó a Payer-Weyprecht expedíciót politikai üzenetek közvetítésére.

 

[1]  Az 1870-es évek elején egyes osztrák politikai körökben megvolt a szándék a csehekkel való kiegyezésre, amellyel az osztrák-magyar kettős birodalom Prága központtal egy harmadik egyenrangú országrésszel egészült volna ki. Ezt az elképzelést trialista rendszernek vagy trializmusnak nevezzük.

 

Ezt olvastad?

Az Újkor.hu szerkesztőségében személyi változások történtek, amelyek nyomán csapatunk megújult 2024 tavaszán. A lényeget röviden szeretném összefoglalni olvasóink számára az
Támogasson minket