Az „úri Magyarország” és a „felvidéki szellem” találkozása
Simon Attila, a somorjai Fórum Intézet igazgatója Az „úri Magyarország” és a „felvidéki szellem” találkozása az első bécsi döntés után címmel tartott előadást a BTK Történettudományi Intézetben 2015. április 14-én.
Az előadót Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a TTI igazgatója köszöntötte és mutatta be. Simon Attila a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet (1989). Tanári munkássága után 2001-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, majd 2014-től az intézet igazgatója lett. 2005-ben a Pécsi Tudományegyetem multidiszciplináris doktori iskolájában PhD fokozatot szerzett, ugyanitt habilitált 2011-ben. 2005-től a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének a tanszékvezetője. Szakmai érdeklődésének középpontjában elsősorban a szlovákiai magyarok két világháború közötti története áll, kutatásainak eredményeit eddig öt monográfiában adta közre. Fodor Pál hangsúlyozta, hogy az MTA BTK egyik kiemelt célja, hogy a határon túli magyar tudományos intézményekkel együttműködési kapcsolatokat alakítson ki, és ebben a folyamatban (amelynek része az erdélyi magyar történeti intézetekkel kialakított kapcsolat, ezekről itt lehet olvasni) nagy szerepe van a felvidéki magyar intézményekkel kiépülő együttműködésnek is, részben éppen Simon Attila személyében. A múlt évben elindított Korridor című közös magyar–szlovák folyóirat is ennek az együttműködésnek köszönheti létét (erről itt lehet olvasni).
Fodor Pál és Simon Attila. Forrás: www.tti.hu
Simon Attila Magyar Idők a Felvidéken (1938–1945). Az első bécsi döntés és következményei című könyvében legújabb kutatási eredményeit tette közzé. A revízió eredményeként visszacsatolt területek története, kutatása csak 1989 után jelent meg, mindeddig részeredményeket mutatva (az MTA BTK TTI Horthy-kori témacsoportjának ezzel foglalkozó megbeszéléséről itt lehet olvasni). Simon hangsúlyozta, hogy a visszacsatolt területek története Magyarország históriájának része, a magyar viszonyokat tükrözte, de némiképpen más megvilágításban. Az első bécsi döntés nagy örömet jelentett az anyaországban és a visszacsatolt területek magyar népessége körében, ugyanakkor számos problémát is felvetett ez a helyzet. Az előadás a problémákat mutatta be, elsősorban a felvidéki magyarság szemszögéből. Ezek egyik része abból adódott, hogy a magyarországi és a felvidéki társadalom nem ismerte egymást, a Trianon óta eltelt 20 évben máshogy szocializálódtak.
Forrás: www.tti.hu
Az előadás teljes beszámolója Farkas Ildikó – az MTA BTK TTI honlapján megjelent – írásában olvasható, ide kattintva.
Ezt olvastad?
További cikkek
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Közel 80 éve történt… – bemutatták a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát
2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát. A kötet a Kárpát-medence teljes területéről, így […]
Előző cikk
Jagellók Európában: dinasztikus diplomácia és külkapcsolatok
A magyar történeti köztudatban a Jagelló-korszakok megítélése nem éppen a legkedvezőbb. I. Ulászló (1440–1444) ugyan a törökök elleni küzdelemben lelte tragikus halálát a várnai csatában, mindössze négy esztendős uralma azonban […]