Birodalom, hit és háború: Szikhek az első világháborúban

Július 9-e és szeptember 28-a között volt látható Londonban az Empire, Faith and War: The Sikhs and World War One című kiállítás, amely egy három éves kutatói munka eredményeit mutatta be, és a Heritage Lottery Fund (HLF) szervezet közel 450,000 fontos támogatásával valósult meg. A Brunei Gallery-ben megrendezett esemény az első világháború egy olyan szegmensére szerette volna felhívni a figyelmet, amely a ma élő emberekben kevésbé tudatosul. A kiállítás köré egy rendezvénysorozatot is szerveztek, amely a tárlat számos kisebb kérdéskörét vizsgálta meg beszélgetések, előadások keretében. Ezek a „Sunday talks” nevet viselték.

Az Empire, Faith and War: The Sikhs and World War One című kiállítás plakátja

(Forrás: religiousarchivesgroup.org.uk)

A szervezők – a SOAS University of London és az UK Punjab Heritage Association (UKPHA) tagjai – bevallása szerint a Nagy Háború egy csaknem elfeledett története állt a középpontban, amely a szikh társadalom múltjának jelentős mozzanatát mutatta be. A céljuk az volt, hogy megemlékezzenek a szikh katonák részvételéről a harctéri eseményekben, és az Indiában hátrahagyott családjaik életéről. Egy másik elhatározásuk pedig az, hogy ösztönözzék a modern világban élő szikheket saját történelmük megismerésére és kutatására.

Bár az Észak-Pandzsábban élő szikhek Brit-India lakosságának mindössze egy százalékát adták a 19. század végén, a szubkontinens hadseregének húsz százalékát ők tették ki. Ennek következtében jelentős szerepet kaptak az első globális konfliktusban. Az európai és a gyarmati haderők mellett ők is részt vettek a háború legnagyobb és leghíresebb csatáiban; Somme és Gallipoli mellet az afrikai és a közel-keleti hadszíntereken szikh harcosok ezrei küzdöttek az antanthatalmak oldalán. A segítségük nélkülözhetetlen volt a Nagy Háború első hónapjaiban, amikor a nyugati fronton bekövetkezhetett volna a szövetséges erők korai és katasztrofális veresége.

Képeslap a 15. Szikh regimentről Marseillesben, 1914. szeptember (Forrás: eadt.co.uk)

Ahhoz azonban, hogy megértsük a katonák életmódját és gondolkodását, meg kell ismerkednünk a legendás múltjukkal. A kiállítás éppen ezért nem korlátozódott csupán az első világháború időszakára, hanem röviden bemutatta a szikh történelem nagyobb fordulópontjait. Ilyen jelentős esemény volt Randzsit Szingh uralkodása és birodalmának létrehozása, a britek ellen vívott küzdelmek, szerepük a birodalmi hadseregben és háborúkban, végül pedig az 1947-es függetlenedés és a szubkontinens felosztása.

A mérföldkőnek számító kiállítás jelentős mennyiségű írásos forrásanyaggal, rendkívül ritka korabeli hang- és filmfelvételekkel, ritkán látott képekkel mutatta be a szikh katonák életét a fronton, illetve a családjaik tapasztalatait az első világháború idején. A fotók és grafikák mellett külön érdekességnek tekinthetjük azokat a felvételeket, amelyeken feleségek, özvegyek, hazaváró asszonyok éneklik dalaikat, valamint azt a könyvet, amely a frontokon megsérült indiai és szikh katonák röntgen-leleteit tartalmazza. Emellett kiemelhető még Hardit Malik, a Royal Flying Corps első indiai pilótájának tevékenységét bemutató szakasz is.

Hardit Malik, az első indiai pilóta (Forrás: timesofindia.indiatimes.com)

A kiállított tárgyak között a fent említettek mellett számos újság, fegyver, egyenruha, kitüntetés és képregény volt látható. Az uniformisokat azonban nem csak vitrinekben tekinthették meg a látogatók. A termekben fiatal szikh férfiak, önkéntesek beöltözve várták az érdeklődőket, különleges és maradandó emléket nyújtva ezzel. Hasonló volt a helyzet a korszakban rendszeresített gázálarcokkal, amelyeket bárki felpróbálhatott a kiállítás időszakában.

     

Egyenruhába öltözött szikh fiatalember és gázálarcot viselő gyerekek

(Forrás: Facebook – Sikh Discover Inspire – The G T 1588 Initiative)

A kutatók és támogatóik ezredek történeteit, hivatalos jelentéseket, levelezéseket és háborús nyilvántartásokat vizsgáltak meg, hogy teljes képet alkothassanak a szikhek feladatairól, harctéri tetteiről. Ezeket a forrásokat egészítették ki személyes visszaemlékezésekkel, valamint olyan fotókkal és tárgyakkal, amelyek a ma élő britek és indiaiak nagyszüleié, illetve dédszüleié voltak. Ezek sok esetben generációról-generációra öröklődtek a családokon belül. Így a kiállított darabok között jelentős mennyiségű volt azoknak a száma, amelyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség. Ezek mellett a British Library, az Imperial War Museum, valamint a királynő magángyűjteményének egyes darabjai is megtekinthetőek voltak.

Jagdip Kang dédapja első világháborús kitüntetéseivel a kiállításon

(Forrás: Facebook – Sikh Discover Inspire – The G T 1588 Initiative)

Természetesen nem maradhattak ki a propaganda eszközei sem a kiállítási tárgyak közül. Számos korabeli toborzó, sikert hirdető plakát volt látható a tárlatban. Ezek közül talán az egyik legkülönlegesebb a „The Empire needs men!” címet viselte. Ennek elkészítéséhez egy gyűjtő ajánlotta fel a segítségét, és egy eredeti 1915-ös képet adott át a szervezőknek. Ez alapján készítették el az bemutatott darabot, amelyen a Birodalom férfijait arra kérik, hogy lépjenek be a hadseregbe, és fiatal oroszlánként segítsék az idős állat képében megjelenő Angliát.

A „The Empire needs men!” című plakát eredeti és másolt példánya (Forrás: Facebook – Sikh Discover Inspire – The G T 1588 Initiative)

A projektnek számos érdekes eleme volt. A kutatásokba szikh és nem szikh önkénteseket is bevontak, hogy segítsék a történészek munkáját. Az úgynevezett interaktív zónában lejátszott film- és hangfelvételek igazi ritkaságnak számítanak. A résztvevők közül többen korhű egyenruhába öltöztek, valamint a gyerekek oktatására szolgáló programok és bemutatók is megvalósultak. Ezek célja az volt, hogy a látogatók részesei legyenek a kiállításnak és az azt kísérő eseményeknek, tanuljanak azokból, ugyanakkor egy felejthetetlen élményt nyújtsanak a számukra. Mindezek mellett pedig sor kerül majd egy adatbázis felállítására az eredmények összegzése és megörökítése céljából.

Az Emlékezés fala a látogatói „hozzájárulásokkal”

(Forrás: Facebook – Sikh Discover Inspire – The G T 1588 Initiative)

Az esemény és a hozzá köthető programok, kutatások, előadások sora nem csak azért kiemelkedően fontosak, mert az első világháború kevésbé ismert részleteit tárja elénk. A kiállítás azért is jelentős, mert segítette a szikhek életmódjának megértését, és erősítette a közösség identitástudatát. A tárlat hatalmas sikert aratott a nagyközönség előtt. Ennek kiváló bizonyítéka az Emlékezés fala, amelyen a látogatók, különösen a gyerekek rajzai és üzenetei láthatóak. Ez szép példája annak, hogy a programsorozat elérte a célját.

Kapcsolódó cikkek:

Peter Jackson első világháborús wellingtoni emlékkiállítása

„A saját kezünkkel, a saját országunkban, a saját pénzünkből”: Skócia I. világháborús emlékezete

Ír roadshow: Első világháborús utazó programsorozat Írországból

Az Imperial War Museum és a Nagy Háború

Bánat, bátorság és humor: Első világháborús kiállítás a londoni British Libraryben

ANZAC Day: Az ausztrál nemzeti ünnep

„A háború, amely véget vetett a békének”: Beszámoló a moszkvai első világháborús kiállításról

A semlegességtől a csonka győzelemig: Első világháborús kiállítás Rómában

A Nagy Háború francia megközelítésben: Le Musée de la Grande Guerre du pays de Meaux

A problémák konferenciája? Szarajevói I. világháborús emlékkonferencia és a nemzetközi sajtó

Nagyváradi négyesek a Nagy Háborúban – Beszámoló egy könyvbemutatóról

Ezt olvastad?

Jürgen Zimmerer 2005 óta az International Network of Genocide Scholars (a Népirtások Kutatóinak Nemzetközi Hálózata) elnöke, 2010 óta a Hamburgi