A Balkán politikai és katonai kapcsolatai az első világháború idején

A szófiai Magyar Intézetben 2015. szeptember 29-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet első világháborús OTKA-kutatócsoportja, a Magyar–Bolgár Történész Vegyes Bizottság és a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete konferenciájára, amely a Political and Military Relationships in the Balkans during World War One címet kapta.

 A nagyszámú közönségét először Magyarország bulgáriai nagykövete, Klein András köszöntötte. Ezt követően Ilija Todev, a BTA TTI igazgatója bevezető szavaiban az első világháború jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Nagy Háború „hosszú árnyéka a mai napig is elér”. A Vegyes Bizottság tevékenysége kapcsán elmondta, hogy alapvető céljuk olyan témák vizsgálata, amelyek mindkét nép történelmében hangsúlyos szerepet játszanak. 


Klein András

Másodikként az MTA BTK TTI ny. tudományos főmunkatársa, a Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke, Ress Imre kapott szót. Hangsúlyozta a német nyelv jelentőségét a történeti kutatások során, egyúttal a német nyelvű források megismerésének fontosságát is kiemelte bevezetőjében.

A harmadik köszöntőt Georgi Markov akadémikus tartotta, majd közvetlenül utána belekezdett konferencianyitó előadásába is. Az egységes Bulgária eszményképe az első világháború idején című prezentációjában elmondta, hogy a magyarok és a bolgárok között fegyverbarátság volt, egy oldalon harcoltak a világháborúban. Az Antant ellene volt Bulgária egyesítésének és az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését kívánta, így a magyarok és a bolgárok egy oldalra kerültek ellenük. Hangot adott annak a nézetének, hogy ennyi évvel a háború után a történész csodálkozik, hogy a központi hatalmak négyes szövetsége hogyan mehetett bele egy olyan háborúba, amely felemésztette emberei életét és anyagi erőforrásaikat.


Penka Peykovska, Ress Imre, Ilija Todev, Georgi Markov, Valery Stoyanov

Georgi Markov után Ress Imre vette át a szót. Előadásában Magyarország Monarchián belüli önálló külpolitikai lehetőségeiről beszélt, különös tekintettel a magyar álláspontra a Monarchia Balkán-stratégiájában, amiben meghatározó szerepet játszott a román beavatkozástól való félelem.

Következő előadóként Demeter Gábor (MTA BTK TTI) vette át a szót, aki a Monarchia Szerbia elleni terveiről beszélt. Az előadásban rámutatott, hogy a magyarokat nem annyira a területi gyarapodás vágya vezérelte, hanem inkább a Szerbia fellépésével szembeni aggodalom.

Ezután Kalcso Kalcsev (Veliko Trnovo-i Egyetem) következett, aki a bolgár hadsereg szempontjából vázolta fel az 1913 és 1915 közötti, azaz a második Balkán-háború kitörésétől a bolgár hadba lépésig lezajló eseményeket. Rámutatott, hogy a jelentős területveszteséggel járó háborús vereség után Bulgáriában felerősödtek a nacionalista tendenciák, és a központi hatalmakhoz csatlakozás a várható területi nyereségre volt visszavezethető.

A délelőtti szekciót Szőts Zoltán Oszkár (Eötvös Loránd Tudományegyetem) előadása zárta, aki az első világháború kitörését kísérő lelkesedésre hozott fel egy példát, nevezetesen az Országos Széchényi Könyvtárét, ahol a hadüzenetek elküldése után szinte azonnal létrehoztak egy első világháborús gyűjteményt, hogy az „eljövendő nagy győzelmet” dokumentálják.

A délelőtti szekció követő szünetben a magyar küldöttség meglátogatta a szófiai Macedón Kutatóintézetet, majd rövid tárgyalást követően megkezdődött a délutáni szekció, amelyet Voin Bojinov (BTA TTI) nyitott meg Az első világháború és a bolgár választás – felelősségek és következmények című előadásával. Ő a bolgár választási lehetőségeket tekintette át a háború előestéjén, elemezve a Balkán-háborúk következményeként létrejött diplomáciai helyzetet.


Látogatás a Macedón Kutatóintézetben

Tőle Hornyák Árpád (MTA BTK TTI) vette át a szót. Előadásában az Oszmán Birodalom és az Antant közötti katonai küzdelem magyarországi sajtóreprezentációját mutatta be. A két világháború közötti magyar katonai sajtó főleg Gallipolival foglalkozott mint a szárazföldi és vízi katonai egységek közötti együttműködés iskolapéldájával, hangsúlyozva a török harcosok hősiességét és a németek szervezőkészségét.

A következő előadást Angel Dinev (Hadtörténeti Bizottság) tartotta, aki a bolgár lovasság 1916. évi dobrudzsai szerepvállalását elemezte. Előadását a lovasság korabeli hadászati helyzetével indította: a háború első hadműveleteit követően a lovasság szerepe kisebb lett, hiszen nem lehettek hatékonyak a gépfegyverek és a beásott gyalogság ellen. A bolgár tapasztalat mégis azt mutatta, hogy megfelelő terepadottságok között a lovasság továbbra is eredményesen harcolhat.


Hornyák Árpád, Katona Csaba

Ezután Katona Csaba (MTA BTK TTI) következett, előadásában bemutatva, hogy a kortárs magyar sajtó hogyan tudósított Bulgária háborús részvételéről. A bolgár hadba lépés sajtóvisszhangja – lévén szövetségesek – pozitív volt. A tudósítások kiemelték a bolgár háborús célok jogos voltát, illetve azt, hogy Bulgária ellensúlyt képezhet a Balkánon Szerbiával, és általában a pánszlávizmussal szemben. Ezen felül a szimpátiát fokozandó rendre hangsúlyozták Ferdinánd cár magyar rokonságát és kapcsolatait.

Az újabb előadó Balla Tibor (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) volt, aki a Ferdinánd cárról elnevezett 11. közös huszárezredről beszélt. Ez volt az az ezred, ahol a cár korábban maga is szolgált. Kötődése továbbra is megmaradt, 1906 szeptemberében meglátogatta az ezredet, tisztjeit és altisztjeit kitüntette. Később két fia is itt szolgált. Végül röviden megismerhettük a 11-es huszárok első világháborús harcainak krónikáját.


Hornyák Árpád, Balla Tibor

Következőként Csavdar Vetov (BTA TTI) vette át a szót. Előadásában Petar Darvingov fotóhagyatékára fókuszált, amelynek jelentős része a katonák mindennapi életét mutatja be. Pihenőket, ebédeket, a front hátországában zajló munkálatokat örökített meg a fotós gépe.

Ifj. Bertényi Iván (MTA BTK TTI) más hivatalos elfoglaltsága miatt sajnos nem tudott elutazni Szófiába, előadását így Ress Imre foglalta össze és mutatta be a közönségnek.

A konferencia végül Penka Peykovska (BTA TTI) előadása zárta, aki az aktualitásokra is reflektálva az 1913 és 1923 közötti bolgár menekültügyet vizsgálta. Statisztikai adatai azokra a migránsokra vonatkoztak, akik bejöttek Bulgáriába (a kifelé irányuló migrációra nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok). E szerint 22 705 menekült érkezett az országba a Balkán-háborúk után, a legtöbben közülük oroszok és albánok voltak.


A magyar küldöttség. Fent: Balla Tibor, Ress Imre, Demeter Gábor, Hornyák Árpád, Klaudiusz György, Katona Csaba. Lent: Szőts Zoltán Oszkár

Zárásként a résztvevők egyetértettek abban, hogy Bulgária hadba lépésének 100. évfordulóján a két ország kutatóinak konferenciája új kutatási irányokat jelölt ki. A tanácskozást, amelynek előadásai a tervek szerint angol nyelvű kötetben jelennek meg, másnap kirándulás zárta. A magyar küldöttség tagjai Veliko Trnovoba látogattak, ahol megtekintették a középkori bolgár állam (egyik) egykori fővárosát.

Katona Csaba – Szőts Zoltán Oszkár

Kapcsolódó cikkek:

Háborús nacionalizmusok Kelet-Közép-Európában

A történetírás antropológiai perspektívái: 1914 Európában – konferencia-beszámoló

Az I. világháborús konferencia Szarajevóban – a magyar küldöttség szemével

Szerb ellenségkép az első világháború alatti magyar sajtóban​

A Fekete Kéz titkos szerb katonai szervezet és az első világháború

Pékek vagy kémek? Szerb állampolgárok Galícia szomszédságában az első világháború idején

Nem „vad, geszti bolond”, de nem is „fénylő csillag” – Tisza Istvánról, ezúttal harag és részrehajlás nélkül

A Nagy Háború hátországa - beszámoló A háborús hétköznapok című tudományos konferenciáról

Rovatok: