Bemutatkozik az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára – Az Év Levéltára 2017-ben

2018. február 5-én, Szolnokon, nagyszámú érdeklődő jelenlétében vehette át az Év Levéltára díjat a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára. Az elismerés a levéltár összes dolgozója számára pozitív visszajelzés, hogy a saját működési területükön kifejtett szakmai, tudományos és közművelődési tevékenységük minőségét azok közvetlen „fogyasztóin”, Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosain túl, a levéltáros szakma is méltányolja.

Az alábbiakban a levéltárban folyó munkát mutatjuk be, felvillantva azon megyei sajátosságokat, melyek a díj elnyerésében is közrejátszhattak.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye – ezen a néven – az 1876-os közigazgatási reform során jött létre a kiváltságos helyzetét elveszítő Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági, valamint Heves- és Külső-Szolnok vármegye külső-szolnoki településeiből. A levéltár kezdetben a szolnoki vármegyeházán működött és átvette a megszűnő Jászkun Kerület addig Jászberényben őrzött iratait, majd a későbbiekben a városok és községek azon írott dokumentumait is, melyek átvészelték a háborús eseményekkel terhes huszadik század frontátvonulásait.

Többszöri költözés után 1980-ban, a vidéki levéltárak közül elsőként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kapott elhelyezést olyan épületben, mely kifejezetten levéltárnak épült. A folyamatosan gyarapodó, mára bőven 8 kilométer feletti iratmennyiség elhelyezésére 2002-ben a régi mellett új raktár is épült. A 2012-ben állami kezelésbe került levéltár immáron a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeként működik, a megyei levéltárak közül a legkisebb összlétszámkerettel, mindössze tizenhét fővel. Ennek ellenére az elmúlt években látványos szakmai sikereket értek el az itt dolgozók tudományos és közművelődési tevékenységükkel egyaránt.

A levéltár létének alapja az iratok gyűjtése, ezért kiemelten fontos, hogy a levéltárosok már a beérkezés előtt is figyelemmel kísérjék azok sorsát. A gyűjtőterületi munka keretében a maradandó értékű, illetve jogbiztosító iratokat létrehozó szervekkel folyamatos kapcsolatot tartanak fenn, melynek köszönhetően a szolnoki azon kevés megyei levéltárak egyike, amely már szinte teljes egészében átvette az 1990-ig létrejött közigazgatási iratokat. A beszállítást követően a dokumentumok állományvédelméről az intézmény szakképzett restaurátora gondoskodik.

A levéltár ügyfélszolgálata az intézményt felkereső magánszemélyek, állami szervek és vállalatok számára nyújt segítséget hivatalos ügyeik intézéséhez. Munkatársai felkészültségét jelzi, hogy az általánosnak tekinthető ügyfélszolgálati ügyek gyors és precíz kezelése mellett az utóbbi évek fokozottabb megkeresései idején (pl. hadigondozási ügyek) is helyt álltak.

A szolnoki levéltár a megye egyik kutatóhelye és a megye adottságai folytán az egyik kutatóműhelye is egyben. Évente több száz esetben keresik fel az intézmény kutatószolgálatát a helytörténet vagy éppen a családtörténet iránt érdeklődő laikusok és szakemberek, a fiatalabb korosztályoktól egészen az idősekig.

 

A kutatómunka támogatásán túl a levéltár immár több évtizedes múltra visszatekintő saját kiadványokkal járul hozzá a helytörténeti ismeretek, a közművelődés és a helyi identitás megőrzéséhez és gyarapításához. Tavaly 31. alkalommal jelent meg a levéltár évkönyve, a Zounuk, mely a megye leghosszabb, megszakítás nélküli tudományos kiadványa. Elismertségét jelzi, hogy lapjain nem csak helyi szerzők, hanem országosan elismert, MTA-doktori fokozattal rendelkező történészek is rendszeresen publikálnak. Emellett a levéltári közlemények sorozat keretében az intézmény rendszeresen jelentet meg igen széles tematikus skálán mozgó monográfiákat is.

Mint említettük, a kutatások a szakmai eredmények mellett elsősorban a helyi identitás megőrzését támogatják. A levéltár első világháborús kutatásokkal foglalkozó munkatárásának köszönhetően például pontosításra kerültek a megye településeinek veszteséglistái, így az utóbbi időszakban felújított települési emlékművek már ezen kiigazított névsorokat tartalmazzák.

Haladva a korral és kihasználva a lehetőségeket, a levéltár 2009 óta vezeti honlapján a „Hónap dokumentuma” rovatot, melyet havi váltásban szerkesztenek a levéltárosok és amelyben egy-egy, évfordulóhoz kötődő vagy más szempontból érdekes vagy fontos iratot mutatnak be. Ezt továbbfejlesztve, a Szolnok Televízió 2016 októberében útjára indította a „Levéltári kincseink” magazinműsorát, melyben a levéltárosok immár maguk mesélnek a számukra kedves vagy érdekes iratokról, térképekről, tervekről.

A publikációkon túl a levéltár konferenciával és ismeretterjesztő előadásokkal is igyekszik úgy a szakma, mint a nagyközönség számára is hasznos és érdekes programokat kínálni. Tavaly immár 20. alkalommal tartotta meg a „Levéltári napot”, melyen helyi kutatókon túl országosan is ismert szakemberek számolnak be rendszeresen a tudományos eredményeikről. A konferencia mellett évente több alkalommal is megrendezésre kerülnek a „Levéltári esték”, melyen Szolnok városa és a megye történetével kapcsolatban hangzanak el hosszabb terjedelmű előadások.

 

A levéltár tudományos munkájának részét képezi a Magyar Nemzeti Levéltár tematikus kutatási projektjeiben való részvétel is. Az utóbbi időszakban több ilyen közös munkában (pl.: első világháborúval, illetve málenkij robotra hurcoltakkal kapcsolatos forrásfeltárás) is részt vett a szolnoki intézmény, ezek közül méreteiben azonban mindenképpen kiemelkedik a Reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó nagy központi program. Ennek során az intézmény levéltárosai összeállítottak egy, a megye reformációját átfogó forráskötetet, a levéltár protestáns felekezetekkel kapcsolatban forrásokat tartalmazó fondjaihoz alapszintű segédlet készült, Szolnokon is bemutatásra került a „Vissza a forrásokhoz” című vándorkiállítás és a levéltári órák keretében a fiatalabb korosztály számára is közelebb hozták a reformációval kapcsolatos írásos emlékeket.

 

Az intézmény közművelődési programjai a korábbi évtizedekben megszokottól eltérő készségeket és szemléletmódot követelnek meg a levéltár munkatársaitól. A különböző korosztályú és eltérő műveltségű társadalmi csoportok nyelvére is meg kellett tanulniuk lefordítani a raktárakban őrzött tudás eredményeit, elősegítve annak többféle hasznosulását. A társadalom felé való fokozatos nyitás 2008-ban kapott lendületet, a szolgáltató levéltár koncepciójának térhódításával. A 2010-ben megszűnő Szolnoki Papírgyár papír-és írástörténeti tárlatának befogadása olyan környezettudatos foglalkozás-sorozat kidolgozását tette lehetővé, mely központi témáját – a papír, mint íráshordozó – tekintve közel állt a levéltárhoz, mégis a téma újszerű, modern megközelítésével, valamint a hagyományos papírmerítés módszerének alkalmazásával a korábban „túl fiatalnak” tartott óvodás és alsó tagozatos diákok számára is élvezetes, illetve játszva tanító programokat tudott ajánlani.

 

A tapasztalatokat valamint az iskolákkal kiépült kapcsolatrendszert felhasználva, az ország első levéltáraként sikeresen pályázott uniós TÁMOP projektre, tanórán kívüli oktatási tevékenység támogatására. „Nyitott levéltár – velünk élő múlt” című történelmi programsorozatuk keretében 6 év alatt összesen 2161 tanuló, közöttük számos hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák vett részt levéltár-pedagógiai foglalkozásain. Igény esetén arra is van lehetőség, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések oktatási intézményeiben, rendhagyó történelemóra keretében, helyben ismerkedhessenek meg a tanulók az első világháborúval vagy a Málenkij robottal kapcsolatos eseményekkel.

 

Rendszeresen összeállított tematikus időszaki kiállításai levéltári iratok és gyűjtőktől kölcsönzött tárgyak szerves szimbiózisával igyekeznek megfelelni a jelenkor elvárásainak. Az intézmény munkatársai a minél szélesebb célközönség elérése érdekében esetenként a hagyományostól eltérő módon, illetve helyen mutatják be tárlataikat. Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából a város felkérésére létrehozott kiállításukat Szolnok négy forgalmas közterén, óriás táblákra nyomtatva tekinthették meg a járókelők. A „Bővülő történelem – Az elmúlt tizenöt év iratajándékozásai” című országos programfolyam helyi időszaki tárlatából pedig olyan posztereket állítottak össze, melyek vándorkiállításként több megyei településre is eljutottak már, lehetővé téve a levéltárban őrzött dokumentumok tértől független bemutatását.

 

2017-ben bontakozott ki a levéltár iratajándékozást népszerűsítő kampánya is, melynek eredményeként sok értékes irathagyaték került az intézmény raktáraiba. Ezek közül az egyik legnagyobb terjedelmű, egyben sokrétűen felhasználható anyag a nemzetközi hírű, szolnoki székhelyű MONFODI (Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Fotó- és Színesdia Pályázat) Közhasznú Alapítvány dokumentumai, valamint több ezres nagyságrendű pályázati fotói, melyekből a levéltári őrizetbe kerülést követően is több alkalommal nyílt már tárlat.

Az esélyegyenlőség biztosítása korábban is hangsúlyosan szerepelt a levéltár küldetésnyilatkozatában. Az intézmény az ajándékozott iratanyag révén került kapcsolatba az „Én is vagyok! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesületével” – melynek Magony László, a MONFODI alapítója maga is tagja volt, de együttműködött a vakokat és gyengénlátókat tömörítő Fehér Bot Alapítvánnyal is, míg 2017-ben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tagjait fogadta több alkalommal is a falai között.

Megyei sajátosság, hogy az országban elsőként itt létrejövő vidéki, amatőr családkutató klubokkal kezdettől fogva gyümölcsöző kapcsolatot ápol az intézmény. Ezen együttműködést fémjelzi, hogy 2017-ben már második alkalommal rendeztek nagy érdeklődéssel övezett országos családtörténeti konferenciát Szolnokon.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár sikerességét növelő további helyi sajátosság a sajtóval kiépített, országosan is egyedülálló kapcsolata, a más levéltárakra kevéssé jellemző intenzív médiajelenléte. Mind a városi televízió és rádiók, mind a megyei napilap rendszeresen beszámol a levéltár rendezvényeiről, kiadványairól, ami lehetővé tette, hogy az intézmény az elmúlt évek során a lakosság körében valódi ismertségre és elismertségre tegyen szert.

Csönge Attila – Horváth Gergő – Szabóné Maslowski Madlen

Ezt olvastad?

2018. szeptember 20-án, második alkalommal rendezték meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum impozáns Márványtermében az egyre népszerűbb HadTörténész Sörestet.