Biciklitúra a háború mezsgyéjén – Az Előörs című filmről
Az Előörs (1999) című film a Szovjetunió és Finnország közötti, ún. folytatólagos háború (1941–1944) kis szegmensét mutatja be. Főszereplői a fiktív finn 2. gyalogos ezred egyik szakaszának katonái. A film inkább próbál magáról a katonalétről és a háborúról általánosságban szólni, mint a szóban forgó konfliktus sajátosságairól.
Az in medias res felütésben a szakasz egy tónál pihen, amikor megkapják a parancsot a mozgósításra, miszerint Rukajärven nevű falu felé kell haladniuk, hogy beszivárogjanak a szovjet front mögé, és hátba támadják azt. Ebből származnak a film címei, azaz finnül Rukajärven tie (rukajärvi út), illetve angolul Ambush (rajtaütés). Rukajärvi falut a valóságban 1941. szeptember 6-án érte el a finn hadsereg 14. hadosztálya.
Úgy tűnik, mintha a film készítői egyszerűen egyértelműnek vették volna azt, hogy milyen szituációban játszódik a történet, így nem érezték szükségét kontextusba helyezni. Sem a háború neve nem hangzik el, a téli háborúra (1939–1940) egyetlen utalás történik, illetve a finn polgárháború okozta belső konfliktus megjelenik a katonák között, azonban mélyebb betekintést erről sem kapunk.
A konfliktus a finn polgárháborúval kezdődött. Az autonóm Finn Nagyhercegség kimaradt az első világháborúból, nem soroztak be finn katonákat a cári hadseregbe. A cári Oroszország összeomlása után, 1917. december 6-án a finn parlament függetlennek nyilvánította magát, amit december 31-én a Szovjetunió is elismert. Az átmenet azonban nem volt ilyen egyszerű, 1918. január 28-án vörös katonák elfoglalták Helsinkit és kikiáltották a forradalmat. A finn vörös hadsereget április 6-án győzték le véglegesen, a tamperei csatában. A finn polgárháború összesen 38 ezer ember életét követelte, ezt mindkét oldalról atrocitások és azonnali kivégzések tetézték. A finn polgárháború okozta sebek egészen az 1930-as évekig megmaradtak, azonban különös módon, igazán csak a második világháború gyógyította be azokat. A téli háború 1939. november 30. és 1940. március 13. között zajlott a finnek és a szovjetek között. A Szovjetunió célja a területszerzés volt a finnek kárára, amely védelmi szempontból kulcsfontosságúnak számított egy esetleges Leningrád elleni külső támadás esetén. A háborút lezáró moszkvai béke értelmében Finnország területének csaknem 10%-át veszítette el, és a népességének 12%-át (420,000 ember) kellett áttelepítenie. A Szovjetunió megszerezte a Karéliai-szorost és Finnország második legnagyobb városát, Viipurit. A szovjet katonaság kemény árat fizetett a győzelemért, hiszen a téli háború alatt a legalacsonyabb becsült vesztesége is 200 ezer fő volt, míg a finnek 25 ezer embert veszítettek.
A finnek azért is nevezik folytatólagos háborúnak a filmben látható háborút, mivel elkerülhetetlen következménye, úgymond befejezése volt a téli háborúnak. A folytatólagos háború összefügg a német–szovjet konfliktussal. Amikor 1941. június 22-én elkezdődött a Barbarossa hadművelet, és Németország megtámadta a Szovjetuniót, négy nappal később hajnalban, a szovjetek 487 repülőből álló különítménye bombázni kezdett civil és ipari célpontokat Finnország 15 különböző városában. A szovjetek azonban jobban fel voltak készülve erre a háborúra, mivel nagyobb légi és tüzérségi támogatással számolhattak, nem beszélve arról, hogy a Vörös Hadsereg a téli háború óta kemény kiképzésen ment át. A film a folytatólagos háború első szakaszában játszódik, amelyet a kezdeti finn sikerek és a korábban elvesztett területek visszaszerzése jellemezte.
A háborús drámák főbb karaktertípusai itt is megtalálhatóak. Gondolhatunk itt a főhős, Eero Perkola hadnagy romantikus kapcsolatára egy ápolónővel, Kaarinával, amelyet a háború veszélyeztet, de találkozhatunk a jellemző pszichopatikus jeleket mutató, kegyetlen, illetve a poszttraumatikus stressz zavarral (PTSD) küzdő, valamint őrült katonával, továbbá az emberségét megőrző, jóságos katona szereppel is. Ezen a téren tehát nem hoz a film meglepő fordulatot, sőt, a karakterek motivációit, mélyebb személyiségét, történetét sem ismerjük meg. Még a főszereplőről, Perkola hadnagyról sem tudjuk, hogy milyen életet élt a háború előtt, mihez is szeretne visszatérni. Azt tudjuk, hogy Perkola és szakaszának titkos küldetése abból származik, hogy Kaarinát meg akarja menteni a hadnagy, azáltal, hogy a menyasszonya egységét a front közeléből elküldeti, a saját küldetéséért cserébe. A karakterek nem hősökként, hanem egyszerű katonákként jelennek meg. Az atrocitásokat a film megmutatja mind szovjet (egy sebesülteket és betegápolókat szállító auxiliáris konvoj megtámadása), mind finn oldalról (a karéliai civilek elleni erőszak, egyikük lelövése).
Komoly pozitívuma a filmnek, hogy a készítők nagy hangsúlyt fektettek a fegyverek és a felszerelés hitelességére. A szereplők által használt Suomi KP/-31-es géppisztoly, az M/27-es puska és a Lahti-Saloranta M/26 géppuska is mind ikonikus második világháborús finn fegyverek. A finn hadsereg a korban különösen sokat használt bicikliket, hiszen így az erdők által borított terepen kiváló mobilitást tudtak biztosítani a csapataiknak. A film pontosan mutatja be, hogy egy-egy biciklis szakasz milyen hadműveletekre volt bevethető. Különlegesség, hogy ma a finn hadsereg az egyetlen, amely még mindig megköveteli a biciklire való kiképzést egyes egységeitől.
Pontosan ezekért is meglepő, hogy sok jelenetben úgy tűnik, hogy a katonák nem kapták meg a megfelelő kiképzést, hiszen a behatolást is szakszerűtlenül végzik el, rossz felderítők, nem jól fedezik egymást, látszik, hogy nem szoktak hozzá a fegyverhasználathoz és nem eléggé óvatosak. Erre is bizonyíték Heikkinen halála, aki egy házban nem vette észre a csapda zsinórját, amivel felrobbantotta saját magát és a házat is.
A háború emberi oldalát pedzegeti az orosz sérült megmentésének kérdése, ami egy erkölcsi kérdést vet fel, és válaszút elé állítja a finn katonákat. Egyik oldalról ott van, hogy a szovjetek hátra hagyták a sebesültet, hiszen látták, hogy jönnek a finnek, ami külön felveti a bajtársiasság és a senkit nem hagyunk hátra elv valós, háborús helyzetben való interpretálását szovjet félről. A finnek előtt két választás volt, vagy megmentik, vagy nem. Perkola nem hozott vezetőhöz méltó erős és határozott döntést, talán ez volt a hiba és az ok, ami miatt a katonája, Jussi Lukkari, saját kezébe vette a döntést és lelőtte a sebesült oroszt. További emberi oldalát mutatja be a katonáknak, amikor Perkola azt hiszi, hogy menyasszonya elhunyt egy orosz támadás miatt, vagy amikor az apa–fiú páros levelet ír az otthon maradt édesanyának.
Az Előörs angol nyelvű DVD-kiadásának borítója (Forrás: imdb.com)
Komolyabb akciójelenetre csak a film végén számíthatunk, amikor Perkola csapata hátba támadja a szovjet frontvonalat, és áttörést hajtanak végre. Időközben kiderül, hogy a hadnagy menyasszonya él, azonban a találkozás nem katartikus, a kettejük csendjével zárul a történet.
A film nem a hosszú és mély párbeszédektől erős, hanem az érintetlen természet és a háború kegyetlensége okozta kettős hangulat az, amely magával ragadhatja a nézőt.
Csák Krisztina Csilla
Ezt olvastad?
További cikkek
Egy régi polgár a népi demokráciában – Az Apám néhány boldog éve című film
Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az ún. népi demokrácia éveinek (1945–1948) és egy embertípusnak, a kisvállalkozó […]
Most vagy soha! – Alkotói szabadság vs. történelmi hitelesség
Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet helyén kezelni. Mindenki a saját szemszögéből vizsgálja az alkotást, jelen […]
Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel
2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját. A kilenc részes háborús dráma utolsó epizódjának premierjét március 15-re […]
Előző cikk
Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda – Az Élő Történelem a múzeumokban
Több mint hat éve foglalkozom intenzíven a múzeumi munkám mindennapi részeként – ahogy ma nevezzük – az Élő Történelem fejlesztésével, kidolgozásával. Amikor felkérést kaptam, hogy írjak egy összefoglalót a témáról, […]