Budapest Főváros Levéltára levéltár-pedagógiai foglalkozásai

A levéltár-pedagógia kifejezés igencsak új keletű, dokumentáltan a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2013. évi vándorgyűlésén hangzott el elsőként. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az archívumok is egyre több figyelmet fordítanak erre az új feladatra, de nemcsak a levéltári szakemberek, hanem a pedagógusok és a nagyközönség érdeklődése is nő. Alábbi cikkünkben azt tekintjük át, milyen programokat kínál Budapest Főváros Levéltára (BFL) az érdeklődőknek.

„Történeti” visszatekintés

Habár valamilyen formában a levéltárak korábban is igyekeztek a külvilág felé nyitni, a nagyszabású pedagógiai programok csak a Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása c. pályázat (TÁMOP-3.2.11/10/1KMR) kiírása után került sor elsőként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, majd 2012-től Budapest Főváros Levéltárában. 

Középpontban a levéltár-pedagógia (Forrás: https://hungaricana.hu)

A levéltár programja az „Írjál történelmet!”: Rendhagyó komplex történelemórák Budapest Főváros Levéltárában címet kapta. A rendhagyó történelemórák segítségével a levéltárban való eligazodást, kutatási lehetőségeket, a levéltári kutatás rejtelmeit, örömét mutattuk meg a fiatal, a levéltárral még ismerkedő – elsősorban – középiskolás korosztálynak. A BFL első nonformális oktatással foglalkozó pályázati projektjének foglakozásain a 2012. és 2013. évben összesen 11 havi szakkört, 4 vetélkedőt, 3 témanapot és 6 témahetet tartottunk, 102 alkalommal összesen 3133 főt regisztráltunk.

A tematikát a szakmai követelmények megtartásával rugalmasan kezeltük, a mindenkori pedagógusi elvárásokhoz, a partnerintézmények sajátosságaihoz és a diákok életkorához, igényeihez, előzetes ismereteihez igazítottuk. A tágabb tematikák a következők voltak: „A város szövete”, „Az írás története”, „Címer, pecsét, családfa”, „Deviancia – szubkultúra”, „Határok nélkül”, „Ismerd meg otthonaid!”, „Ismeretlen ismerős”, „Személyek és családok a régi Budapesten”. Az együttműködő iskolák: az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Veres Pálné Gimnázium, a Montessori Erzsébetvárosi Gimnázium (később helyette az Óbudai Gimnázium), a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon, a Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola és az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola voltak. A foglalkozások témahetekből, témanapokból, vetélkedőkből és szakkörökből álltak.

A pályázat fenntartási időszaka 2013 és 2018 között volt. Ezalatt kötelezően 35 foglalkozást tartottunk, és emellett – a később kifejtésre kerülő fővárosi önkormányzati támogatásnak köszönhetően – számos új témát, valamint megvalósítási eszközt dolgoztunk ki, amelyek ma már honlapunkon is elérhetőek.

A levéltár-pedagógia célja

Budapest Főváros Levéltára mint speciális tudás- és információtár 2012-től vesz részt az alap- és középfokú oktatásban. Kreatív, interdiszciplinaritásra és társadalmi kérdésekre nyitott szakembereink számos érdekes és értékes programot nyújtanak az általános és középiskolás korú diákoknak. A foglalkozások segítséget adnak ahhoz, hogy a diákok ne csak megtanulják az iskolai ismeretanyagot, de be is fogadják azt, így a programokon részt vevő fiatalok nagyobb eséllyel igazodnak majd el a világ dolgaiban is, és jobban megtalálják helyüket a családban, közösségben és a társadalomban is.

A tanulásban és az oktatásban fontos szerepet tölt be a szemléltetés: a „kézzel fogható tananyag” – tárgyi emlékek, források megismerése, ezért a levéltárakban őrzött eredeti iratokkal való közvetlen találkozás élménye olyan érzelmi többletet biztosít a gyerekek számára, ami megkönnyíti a tanulást, a tananyag hosszú távú megjegyzését. Az élménypedagógia eszközével a történelmi korok megelevenítése, átélhetősége a dráma-, média-, művészetpedagógia kínálta módszerek alkalmazásával hatékonyabb.

Rácz Attila (Fotó: Fekete Bálint)

Foglalkozásainkat a 110/2012. (VI. 4.) sz., a Nemzeti alaptanterv (Nat) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően alakítottuk ki, és leginkább az Ember és társadalom témakörbe tartozó tantárgyak (történelem, erkölcstan, etika, hon- és népismeret, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) során szerzett információkat alapozhatják meg, illetve bővíthetik ki. Szem előtt tartottuk, hogy a nonformális oktatásban is kiemelt szerepet kapjanak a Nat-ban szereplő kompetenciák, és kellő segítséget adjunk abban, hogy a diákok számára a későbbiekben is könnyebb legyen az ismeretszerzés, a tanulás, a kritikai gondolkodás, ne legyenek problémáik a kommunikációban, és helyesen tájékozódjanak időben és térben. A közműveltségi tartalmak mellett kiemelten foglalkozunk az olvasás, szövegértés, szövegelemzés és a vizuális kultúra fejlesztésével, figyelemmel vagyunk a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére, oktatására is.

A programok összeállításában fontosnak tartjuk, hogy az interdiszciplinaritás jelen legyen, ezért a levéltáros kollégák mellett történészek, muzeológusok, pszichológus művelődésszervezők és a komplex környezeti nevelésben már évtizedes gyakorlattal rendelkező civil szervezetek tapasztalatait is beépítettük a foglalkozásokba.

Az egész idő alatt egy témára felfűzött foglalkozásokon a diákok az elméleti tudást élményszerűen, gyakorlatokkal megszakítva szerezhetik meg. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy – természetesen figyelembe véve az életkori sajátosságokat – a diákok már általános és középiskolás korukban megismerjék a főváros kulturális örökségét, ezzel együtt Budapest Főváros Levéltár iratanyagát az oklevelektől az adatbázisokig, tisztában legyenek saját életük során keletkezett iratok típusaival, így könnyebbé váljon számukra a modern társadalomba való beilleszkedés és később az ügyintézés, megtanulják kezelni a levéltári forrásokat, amelyekkel nemcsak mint tudományos kutatók, de hobbiból családfakészítőkként vagy ügyfelekként is találkozhatnak majd. Mindezeket a történelem segédtudományainak (írástörténet, oklevéltan, címertan, pecséttan, kronológia) ismeretterjesztő megismerésével érjük el úgy, hogy ezeket gyakorlatilag is elsajátítják.

Levéltár-pedagógia jelene Budapest Főváros Levéltárában, meglévő foglalkozások

Szakkörök, témanapok

Jelenleg legtöbb programunkat ez a forma teszi ki. Ezen foglalkozásainkra elsősorban a fővárosi iskolákból, az 1–12. osztályok tanulóit, egy alkalommal általában maximum egy osztálynyi diákot várunk. A foglalkozások mindig az adott korosztályhoz, az iskola hagyományaihoz és történetéhez, illetve a tanári kérésekhez igazodnak.

A BFL kidolgozott foglalkozásainak kínálata nemcsak sokszínű, hanem egymással kombinálható, össze is vonható, az alább felsorolt témák ajánlások, ezektől eltérő foglalkozásokat is módunkban áll megtartani, az elemeket variálni is lehet.

Minden egyes foglalkozás megtartása előtt a kísérő vagy vezető tanárral egyeztetünk. A foglalkozások 60-180 perc időtartalmúak, és kellőképpen érzékeltetik az iratanyag sokszínűségét, több korosztály számára is érdekesek lehetnek, és a levéltár több területét, helyszínét is érintik.

Eddig elkészült fix tematika:

1. Honnan jöttünk, mit hoztunk magunkkal? Kulcs családom történetének kutatásához

A családfa készítésének alapvetően egyszerű folyamatát megismerve, konkrét példákkal illusztrálva a diákok megtanulják, hogyan foghatnak hozzá családjuk történetének kikutatásához. Hogyan kezdjenek hozzá dédszüleik életének megírásához? Milyen iratokat, tárgyakat használhatnak? Kiket kérdezhetnek meg? Milyen intézményekbe látogathatnak el a kutatás céljából?

2. Hely, ahol élek – Budapest története a levéltári források alapján

A város, mint közösség az emberi testhez hasonlóan különböző, elkülöníthető, ám szerves egységet alkotó sejtekből és szövetekből (egyén, foglakozás, etnikum, felekezet, lakókör stb.) épül fel. Budapest (Pest-Buda) régen is sokszínű identitásának és kultúrájának megértése segíthet a harmonikus, toleráns személyiség kialakulásában, ami elengedhetetlen az egészséges társadalom működ(tet)éséhez. A diákok ismereteket szereznek a tágabb (Budapest), a kerületi, helyi hagyományokról, a lakóhely, illetve az iskola és környékének múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti és épített értékeiről.

3. A Pilvaxtól a vesztőhelyig

Tudjuk-e pontosan, hol volt 1848-ban a Pilvax kávéház, a Nemzeti Színház, a Helytartótanács, mi az a hajóhíd, és hol volt bebörtönözve Táncsics (vagy Stančić?) Mihály? Az izgalmas kérdésekre úgy adunk választ, hogy korabeli térképek, metszetek, újságok segítségével bejárjuk az 1848–1849-es szabadságharc pest–budai helyszíneit a Pilvax kávéháztól Buda ostromán át az október 6-i vesztőhelyekig. És eközben megismerjük a fővárosok 19. századi társadalmát és a lakosság életkörülményeit.

(Fotó: Fekete Bálint)

4. Az életem iratokban őrzött nyomai 

A diákok a levéltári iratok tanulmányozásával betekintést nyernek abba, hogy életük során milyen hivatalos iratok keletkeznek róluk (születési, iskolai, házassági, halotti anyakönyvek, peres, közjegyzői, földhivatali iratok stb.), mi lesz azok további sorsa. Az iratok útját irodalmi vagy történelmi személyek (pl. Radnóti Miklós, Molnár Ferenc, Wigner Jenő, Neumann János) életét végigkövetve mutatjuk be, így a tanulók megismerik az egyházi és polgári anyakönyvezés, az iskolai oktatás történetét, a jogszolgáltatás és a népszámlálások során keletkező iratokat, valamint a levéltár által készített interneten elérhető adatbázisok használatában rejlő lehetőségeket.

5. Szépirodalom és valóság – A kötelező olvasmányok világa. A Pál utcai fiúk világa

Molnár Ferenc regényének helyszíneit, az előző századfordulós főváros átalakulását mutatjuk be korabeli térképek alapján. Az iskolai anyakönyvek, értesítők, évkönyvek segítségével a regény hőseinek világa is megelevenedik.

A tanárokkal konzultálva bármilyen kötelező olvasmányhoz tudunk foglalkozást kialakítani. Például A Pál utcai fiúk című regényt dolgozzuk fel irányított kutatás módszertannal. Levéltári iratok segítségével kiderítjük, hogy léteztek-e azok a szereplők, akik a regényben szerepelnek, léteztek-e azok a helyszínek, melyek a regényben szerepelnek, megismerjük a regényíró szüleit, gyermekkorát, lakását, házastársait, Amerikába történő kivándorlását. Mindeközben megismerkedünk a levéltári segédletekkel, az internetről is elérhető adatbázisokkal, iratokkal. A tantárgyköziség ebben a programelemben is megvalósul, tehát bármilyen kapcsolódást elképzelhetőnek tartunk a Nat-hoz. Ez a foglalkozás nemcsak a magyar irodalomhoz, de a történelemhez, a földrajzhoz és a művészeti tárgyakhoz is kapcsolódhat.

6. Állandó küzdelem az idővel – Restaurálás, kötészet, digitalizálás

A foglakozások során a diákok betekintést nyerhetnek a restaurátori és reprográfiai gyakorlati munkába, megismerik a levéltárban található irathordozó anyagokat és adatrögzítési technikákat az oklevéltől kezdve a digitalizált állományokig. Hogyan lehet az okleveleket a portól megtisztítani, a szakadásokat összevarrni? Mi a laminálás és a kapszulázás? Milyen technikát alkalmazunk az iratok és a hanganyagok digitalizálása során, és hogyan válnak ezek az információk az interneten is elérhetővé? Előzetes egyeztetés alapján kézműves foglalkozást is biztosítani tudunk (pl. oklevél- vagy címerkészítés).

7. Régi poros papírok, vagy millió izgalmas olvasmány? Mi is az a levéltár?

A foglalkozás során bemutatjuk a diákok számára a közigazgatás, történetírás és a magánszemélyek számára is nélkülözhetetlen, de kevéssé ismert intézmény, a levéltár működését, főbb feladatait, legértékesebb kincseit. A tanulókkal bejárjuk a levéltár nyitott és nyilvánosság elől elzárt tereit is, úgymint az előadó- és kutatótermet, a páncéltermet, raktárt, a restaurátor- és reprográfiai műhelyt. Bemutatjuk a levéltár által gyűjtött iratok sokszínűségét az oklevelektől kezdve a térképeken és tervrajzokon át az anyakönyvekig és szocialista kori iratokig.

(Fotó: Fekete Bálint)

A fenti pályázat lezárultát követően ezeket a foglakozásainkat jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával valósítjuk meg. Ezúton is hangsúlyozzuk, hogy ezek a tematikák csak irányvonalat adnak, az iskolák igényei és a rendelkezésre álló idő, a korcsoport határozza meg, ezeket milyen mértékben kombináljuk egymással.

Várostörténeti vetélkedő

A főváros felkérésére hetedik éve minden évben megtartott három fordulós várostörténeti vetélkedő fontos szerepet játszik abban, hogy a diákok játékos, de téttel rendelkező formában a tanterven kívüli is ismereteket szerezzenek Budapest történetéből. A 2013 óta a Fővárosi Önkormányzat munkatársai által megszervezett és a BFL által lebonyolított vetélkedők témái a budai vár, a Margitsziget, a rendszerváltás, a közlekedés, a gasztronómia és a színjátszás voltak, a 2019-es évben a vetélkedő témája a sport lesz.

Céljaink, kidolgozás alatt lévő foglalkozások

A közeljövőben továbbra is a fenti foglalkozástípusok fogják kitenni a levéltár-pedagógia fő profilját, azonban – immár a levéltár-pedagógussal együttműködve közösen – új témákat mindenképp szükségesnek tartunk kidolgozni, melyekből néhányat alább ismertetünk.

Fókuszban az évfordulók

Budapest Főváros Levéltára mindig kiemelt figyelmet fordít a jelentős történelmi évfordulókra. Így 2019-ben sem mehet el az intézmény a Tanácsköztársaság centenáriuma mellett. A 133 napos proletárdiktatúrára fókuszáló fokozott figyelmet a levéltár-pedagógusok is kihasználhatják. Érdemes lenne megvitatni a diákokkal – a levéltári források tükrében –, hogy mi a véleményük az államosításról, a lakásrekvirálásról, Magyarország első szabad és titkos választásáról, a szociális intézkedésekről, vagy éppen a korszak hangsúlyos propagandájáról.

Az elkövetkező évek is tartogatnak kihívásokat a levéltár-pedagógia számára. A 2020-as évben emlékezünk meg a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről. A nemzeti emlékezetben máig feldolgozatlan trianoni traumát hozhatjuk a levéltári iratok segítségével testközelbe a diákok számára. A várostörténet szempontjából pedig a 2023-as év tartogat számtalan lehetőséget, amikor megünnepeljük a főváros egyesülésének 150. évfordulóját.

Idegen nyelvű foglalkozás kidolgozása

A levéltári vezetés már most alkalmas arra, hogy angolul, németül, oroszul, franciául stb. tudó kollégák megtartsák. Mivel felmerült ilyen jellegű kérés, szükségesnek tartjuk angol és német nyelven is megtartható diákprogramok összeállítását. A jelenleg meglévő foglalkozások a magyar nyelvű dokumentumokhoz való kötődésük miatt egyelőre nem alkalmasak a szó szoros értelemben vett levéltár-pedagógiai foglalkozás megtartására, de a jövőben érdemes a programokat úgy összeállítani, illetve a témák tervezésében figyelembe venni, hogy a BFL bővelkedik németül (és latinul) íródott dokumentumokban. Ezeket az iratokat nemcsak a történelemhez és az irodalomhoz, de nyelvi képzéshez is kapcsolni tudjuk.

Nyugdíjas csoportok

Ma már senkinek sem kell magyarázni az élethosszig tartó tanulás szükségességét, ezért a diákcsoportok mellett az idősebbekről sem feledkezünk meg. A BFL közművelődési tevékenysége véleményünk szerint a nyugdíjas csoportok, szervezetek felé sikeresen kiterjeszthető. A Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének (NYUBUSZ) 2018 novemberében történt látogatása során kiderült, hogy ennek a korosztálynak könnyen felkelthető az érdeklődése a levéltári iratok, valamint a kulturális rendezvények iránt is. Itt említjük meg, hogy látássérült emberek számára is tartottunk már sikeres foglalkozást.

A BFL a Kutatók Éjszakáján (https://www.kutatokejszakaja.hu/)

Egy konkrét foglalkozás az Állatkertről

2016. november 16-án a BFL mint területileg illetékes levéltár első ízben vett át iratanyagot a Fővárosi Állat- és Növénykerttől. Három hónappal később a Teve utcai intézmény munkatársa lett Mautner Zoltán történész (szintén az állatkerttől érkezett), aki a több mint 150 éves városligeti kert történetét kutatja. Így nem meglepő, hogy hamarosan a levéltár-pedagógia látóterébe került Magyarország leglátogatottabb kulturális intézményének izgalmas múltja. 2018. elején négy iskola diákjai vettek részt állatkerttörténeti foglalkozáson. Játékos feladatok formájában ismerkedhettek meg a másfél évszázaddal ezelőtt használatos furcsa állatelnevezésekkel (pl. duzajkú ebfej, tintafosó sepia stb.), valamint egy korabeli újságból és plakátokból derítették ki egy kvíz segítségével, hogy mit lehetett csinálni 1913-ban az ország egyetlen zoológiai és botanikus kertjében. Régi fényképek, és a Hungaricana online elérhető georeferált térképeinek segítségével közösen követhettük nyomon az intézmény területének változásait, valamint az állattartási körülmények fejlődését. A foglalkozás keretében megtudhatták a diákok, hogy az 1920-30-as években, hogyan szervezték meg találkozóikat a kertbe randevúzni járók, és azt is, hogy melyik állatfaj a legnotóriusabb szökevény.

Az állatkerttel kapcsolatos levéltár-pedagógiai ötletek még korántsem merültek ki. Kidolgoztunk olyan programot, amelyben a tanulók a székesfővárosi tanács tagjainak „bőrébe bújnak”, és kiválaszthatják jelöltjüket a hét éve üresen álló igazgatói székbe. Támogatottjuk mellett érvelni is kell, valamint egy meggyőző önéletrajz elkészítésére is szükség lesz. A foglalkozás keretében megismerhetik a diákok az 1920-as évek Budapestjének önkormányzati szervezetét és működését, valamint az egymást követő korszakok kinevezési politikájának jellemzőit. Mivel szinte minden gyerek álma, hogy állatkerti dolgozó legyen, ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy jó ötlet-e ez egyáltalán. A városligeti intézmény dolgozói a székesfőváros alkalmazottai voltak, amely előnyöket és hátrányokat is egyaránt jelentett. A levéltárban őrzött dokumentumok segítségével bepillantást nyerhetünk az állatkert dolgozóinak hétköznapjaiba, valamint megtudhatjuk azt is, hogy melyik munkatárs szenvedte el a legtöbb állatharapást, karmolást, csípést. Ehhez kapcsolódóan egy, az intézményben történt ismeretlen haláleset kinyomozása is megtörténik. Vajon melyik állat volt az elkövető, és ki az áldozat?

Rácz Attila – Mautner Zoltán

Ezt olvastad?

Elérhetővé vált az interneten a 30 éve elhunyt emblematikus ellenzéki személyiség, Krassó György hírügynökségének archívuma. Nádor (Münnich
Támogasson minket