Best of Újkor.hu, avagy legolvasottabb cikkeink 2015-ben

Rövid összefoglalónkban bemutatjuk a 2015-ös év legolvasottabb cikkeit, egyúttal kiderül az is, hogy indulásunk óta melyik tíz írás bizonyult legnépszerűbbnek. Minden olvasónknak boldog új évet és jó olvasgatást kívánunk!

2015 legolvasottabb cikkei:

10. Hevő Péter: A Mein Kampf újbóli kiadatásáért vívott harc

„2015. december 31-én, több mint 70 évvel Adolf Hitler halála után, a Mein Kampf szerzői jogvédelme lejár. Mivel a Führer hivatalos lakcíme élete végéig a müncheni Prinzregentenplatz 16. maradt, öngyilkosságát követően minden vagyona – köztük a könyv szerzői jogai – a Bajor Szabad Államra szállt. 2016-ban a hírhedt mű egy lábjegyzetekkel és magyarázatokkal teletűzdelt feldolgozása kerül a könyvpiacra.”

9. Stencinger Norbert: Egy elfeledett gyűjtemény – recenzió

„Az Országos Széchényi Könyvtárban – porosz és német mintára – 1914 augusztusában létrehozták az első világháborús gyűjteményt, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a gyűjtés befejezésekor a kollekció több mint 176 ezer könyvtári egységből állt. Ezeknek a dokumentumoknak a nagy része máig hozzáférhető az intézményben. Többek között erre is felhívja a figyelmet Szőts Zoltán Oszkár hiánypótló munkája, amely a könyvtár, és a gyűjtemény történetét ismerteti meg az érdeklődőkkel.”

8. Szőts Zoltán Oszkár: „Lengyel, magyar, két jó barát…” – interjú Mitrovits Miklóssal

„Műszaki tanulmányokat folytatott, majd elkezdett történelemmel foglalkozni, 2014 végén pedig már fiatal kora ellenére a legrangosabb civileknek adható lengyel állami kitüntetést vehette át Lengyelországgal kapcsolatos kutatómunkájáért. Mitrovits Miklóssal, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, a Kelet-Közép Európa Története a XX. században blog vezetőjével Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.”

7. Szilágyi Adrienn – Fekete Bálint: Kör(kor)kép a történettudományról – Történészvita 2015

„Az Oktatói Hálózat célja a „Mi lesz veled értelmiség?” című rendezvénysorozattal az, hogy egy-egy – általuk „veszélyeztetettnek” tartott – tudományterület helyzetéről kör(kor)képet adjon, és a felmerülő problémák megoldását közös gondolkodással segítse. 2015. január 20-án a történettudomány került középpontba az ELTE BTK-n tartott „Történészvita 2015” címet viselő rendezvényen. A beszélgetésen Mátay Mónika, Stefano Bottoni, Gyáni Gábor, Klaniczay Gábor és Rainer M. János vett részt meghívottként, őket Valuch Tibor kérdezte. (A beszélgetés során derült ki, hogy a nemrégiben felállított új intézetekből senki nem vállalta a részvételt.)”

6. Balogh Ádám: „Medievistának lenni hatalmas befektetést igényel” – interjú E. Kovács Péterrel

„E. Kovács Péter történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Római Magyar Akadémia egykori igazgatója. Nemrég mutatták be nagysikerű Zsigmond király Sienában című munkáját, amely a Corvina Kiadó jóvoltából kerülhetett a nagyközönség elé. E kötet kapcsán kerestük meg, kérdeztük életútjáról, a mai magyar történetírásról, oktatásról, és későbbi terveiről.”

5. Szende László: A Magyar Nemzeti Múzeum főépülete Budapest ostromának poklában

„1945. január 16. Az orosz rohamcsapatok megjelenése a Magyar Nemzeti Múzeumban. Nevezetes nap! A múzeum lakóinak legnagyobb része ekkor látott először vörös katonát!” Ezekkel a szavakkal kezdődik Fettich Nándor ostromnaplója, amelyben a neves régész február 19-ig precízen rögzítette az intézmény sorsfordító napjait. Hetven évvel az események után érdemes röviden felidéznünk a Nemzeti Múzeum főépületének második világháborús megpróbáltatásait.

4. Illik Péter: „Alulnézetből:” Létezett-e a Magyar Királyság 1526-1699 között?

„Politikatörténeti szempontból a válasz egyértelműen igen. Mi a helyzet viszont akkor, ha alulról, „paraszti perspektívából” vizsgáljuk meg a kérdést? Vagyis: a kor jobbágya számára létező és funkcionáló állami keret volt-e ekkor a korábban egységes Magyar Királyság? Ez persze konstruált a nézőpont, mivel jobbágyok – azaz a társadalom jelentős része – mint adóalany voltak csak regisztrálva, nem volt írásos artikulált véleményük például arról, hogy szerintük volt-e Magyar Királyság, illetve ha volt, mennyire volt működőképes számukra.”

3. Szőts Zoltán Oszkár: Assziriológusként az ELTE BTK szolgálatában – interjú Dezső Tamással

„Dezső Tamás egész életét az ELTE Bölcsészettudományi Karának szentelte. Hallgatóként, oktatóként majd kari vezetőként az egyetemet valamennyi aspektusából megismerte, miközben folyamatosan végezte ókortudományi kutatásait. Az ELTE BTK dékánjával, az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék habilitált egyetemi docensével Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.”

2. Töll László – Maruzs Roland – Kovács Géza: Hőskultusz és hadisírgondozás – Bemutatkozik a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály

„A 20. század vesztes háborúi és következményei ültették el a közvéleményben azt a nézőpontot, amely szerint a magyar történelem a mohácsi csata óta determináltan hanyatló, és sorsszerűen bukásra ítélt, reménytelen szabadságharcok és háborúk sorából áll. Ez a nemzeti büszkeségre és öntudatra nagyon veszélyes, egyébként alapjaiban téves nézet megerősödött a szocializmus évtizedei alatt, és még ma is meghatározó erejű közhely.”

1. Maróti Zsolt Viktor: Borzalmas lelet a Duna partján – a hírhedt Mágnás-gyilkosság

„1914 januárjában a fővárosi Duna-parton egy női holttestre bukkant a magyar rendőrség. Az áldozat az éjszakai élet egyik csillaga volt, akit egy korabeli gazdag gyáros szeretőjeként tartottak számon. Cikksorozatunk második részében ismét egy izgalmas gyilkosság nyomába szegődünk a „bűnös Budapesten”.”

Olvasottsági adatok alapján 2014-es indulásunk óta az alábbi cikkek bizonyultak legnépszerűbbnek idén év végén:

10. Novák Ádám: „A Nagy Háború és emlékezete” – egy debreceni konferencia ajánlója

9. Szőts Zoltán Oszkár: „A régi iratok tükröt tarthatnak a mai viszonyok elé” – interjú ifj. Bertényi Ivánnal

8. Köpösdi Judit – Forisek Péter: A Három testőr történészszemmel – interjú Bárány Attilával

7. Szőts Zoltán Oszkár: Legendák és mindennapok – interjú Katona Csabával

6. Szőts Zoltán Oszkár: Középiskola és világháború – interjú Bihari Péterrel

5. Máté Zsolt: Konferencia a Lengyel-magyar kapcsolatokról 1914 és 2014 között

4. Szőts Zoltán Oszkár: Miért pont 896-ot tekintjük a Honfoglalás évének?

3. Katona Csaba: „Egy történésznek nem lehetnek illúziói” – interjú Kövér Györggyel

2. Szeghő Patrik: Savoyai Jenő és a zentai csata: A török kor vége Magyarországon

1. Maróti Zsolt Viktor: Borzalmas lelet a Duna partján – a hírhedt Mágnás-gyilkosság

Újkor.hu szerkesztőség

Ezt olvastad?

NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A

X