Bihar vármegye nyomában – interjú Török Péterrel

Oszd meg másokkal is:

Portré

Török Péter Bihar-kutatóBudapest Főváros Levéltára munkatársa – Új- Nézőpont a Bihar-kutatásban – egy regionális honlap és online folyóirat története és lehetőségei  címmel tartott előadást a Debreceni Egyetemen, 2016. február 29-én. Kutatásairól a rendezvény után Uzonyi Anita beszélgetett vele.

Újkor.hu: Kutatási területed Berettyóújfalu és Bihar története a 17-20. században. Az első, mint szülőhelyed releváns választás. Hogyan merült fel Bihar kutatása emellett?

Török Péter: A lokálpatriotizmus egyértelműen jelen van a kutatási témámban. Amint említetted is, berettyóújfalui vagyok. Mindig is érdekelt a település története, kezdve azzal, hogy Berettyóújfalunak két nagy városrésze van, amelyeket a 20. században egyesítettek, s ez máig továbbélő gondolatiságként jelenik meg az ott élőkben. Egyszerűen kíváncsi az ember, hogy mi is történt ezen a településen, miért van egy Csonka toronynak nevezett templomrom a város határában. Utána az ember elkezdett forgatni a település történetével foglalkozó munkákat, illetve többször jártunk gyerekként a helyi Bihari Múzeumban is, és ott lehetett igazán látni, hogy ez egy gyönyörű, szerteágazó történet.

Akkor egy potenciális lehetőség, hogy ezt napvilágra is hozzátok.

Akkor még talán nem is gondolkodtam ezen. Amikor az egyetemre jártam, először a második év végén merült fel bennem, hogy kutatni szeretnék, látni akartam az alapokokat és a mélyére ásni az engem foglalkoztató kérdéseknek. A szakdolgozatomat a szabolcsi hajdúvárosok Rákóczi-szabadságharcban betöltött szerepéről írtam, majd ez lett a doktori témám is. Ettől függetlenül, illetve emellett párhuzamosan minden érdekel, ami Bihar. Nincs időkorláthoz kötve az érdeklődési kör, inkább kérdések vannak, amelyek sokszor évszázadokon keresztül húzódnak.

Esetleg ez még bővíthető? A Bihar-kutatással kapcsolatban vannak még újdonságok?

Úgy gondolom, hogy mindent lehet bővíteni, fejleszteni, hiszen egy online felület szinte korlátok nélkül alakítható. Számos olyan ötlete van a szerkesztőségnek, amelyet szeretnénk megvalósítani. Érdemes tudni, hogy ez egy önkéntes alapon vállalt feladat, így mindenki a hivatása, munkája mellett űzi. Persze azért mi könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen közgyűjteményi munkatársként dolgozunk szinte mindannyian. De azt hiszem, hogy van lehetőség, csak az álmaink szabhatnak határokat.

Ezeket az új projekteket meg lehet nevezni? Még mire készültök, mit szeretnétek megvalósítani?

Amikor új projektekben gondolkodunk, azok mindig új megjelenési formák. Az biztos, hogy szeretnénk az adatbázis-építést tovább folytatni, hiszen vannak elkezdett munkáink is, például a Miskolczy adatbázis, amely egy pilotprojekt keretében kívánja egyesíteni több közgyűjtemény iratanyagát. A kész adatbázisok mellé mindenképpen szeretnénk feltenni képi anyagot, hogy a „fotelből kutatás” is megvalósulhasson. Nagyon sok évforduló jön, amelyekre jó lenne felkészülni, számos olyan kincsesbánya rejtőzik a közgyűjteményekben, amelyeket érdemes lenne feltárni. Elég, ha csupán arra gondolunk, hogy itt van Trianon centenáriuma – a levéltárban van a csonkán maradt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek szinte teljes sorozata, amelyeket lehet digitalizálni és ocr-ezett formában közzétenni. Nagyon sok kimeneti rendezvényünk is van, például a Honismereti Egyesület keretein belüli konferencia április 22-24. között Berettyóújfaluban, illetve novemberre tervezünk egy újabb Bihar-kutatás konferenciát, amelyet kétévente szoktunk tartani szintén ugyanebben a városban. A mostaninak a szocialista-kori város lesz a tematikája, melyre előadók jelentkezését várjuk. A budapesti Legenda Közművelődési Egyesülettel karöltve kívánjuk bemutatni az 1950 utáni regionális változásokat, erre lesz jó alkalom a novemberi konferencia.

A hallgatók is bekapcsolódhatnak ebbe a kutatásba?

Mi nagyon szeretnénk, ha bekapcsolódnának. Aki a történelemmel szeretne foglalkozni, az elég komoly impulzusokat kap a történelem szakon. Viszont amikor a tényleges munkát el kell kezdeni, vagyis a kutatómunkát, akkor szerintem sokszor bizonytalanul áll az ember, várva a segítséget. Nem biztos, hogy tudja, merre kell elindulni, honnan is kellene tudnia. Mi abban szeretnénk segíteni, hogy a kezdeti lépések ne bizonytalansággal teljenek, legyen hova fordulni az érdeklődőnek.

Ha egy hallgató belevág a Bihar-kutatásba, milyen nehézségekkel kell szembenéznie?

Jól kell megválasztani a témát. Annak idején az egyik oktatóm egy mai napig aktuális tanácsot adott nekem: érdemes mindig olyan kutatási témát választani, amelyhez elérhető távolságban vannak az elsődleges, közgyűjteményekben található források.  Meg lehet próbálni pl. Debrecenből Sopron történetét kutatni, de meglehetősen nehézkes lesz a kivitelezés. Érdemes tisztában lenni a korszakkal, annak közigazgatásával, hiszen a korabeli közigazgatási rendszer ismerete nélkül nagyon nehéz tájékozódni például a levéltári anyagban. A levéltáros kollégák vagy a muzeológusok nagyon segítőkészek, de nem lehet alaptudás nélkül nekifutni. A fentiek persze nem csak a Bihar-kutatásra érvényesek. Az alapkérdéseket mindenkinek tisztáznia kell magában és emellett nagyon sok alapvető munka van, amelyet ismerni kell. Egy közgyűjteményi kutatás megkezdésénél már ne az legyen kérdés, mit csinált a főispán vagy az alispán, milyen járások voltak stb. Ha valaki 20. századi kérdésekkel szeretne foglalkozni, akkor a határon túli iratanyagokat is fel kell használnia, ami egy idő után már nem magyar nyelvű, így aztán a nyelvi korlátokkal is szembe kell nézni. Elkerülhetetlen a határokon átnyúló kutatás, mert e nélkül csak féloldalas lehet az elkészített munka. A biharkutatas.hu szerkesztőségéhez nyugodt szívvel lehet fordulni bármilyen kérdéssel, mi pedig megpróbálunk segíteni, megadni azt a biztos alapot, amelyre támaszkodva értéket lehet teremteni.

Uzonyi Anita

 

Ezt olvastad?

Fegyvert ragad Napóleon ellen, megismerkedik a korszak technológiai újításaival és egy tudós társaságot is életre hív. Máskor a szüleitől vár
Támogasson minket