Bemutatkozik a Csongrád Megyei Levéltár

Portálunk Országjáró rovatában mindig is törekedtünk arra, hogy a történelemmel foglalkozó intézmények számára is teret adjunk maguk, és az általuk szervezett rendezvények, kiadványok bemutatására. Mai cikkünkben a Csongrád Megyei Levéltárral ismerkedhetünk meg részletesebben.

Szeged

A Csongrád Megyei Levéltár szegedi központjában őrizzük a város és a környező települések iratai mellett az egykori Csanád vármegye dokumentumait is. Ez az iratmennyiség együttesen mintegy 8000 iratfolyómétert tesz ki. A város kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően intenzív kapcsolatokat építettünk ki a határon túli területek magyar levéltáraival, különösen a Délvidéken (Zenta, Szabadka, Nagybecskerek). A Zentai Történelmi Levéltárral az elmúlt években számos közös konferenciát tartottunk, közös uniós pályázatban vettünk részt, és együtt indítottuk útjára új levéltári sorozatként A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című kiadványt.

Forrás: MNL CSML Honlapja

1978 óta évente megrendezzük a Levéltári Napok elnevezésű programsorozatunkat. Az eleinte 1–2, később már 4–5 napossá bővült rendezvénnyel bejártuk megyénk szinte valamennyi települését.

Kiadványi munkánk három nagy sorozatunk köré szerveződik. A Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1977-ben indult útjára. Az 1985-ben indult Dél-Alföldi Évszázadok című kiadványsorozat a megye határain túllépve az egész dél-alföldi régió történetét tárgyalja. A Csongrád Megyei Levéltár Segédletek című sorozatunkat 1984 óta szerkesztjük.

Közművelődési tevékenységünk fontos részét képezik különböző témájú időszaki kiállításaink is. Az 1970. évi tiszai és marosi árvíz 40. évfordulóján például vándorkiállítással emlékeztünk a tragikus eseményről.

A megyén, sőt a határokon túllépő témákat is feldolgozunk kiállításaink alkalmával, így például a „Szolidaritás – lengyel út a szabadsághoz” című kiállítás a lengyel Szolidaritás mozgalom megalapításának 30. évfordulójára született.

Állandó kiállítás Szentesen

Kép forrása: MNL CSML Honlapja

Csongrád

Csongrád önkormányzata a legrégebbi időktől folyamatosan működtette segédhivatalként a levéltárat (írástár). A hivatalt a település közházában helyezték el, azonban a Csongrádot megszálló osztrák csapatok 1849. július 30-ai gyújtogatása során a régi levéltár iratanyaga néhány okmány kivételével megsemmisült, így a mai gyűjtemény összefüggő anyaga 1850-től datálódik. A második világháború során is komoly károsodás érte az iratállományt, és az tovább csökkent az 1948 tavaszán végrehajtott, központilag elrendelt selejtezés révén is. 1968-tól a Szentes központú Csongrád megyei 2.sz. levéltár részlegeként működött a csongrádi gyűjtemény, iratanyagát a szentesi levéltárosok gondozták, hetente egy alkalommal álltak a helyi érdeklődők rendelkezésére. 1980 októberétől egy átalakított ingatlanban helyezték el a levéltárat, melynek folyamatos nyitva tartására 1981-től nyílt lehetőség. E Justh Gyula utcai épület 1992-ben megtelt, több javaslat megszületése után a megyei közgyűlés 1999-ben hozott döntést egy új levéltár építéséről. A Gyöngyvirág utcai intézmény 2001 áprilisában nyílt meg, ekkortól a csongrádi levéltár önálló levéltárként működik a megyei hálózaton belül.

Őrizetében mintegy 1200 folyóméter irat van jelenleg: Csongrád város és a volt csongrádi járás anyaga mellett Felgyő, Csanytelek és Tömörkény községek iratai.

 A csongrádi levéltárosok által létrehozott Oppidum Csongrád Alapítvány teszi lehetővé 1994 óta az Oppidum Csongrád című helytörténeti periodika megjelenését. Emellett rendszeresen szerveznek helytörténeti kiállításokat, népszerűsítő előadásokat.

A csongrádi levéltár a helyi szellemi élet fókuszában állva komoly népszerűsítő tevékenységet is végez. Ennek fontos szelete Csongrád történetének bemutatása az általános és középiskolás korosztályok számára. A levéltár rendszeresen fogad iskolai osztályokat, de a 2011. évi Levéltári Napok alkalmával már a helyi óvodásokat is bevonták rendezvényünkbe.

Hódmezővásárhely

A hódmezővásárhelyi levéltár hosszú évtizedeken keresztül a városi önkormányzat segédhivatalaként működött, a jegyző felügyelete alatt. Az 1834-ben épített városházán már külön jegyzői szoba és „leveles-tár” is volt, itt őrizték az iratokat. 1874-ben a volt megyei börtön épületbe költöztették át a levéltárat. Az 1893-ban felépült új városháza épületében már külön levéltárat is kialakítottak, s az iratokat közel 100 éven keresztül őrizték itt. 1950 után Vásárhely a Szentesi Állami Levéltár alá tartozott. 1973-tól pedig az egységes Csongrád Megyei Levéltár fiókja lett.

1992 nyarán költözött át a levéltár a városházáról ma is használt Bajcsy-Zsilinszky utcai épületébe.

A felújított régi parasztházhoz toldalékként vadonatúj raktárat és körtermet is építettek. A levéltár a város iratanyaga mellett a hatalmas határterületből kiszakított községek (Mártély, Székkutas) dokumentumait őrzi, mindez megközelítőleg 2400 folyómétert tesz ki.

Kép forrása: MNL CSML Honlapja

Az újonnan kialakított levéltári épületben kezdetektől fogva működik két állandó kiállítás, a Vásárhely a századfordulón című a városfejlődés legsikeresebb időszakát mutatja be, Nagy György köztársasági politikusnak pedig emlékszobát rendezett be a levéltár.

A levéltár körterme remek lehetőséget nyújt időszaki kiállítások megrendezéséhez, mellyel rendszeresen élni szoktak vásárhelyi munkatársaink. Volt már itt képeslap-kiállítás, térképkiállítás, valamint legutóbb a Csongrádi Megyei Levéltár szegedi székhelyén működő Megyei Honismereti Egyesület történetét bemutató tárlat.

A város első történetírója, Szeremlei Sámuel református lelkész emlékét kiemelten ápolják a Vásárhelyi Levéltárban. Neki is szenteltek egy állandó kiállítást, illetve az intézmény bázisán működik 1991 óta a helytörténettel foglalkozó Szeremlei Társaság, amely 1996 óta jelenteti meg folyamatosan évkönyveit.

Makó

Makón a város és a régió történelmi örökségét gondozzuk, amely 301 fondot tesz ki, s amely 1681 iratfolyómétert jelent.  A legdíszesebb oklevelünk a III. Károly által 1724-ben kibocsátott vásártartási engedély. Kuriózum a II. József-féle kataszteri földmérés iratanyaga (1784-1789).

Szentes

Szentesen őrizzük a helyi anyag mellett a történelmi Csongrád vármegye iratanyagát is. 552 fondot, 3394 iratfolyómétert tesz ki. Szentesi fióklevéltárunk munkatársai is élénk kulturális kapcsolatokat ápolnak a helyi Koszta József Múzeummal. A történelem, a régmúlt hagyományai iránt érdeklődők pedig kedvükre csemegézhetnek a levéltár állandó kiállításán, valamint a különböző időszaki kiállításokon egyaránt.

Rotár Krisztina–Varsányi Attila

Ajánlott cikkek:

1.      Azé a föld, aki megműveli?- Konferencia a 70 évvel ezelőtti földreform mítoszairól az Emlékpontban

2.      Bitektől a Byte-okig. A szegedi Informatika Történeti Kiállítás

3.      „Debrecen földben nyugvó katonai öröksége” beszámoló a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának rendezvényéről

4.      Kettős könyvbemutató a Budapest Főváros Levéltárában

5.      A történész élete nem csak játék és mese – 70 éve Újév napján történt

Rovatok: