Bécsi luxus – Magyar főúri reprezentáció a 18. században

A Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiumában is elkezdődött a tanév. A nyitó előadására szeptember 20-án került sor a Járom Kulturális Egyesület és a szakkollégium közös szervezésében. A témát, amely A magyar főnemesség reprezentációja a 18. századi Bécsben címet viselte, Kökényesi Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa hozta el az érdeklődők számára.


Novák Ádám a Járom Kulturális Egyesület elnökének megnyitója
Fotó: Farkas Evelin

Az előadás több olyan magyar család császárvárosi tevékenységére összpontosított, mint például a Batthyány, az Esterházy vagy a Pálffy családok. Gyors történeti áttekintés követően, amely az 1526-os évtől datálódott, a közönség rálátást nyerhetett a 18. századi Bécs világára. 

Az 1711-es szatmári békét követően a magyar főnemesség többsége elfogadta a Habsburg-ház uralkodását, együttműködés jött létre. Mária Terézia uralkodása idején is folytatódott a magyar főnemesség politikai integrációja. Még III. Károly korában az udvari reprezentáció dominanciája volt jellemző, addig 1765-től, Lotaringiai Ferenc halálával az udvari élet megváltozott, az udvari reprezentáció jelentősége csökkent.

A magyar főnemességnek a vizsgált korban az udvari és kormányzati hivatalok jelentették az integrációs lehetőséget. A főnemesi családok sarjai szívesen tartózkodtak Bécs városában. Apródként vagy udvarhölgyként a császárvárosi életmód szélesre tárta előttük a művelődés ajtaját. Az 1760-ban Mária Terézia alapította Magyar Nemesi Testőrség célja a magyar ifjak kiművelésén túl a magyar köznemesség és Bécs kapcsolatának erősítése volt. A Magyar Udvari Kancellária szintén lehetőséget teremtett az uralkodó és a rendek közötti közvetítésre, valamint az Erdélyi Udvari Kancellária is kedvező lehetett a köznemesség számára, hiszen ez a rangbeli előrelépés reményét is megteremthette. Hasonló hivatalok, ahol a magyarság érvényesülésre juthatott ebben a korszakban, az az Udvari Haditanács és az Udvari Könyvtár volt.

A lakóhely egyben a hatalom reprezentációja is volt. Hogyan is alakultak a lakhatási viszonyok Bécsben a magyar nemesség számára? Az előadó ismertette a nagy népszerűségnek örvendő bécsi nemesi iskolák szerepét a kérdésben, mint a Tartományi Akadémiát, a Hadmérnök Akadémiát, és a Theresianumot. Ezek vonzóak voltak a magyar főnemesség számára is, de egyúttal épp ezek miatt hatalmas volt a kereslet a bécsi szállások iránt. Ez is hozzájárult, hogy Bécs a 18. századra már igazi metropolisszá nőtte ki magát. Tetézte a helyzetet, hogy bár a vizsgált korszakban pályázat során lakóházhoz juthatott a hivatalt betöltő magyar nemes, de a hivatali procedúra hossza miatt ez egy bizonytalan megoldásnak számított.

A magyar arisztokrácia, igyekezett követni a korszak reprezentációs kihívásait, ki-ki a saját vagyonához képest palotákat vásárolt vagy építetett. A városfalon belül és kívül is egyaránt gyönyörű paloták díszítették a várost: a városmagban az úgynevezett téli paloták, míg a perifériákon a nyári szálláshelyek. Az előadás négy, Habsburg szolgálat által felemelkedett család köré épült. Kökényesi Zsolt előadásának köszönhetően a Batthyány, Eszterházy, Erdődy és Pálffy családok házasságainak részleteit, a családok vagyoni helyzetét, palotáik szépségét ismerhette meg a hallgatóság. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a Bécsben érvényesülő magyar főnemesség birtokainak elhelyezkedése is befolyásolta bécsi reprezentációs törekvést. Így tudható, hogy az erdélyi nemeseknek jóval nehezebb dolga volt, mint a Pálffy vagy Esterházy családoknak, akiknek birtokai Nyugat-Magyarországon, a magyar belpolitika központjától, Pozsonytól sem feküdtek távol.


Batthyány Károly József portréja
Kép forrása: Wikipédia

Kökényesi Zsolt Lady Mary Wortley Montagu álláspontjával magyarázta a hatalom látszatának fontosságát. A versenyhelyzet a főurak között meglehetősen gyakori volt, akárcsak az udvari ünnepek, ceremóniák alkalmával keletkezett félreértések is, amelyek az éles hierarchikus különbségekből és azok meghatározó súlyáról tanúskodnak.  Az udvarban betöltött rang és presztízs mutatója közé tartoztak a nagy ünnepségeken, lakomákon, ünnepnapokon való udvari jelenlét és sorrend, az uralkodói rezidencia különböző szobáiba való belépési jog, idegen állami és udvari tisztségviselőkkel való találkozás.

Kökényesi a tisztségeket illetően is igyekezett részletes információkat tárni a hallgatóság elé. A kamarás és titkos tanácsos pozíciókat betöltő családok számítottak a társadalmi elit tagjainak. Az Esterházy család például 12 titkos tanácsossal, 17 kamarással büszkélkedhetett. A Lovag- és érdemrendek viselői között is szép számmal találni magyarokat a 18. században. Az Aranygyapjas Rend láncát 10 magyar főúr ölthette magára az 1711 és 1765 közötti időszakban. A női arisztokrácia is kaphatott kitűntetett figyelmet az uralkodói háztól: 1688-ban Gonzágai Eleonóra megalapította számukra a Csillagkeresztes Rendet.  A magyar főnemesi családok az udvarban betöltött tisztségeivel szilárdították meg a magyarság jelenlétét az uralkodásban.

Az előadást igényes diasorozat kísérte, amelyek képek, források és számadatok formájában igazolták az elhangzottakat. Például a Judenplatz korabeli jellegzetes látképe, és számos 18. századi meghatározó személyiség portréja is megismerhette a közönség. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az interdiszciplináris hallgatóbázissal rendelkező Szakkollégium érdekfeszítő betekintést nyerhetett a 18. századi bécsi elit mindennapjaiba. Ennek alapján várható, hogy a Hatvani István Szakkollégium ebben a tanévben is izgalmas előadásokkal várja hallgatóit és az érdeklődőket.

Lengyel Zsanett

Ezt olvastad?

1852. szeptember 14-én, az angliai Kent grófságban található Walmer-kastélyban, 83 éves korában hunyt el Sir Arthur Wellesley angol-ír tábornok, politikus,
Támogasson minket