Az utolsó cameo – Stan Lee öröksége

A magyar mozik múlt héten tűzték műsorukra a Bosszúállók: Végjáték című filmet, amelyben utoljára láthatjuk cameo szerepben a Marvel univerzum legendás atyját, a 2018 novemberében elhunyt, Stan Lee-t. Ennek apropóján áttekintjük pályafutásának néhány fontosabb állomását, és összefoglaljuk mikben állt újításainak jelentősége, hiszen munkásságának nyomán nem csupán a Marvel növekedett egy hatalmas vállalattá, hanem forradalmi átalakuláson ment keresztül az egész képregényipar.

Lieberből Lee

Stanley Martin Lieber Amerikába emigrált, romániai születésű, zsidó szülők (Celia Solomon és Jack Lieber) gyermekeként 1922. december 28-án látta meg a napvilágot. A család Manhattanben élt, ahol a családfő szabóként dolgozott. Öccse, Larry Lieber elmondása szerint, az ifjú Stanre nagy hatással voltak olvasmányélményei és különösen azok a filmek, amelyekben Errol Flynn szerepelt. Középiskolai tanulmányait Bronxban végezte. Már ekkor foglalkozott írással, szórakoztatással. A bakancslistáján szerepelt „a nagy amerikai regény” megírása. Számos részmunkaidős állást vállalt. Írt cikkeket helyi lapoknak, szállított szendvicset, végzett irodai munkát. Egy helyi lap esszéíró pályázatán szerzett szakmai elismerés tovább erősítette írói ambícióit.

1939-ben nagybátyjának, Lee Solomonnak köszönhetően asszisztensként helyezkedett el a Timely Comicsnál. Kezdetben olyan „felelősségteljes feladatokkal” bízták meg, mint a tintatartók megtöltése, ceruzák hegyezése, ebédek kézbesítése. Gyermekkori írói ambíciói 1941-ben kezdek valósággá válni, amikor debütálhatott az Amerikai Kapitány harmadik részében. Ekkor használta először a Stan Lee nevet, amelyet később hivatalosan is felvett. Abban az évben már két új karakter megformálásban is közreműködhetett. Amikor egy a vállalatvezető, Martin Goodmannal folytatott vitát követően Jack Kirby felmondott, a 19 éves Stan Lee-t tették meg ideiglenes szerkesztővé. Egészen 1972-ig vezette a vállalat képregény részlegét.

1942-ben lépett be a hadseregbe, ahol kezdetben a távíróoszlopok és egyéb kommunikációs berendezések karbantartását végezte, majd áthelyezték az oktatófilmekkel foglalkozó részleghez, ahol kézikönyveket, oktatófilmeket, szlogeneket írt. Katonai szolgálata alatt sem függesztette fel a Timely szerkesztőségében való munkát. Péntekenként levélben kapta meg feladatot, amelyet hétfőre teljesített is. 1945-ben szerelt le.

A nem isteni szuperhősök megjelenése

Stan Lee az 1950-es években számos műfajban alkotott. Dan DeCarlóval önálló vállalatot is alapítottak. Az évtized végére mégis elégedetlenné vált karrierjével és azt fontolgatta, hogy elhagyja a pályát. Ebben az időben történt, hogy a konkurens képregénykiadó, a DC Comics előállt az Igazság Ligájával, amely hatalma siker lett. Ezen felbuzdulva Martin Goodman megbízta Stan Lee-t, hogy álmodjon meg saját kiadójuknak is egy szuperhős csapatot, amely képes felvenni velük a versenyt. Hallgatva felesége tanácsára, aki szerint Stannek legkedveltebb történeteit kellene papírra vetnie, megszületett a szuperhősök új generációja. Egyúttal korszakhatárt (ezüstkor kezdete) is jelentett a szuperhősképregények világában, hiszen a korábbi szuperhősök, mind istenien tökéletesek voltak, különösebb problémák nélkül. Stan Lee megteremtette az emberi gyengeségekkel rendelkező, hétköznapi helyzetekkel küzdő szuperhősök típusát. Ennek köszönhetően már nem csak a tinédzser korosztályra számíthattak potenciális olvasóközönségként. Ahogy Tóth Zoltán János írta: „Paradox paradox módon tehát a hetvenes években azáltal sikerül kinőnie a gyerekcipőt a szuperhősképregénynek, hogy felmutatja a maszk mögött a szorongó kisembert.” (Korunk 22/2. 36.) Ezzel egyidőben pedig megkérdőjeleződött a hatóságok korábbi korlátozása is, amely a képregényekbe kódolt politikai üzenetek felügyeletéra fókuszált. Stan Lee képregényeiben fokozatosan megjelentek a korszak politikai eseményei, társadalmi jelenségei. Alkotásait eszköznek tekintette például a társadalmi egyenlőtlenségek elleni kiállásban.

Stan Lee Jack Kirby és Steve Ditko rajzolókkal karöltve olyan karaktereket álmodott meg, mint Pókember, a Fantasztikus Négyes tagjai, az X-Men, Thor, Hulk, Vasember, Fekete Párduc, Hangya, Fenegyerek és Doktor Strange.

A Marvel-módszer

Azzal az újítással, hogy nevesítették a képregény alkotóit az írótól, a rajzolón át a szövegezőig, sokkal személyesebbé tették a kapcsolatot a szerkesztőség és a rajongók között. 1967-ben hivatalosan is létrejött a Marvel rajongói klubja. Szintén az 1960-as években kezdték el alkalmazni a később Marvel-módszernek nevezett alkotói folyamatot, amelynek lényege, hogy a szerző a kivitelező művésszel együtt alkotja meg a történet vázát, de nem dolgozza ki a forgatókönyv minden részletét, hanem szabadabb kezet hagy a rajzolóknak is. A váz elkészültét követően a szerző kitölti a szövegbuborékokat, elkészíti a feliratokat és felügyeli a színezést.

Stan Lee 1972-ben felhagyott a havi rendszerességgel megjelenő képregények írásával (bár voltak alkalmi együttműködései). A csodálatos Pókember 110. része és a Fantasztikus Négyes 125. része voltak az utolsó munkái. Ezt követően elsősorban a vállalat nyilvános képviseletével, médiamegjelenéseivel, tévés és filmes lehetőségeinek kiépítésével foglalkozott. Egy ideig volt ugyan a vállalat elnöke volt, de tekintettel arra, hogy a gazdasági ügyek nem igazán érdekelték, nem tartotta maga számára eléggé kreatív feladatnak.

A magánember

Stan Lee 1947. december 5-én vette feleségül Joan Clayton Boocockot, akivel 69 esztendőt töltött házasságban. Házasságukból két leány született, az egyiket korán elvesztették. 2012 óta szívritmusszabályozóval élt. Felesége halála végképp megrendítette amúgy is gyengülő egészségét. Utolsó hónapjait egy méltatlan helyzet is megkeserítette. 2018 tavaszán időskori bántalmazás miatt jelentette fel Keya Morgant, aki korábban Lee menedzsereként és hagyatékának gondozásával foglalkozott. Morgan egy társával együtt elszigetelte barátaitól Lee-t, és arra törekedett, hogy az addigra megözvegyült férfi vagyonára rátegye a kezét. Bírói végzéssel sikerült eltávolítani őket Lee környezetéből. Stan Lee 95 esztendősen, 2018. november 12-én hunyt el Los Angelesben.

Tekintettel arra, hogy Stan Lee az utóbbi években nehezebben volt kapható hosszabb repülőutakra egyes cameo szerepeiből többet is rögzítettek egyszerre előre. Ennek is köszönhető, hogy még utoljára visszakacsint a Marvel univerzum rajongóira egy 1970-es években játszódó jelenetben, egy autó sofőrjeként.

Érdekességek a képregények történetéből

1. Richard Felton Outcault The Yellow Kid-je volt az első képregény a történelemben, amely a New York Journal 1896. október 18-án megjelent számának hasábjain jelent meg mindössze néhány képkocka terjedelemben.

2. Frank Miller híres nindzsa bérgyilkosnőjét, Elektrát kifejezetten a szerző személyes tiltakozása ellenére filmesítette meg a Marvel.

3. Superman a Nation Dividedben harcolt az amerikai polgárháborúban, megröptette Abraham Lincolnt és felülírva a történelmet, megmentette őt merénylőjétől, John Wilkes Booth-tól.

4. A szuperhősök története hemzseg a botrányoktól, kiváltképp, ha az alkotó és a rajzoló is szívén viseli az adott karakter sorsát. Pókember kapcsán Steve Ditko és Stan Lee között volt feszültség.

5. Stan Lee védjegyévé vált az Excelsior! üzenet az általa alkotott művek végén, amely egyébként New York állam mottója is egyben

6. Falcon (Sólyom) az első afroamerikai szuperhős, akinek a neve nem utal származására. 1969-ben az Amerika kapitány 117-es számában tűnt fel először.

7. Vörös Koponya és Amerika Kapitány kezdetben a második világháborúban összecsapó ideológiákat testesítették meg.

8. Vasember Magyarországon már 1989-ben feltűnt egy képkocka erejéig, az Alfa magazinban. Valódi szerephez A csodálatos pókember 10. számában, a Rejtélyes hölgy történetben jutott

9. Doctor Strange első megjelenése a Strange Tales 110. számban volt 1963 júliusában. Magyarul fordították már Csoda doktornak és Doktor Különcnek is.

Doctor Strange 1963-ban (Forrás: wikipedia)

10. Hulk (magyarul Mokány) figuráját Frankenstein lénye és Dr. Jekyll és Mr. Hyde története inspirálta. Kezdetben szürke színűnek szánták, de nem tudtak egységes színt produkálni a nyomdában. A néhol feltűnő zöld színt végül megtartották.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket