Bemutatkoznak az Akadémiai Könyvtár repozitóriumai

Rovatunk legutóbbi cikkében három folyóirat legújabb számait szemléztük, és megvizsgáltuk hol, s hogyan érhetőek el azok online. Ehhez kapcsolódik mai cikkünk, mely kinyitja a digitális könyvtárak egyik kincsestárát. Idegenvezetőnk Holl András, a MTA Könyvtár és Információs Központjának informatikai főigazgató-helyettese lesz.

Az elmúlt évek-évtizedek digitalizálási törekvéseinek eredményeképpen számos forrás – teljes szövegével hozzáférhető cikk, könyvfejezet, könyv, disszertáció, és sorolhatnánk tovább – áll az érdeklődő hazai olvasók rendelkezésére az interneten. Vannak előfizetést igénylők, mint az Arcanum Digitális Tudománytár, és ingyenesek, mint a Magyar Elektronikus Könyvtár, az Elektronikus Periodika Archívum és a Hungaricana. Számos hazai egyetem, intézmény működtet repozitóriumot, mint a Szegedi Egyetem Contentája vagy a Debreceni Egyetemen  a DEA. Ezeknek a digitális gyűjteményeknek a sorába illeszkedik az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriuma, a REAL. A gyűjtemények anyagai között esetenként átfedés van, ugyanakkor mindegyikben találhatunk unikális anyagokat.

A repozitóriumok digitális könyvtárak, amely (jellemzően) szabad hozzáférésű tartalmakat kínálnak. Gyakran lehetséges a szerzői feltöltés, de minden esetben könyvtárosi ellenőrzésen mennek keresztül a  dokumentumok. A repozitóriumok ismérve továbbá, hogy nemcsak az olvasók

számára nyitottak, de speciális módon támogatják a tételek leíró adatainak aggregálását közös keresőoldalak számára. A REAL egy több gyűjteménnyel rendelkező repozitórium, melynek tematikus gyűjteményei külön URL-ek alatt jelennek meg, és különbözőképpen viselkednek.

A REAL alapgyűjtemény az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) által támogatott kutatók tudományos publikációit gyűjti, minden hazai kutató regisztrálhat, és tölthet fel anyagokat. A REAL-D az MTA doktori és kandidátusi disszertációit gyűjti, a REAL-PhD pedig azon hazai, általában kisebb egyetemek  doktori iskoláiban fokozatot szerzők dolgozatait tárolja, amelyek maguk nem üzemeltetnek repozitóriumot.

A REAL-EOD többségében régi, digitalizált könyvek gyűjteménye, a REAL-J pedig folyóiratokat tartalmaz: a modernek jobbára tudományosak, a régiek között akad mindenféle. A REAL-MS-ben a Könyvtár Kézirattárának és Keleti Gyűjteményének kéziratos anyagai találhatóak. Ezekbe a gyűjteményekbe nem tudnak külső felhasználók regisztrálni – aki anyagot szeretne elhelyezni, annak a Könyvtár munkatársaival kell felvennie a kapcsolatot.   Az olvasás általában nem regisztrációhoz kötött: a dokumentumok jelentős része szabadon olvasható (bár vannak olyanok, amelyek csak egy előre meghatározott idő után válnak majd letölthetővé). Nehezen áttekinthető a kívülálló számára az anyagok letölthető jellege – ezek a kiadók jogaitól és érdekeitől is függenek. A régi anyagok szabadon olvashatóak – az elmúlt húsz év kiadványai esetében az olvasó nem mindig jár szerencsével. A gyűjteményekben külön-külön lehet keresni, akár a leíró adatokban, akár a teljes szövegben. Van közös kereső is: ám ebben már nem csak a REAL gyűjtemények, hanem a hazai intézményi repozitóriumok jelentős részének anyagai is szerepelnek. Sajnos, a közös kereső csak a közlemények leíró adataiban teszi lehetővé a keresést, a teljes szövegben nem. A REAL-J a régi, szkennelt folyóiratokat kötetenként, nagy PDF állományokban tárolja. A letöltés lassú lehet, a kezelés kényelmetlen, de az anyag rendelkezésre áll! (Nagy állományokkal gyakorta találkozhat az olvasó a REAL-EOD-ban, vagy a többi REAL gyűjteményben is.)

A REAL különböző gyűjteményeiben összesen majd 95 ezer tétel van e sorok írásakor. Ebből a REAL-J-ben 460 periodika több, mint tízezer kötete igen jelentős részt képvisel. Minden hazai kiadású tudományos folyóiratot gyűjtünk, szívesen fogadunk. Az elmúlt négy évben nagy mennyiségű folyóiratot. könyvet digitalizáltunk – várjuk újabb kiadók, szerkesztőségek jelentkezését, amennyiben nyilvánosságra hozható anyaguk van, és talán még a digitalizáláshoz felhasználható példányokat is tudnak biztosítani.

Ízelítőül ajánlunk néhány dokumentumot a REAL gyűjteményeiből a történelem iránt érdeklődő olvasóknak.

A kiegyezéstől a fordulat évéig jelentek meg az Akadémia „Értekezések a Történeti Tudományok Köréből” füzetei. Hunfalvy, Fraknói, Pulszky, Ipolyi írásait olvashatjuk itt, sok más szerző munkái mellett.

A dualizmus korában szerveződött megyei vagy regionális történelmi társulatok (a megnevezésben gyakorta szerepel a régészeti érdeklődési kör is, alkalmanként pedig a művelődéstörténet és az etnográfia) évkönyvei közül tucatnyinál több sorozat található meg a REAL-J-ben. Némelyik társulat tiszavirág-életű volt, csupán egy-két kötet található könyvtárunkban,  de például a Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulat évkönyveinek sorozatának kötetei  1885-től 1917-ig a REAL-J-ben találhatóak.

Több különböző sorozatban tette közzé az Akadémia tagjainak székfoglalóit, és az elhunyt tagokra emlékező beszédeket. Kosáry Domokos székfoglalója az európai kis államok fejlődési típusaival foglalkozott.

1859-ben indult az Archaeologiai Közlemények. Az első kötetben olvashatjuk Ipolyi Arnold „Magyar műemlékek” című értekezését.

Lapozzuk fel az Archaeologiai Értesítő 1940-es kötetét! Patay Pál, Banner János, László Gyula és Oroszlán Zoltán neve tűnik a szemünkbe a tartalomjegyzékben.

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei 1980-as kötetének 217. oldalán olvashatjuk Szabó Árpád tudománytörténeti témájú székfoglaló előadását. A szerző klasszika-filogógia katedráját 1956 után kénytelen volt elhagyni, és az MTA Matematikai Kutatóintézetében talált menedékre, ahol az ókori matematika, és természettudományok történetével foglalkozott.

Nem csupán régi közleményeket találhatunk a repozitóriumban (bár a “régi” a bölcsészek számára korántsem pejoratív jelentésű). Megtaláljuk itt a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének időszaki kiadványát, a Történelmi Tanulmányok néhány friss kötetét, vagy a Történelmi Szemle és a Világtörténelem évfolyamait.

A legizgalmasabb kötetet ízelítőnk végére hagytuk. Az internet használóit  hangzatos címekkel csábító listák közül többekbe is bekerült az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának egy kisméretű könyve: a Rohonci kódex.

Fenti kötet több érdekes válogatásba bekerült: a Listverse.com top 10 bizarr könyve, a BigThink.com top 5 legfurcsább könyve, és az Oulbooks.com 13 legmisztikusabb könyve közé is belefért.

A repozitóriumi gyűjtemények többségében tematikus böngészési lehetőséget is talál az olvasó. Jó szórakozást!

 

Ezt olvastad?

Mit is várhatunk az Újkor.hu megújhodását követően létrejött Lapozó rovattól? Mai cikkünkben a rovat célkitűzéseit foglaljuk össze. Kép forrása: Linkedin.com "Ha távolabbra