Az uradalom elvesztése – nemesi családok a 19. századi Békés megyében

2018. október 30-án a Barabás Villában zajlott az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport Magyar Családtörténetek: Tanulmányok című sorozatán belül megjelent első kötetének, Szilágyi Adrienn: Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a 19. századi Békés megyében című munkájának bemutatója. A megjelenteket Erdélyi Gabriella, a kutatócsoport vezetője köszöntötte, aki elismerő szavakkal méltatta a szerző első könyvét és kutatócsoportban végzett munkáját.

Erdélyi Gabriella köszönti az egybegyűlteket (Fotó: Fekete Bálint)

A 2018. évi Benda Gyula-díjat nyert könyvet elsőként Erdész Ádám, a MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója ismertette, aki a kötet lokális fontosságát emelte ki, hiszen a helytörténeti kutatók számára számos új eredményt tartogat. A monográfia ugyanis új adatokat szolgáltat Békés megye 18–19. századi újratelepülésétől kezdve a Harruckern családgyűlés működésén keresztül a megye köznemesi csoportjának társadalomtörténeti elemzéséig.  

Erdész Ádám – mögötte Szilágyi Adrienn és Erdélyi Gabriella (Fotó: Fekete Bálint)

A megyei nemesség társadalmának felvázolása mellett Erdész kiemelte a szerző által multipozicionális lokális elitnek nevezett családok, személyek igazgatási  összefonódásának, és házassági kapcsolatrendszerének elemzését. A szerző vizsgálatának középpontjában a Harruckern család uradalma áll, illetve annak szerteágazó birtoklás-, igazgatási és gazdasági története. Ezen új kutatási eredmények jelentőségét Erdész Ádám külön hangsúlyozta, hiszen a legnagyobb uradalom, a Harruckern família nagybirtoka, annak egyben tartása, valamint későbbiekben felosztása, egy részének kiárusítása a megyei nemesség helyzetét jelentős befolyásolta. Szilágyi ugyanis a kötetben a Harruckern családon, annak kapcsolatrendszerén és az örökös családok megyei kapcsolódásán keresztül az egész Békés köznemességének társadalmi és gazdasági helyzetét is vázolja.

Horváth Gergely Krisztián (Fotó: Fekete Bálint)

 A nemesi családok kapcsolatrendszerének elemzését, illetve a kötet újító módszertanát, amellyel a szerző a lokális elitbe tartozó családokat egy egységes rendszerbe foglalta, Horváth Gergely Krisztián, az MTA BTK tudományos főmunkatársa is külön értékelte ismertetőjében. Véleménye szerint jelen monográfia megkerülhetetlen hivatkozási alapul szolgálhat majd az elkövetkezendő 18–19. századdal foglalkozó társadalom- és nemességtörténeti kutatások számára. Különösen izgalmasnak találta, hogy korábbi kutatások által még nem érintett megyéről, régióról kaphattunk átfogó társadalmi és gazdasági képet. Horváth külön-külön összegezte és méltatta a kötet fejezeteinek érdemeit és kutatási eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a kötet egyik nagy érdeme módszertani kísérletezése, amellyel a szerző külön elemzi az uradalommal és megyével egyaránt kapcsolatban álló, később birtokhoz jutó köznemesi csoportot. Elismerését fejezte ki a kötet külön mellékeltét illetően is, amely a Harruckern örökség elaprózódását  hálózaton keresztül szemlélteti.

A közönség (fotó: Bódai Dalma)

Összegezve Szilágyi Adrienn első kötete a 19. századi nagybirtok-igazgatás és -gazdaság részletgazdag ismertetése mellett a Harruckern család, valamint a megyei köznemesség társadalmi környezetét, struktúráját és annak dinamikáját vizsgálja.  A könyvet bemutatók egybehangzóan elismeréssel szóltak Az uradalom elvesztését új kutatási eredményeiről, módszertani elemeiről, valamint körültekintő és részletgazdag társadalomtörténeti leírásairól.  

 

A szerző dedikálja könyvét (fotó: Bódai Dalma)

Bódai Dalma

Ezt olvastad?

A berlini Planpolitik tizenöt fős csapata 2005-ös alapítása óta az állampolgári ismeretek kompetenciaalapú fejlesztését, valamint a politikai vitakultúra való nevelést