Borhistóriák IV. – A badacsonyi borvidék története és jellegzetességei

Szeptember 23-án megrendezésre került a Borhistóriák sorozat újabb előadása a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. A villányi, tokaji, illetve egri borvidékeket követően ezúttal a badacsonyi borvidék történetéről esett szó, illetve az innen származó borokat kóstolhatták meg a vendégek.

A borvidék történetéről szóló előadást, illetve a levéltári raktársétát Török Ádám, valamint Fiziker Róbert történész- levéltárosok tartották, a badacsonyi borvidék sajátosságait és borait pedig Árva Péter borszakértő mutatta be.


Krieger Sámuel 1776-os térképe a Balatonról, amely több ma is ismert badacsonyi helységnevet megjelöl (A kép a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára tulajdona)

Az előadás során Török Ádám elsőként a borvidék első írásos említéseiről, illetve a bortermelés történetéről mesélt a térségben. A korabeli dokumentumokból megtudhattuk, hogy a borvidék nagy része a kora újkor során a Gyulaffy család birtoka volt, ennek kihalását követően pedig az Esterházyak tulajdonába került. A borvidék sok esetben konfliktusok színhelye volt, erre az előadó példaként Bokor György, az Esterházyak tiszttartójának esetét hozta fel, akit működése során egy másik uradalmi tisztviselő súlyosan bántalmazott egy 1673-as úriszéki jegyzőkönyv szerint


Részlet Bokor György tiszttartó peres ügyéből (Kép forrása: library.hungaricana.hu)

Ahogy mindegyik borvidék, úgy a badacsonyi terület történetében is komoly fordulópontot jelentett az újkorban a filoxéra megjelenése a XIX. század végén. A járvány hatására a legtöbb honos szőlőfajta kipusztult és az újratelepítések során a borvidék szőlőkultúrája nagymértékben átalakult. 


Az 1919-es szesztilalom idején keletkezett kiáltvány (Kép forrása: drogriporter.blog.hu)

Ahogy az évszázadon, évtizedeken keresztülívelő előadást hallgatjuk, érdekességként megtudjuk azt is, hogy 1956-ban, az október 23-át megelőző napokban Nagy Imre, az 1956-os forradalom során kinevezett miniszterelnök is a borvidéken szüretelt, s innen tért vissza később Budapestre.


Nagy Imre miniszterelnök a Badacsonyban 1956. október 22-én (Kép forrása: fortepan.hu)

A Borhistóriák rendezvény keretében Fiziker Róbert levéltáros vezette körbe a vendégeket a historizáló stílusban épült levéltári palotában. A séta során több olyan, a levéltár folyosóit díszítő szekkóra hívta fel a közönség figyelmét, amelyek bortörténeti vonatkozásokkal bírtak. Így például megtudhatták a vendégek, hogy Bonfini krónikája szerint már Mátyás király is meglehetősen alaposan, már-már kémikusokhoz hasonlóan tanulmányozta a különféle borfajtákat, illetve hogy IV. Károly, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója is nagymértékű borfogyasztó hírében állt, akinek a kormányzásról való lemondását követően a királyi palota pincéiben hatalmas borkészletet találtak.


Séta a levéltárban (A kép az Országos Levéltár tulajdona)

A vendégek a levéltár raktárába is bepillantást nyerhettek, illetve több, a badacsonyi borvidék történetére vonatkozó forrás eredeti példányát tekinthették meg. Emellett a magyar történelem egyik legjelentősebb dokumentumát, a IV. Károly által november 13-án aláírt Eckartsaui nyilatkozat magyar nyelvű eredeti példányát is megszemlélhették a jelenlévők.


IV. Károly Eckartsaui nyilatkozatának eredeti példánya (A kép az Országos Levéltár tulajdona)

Az előadást, illetve a raktársétát követően került sor a borkóstolóra, Árva Péter mutatta be a borvidék fő jellegzetességeit, illetve borait. A kóstolás közben kiemelte, hogy a badacsonyi borvidék ásványokban gazdag talaja különösen a fehérboroknak kedvez


Borkóstoló a levéltár Lovagtermében (A kép az Országos Levéltár tulajdona)

A borkóstoló során többek közt cuvée, olaszrizling, badacsonyi kéknyelű, illetve szürkebarát borok kóstolására nyílt lehetőség. Az esemény vendége volt Málik Zoltán borász, akinek pincészete a bemutatott borok közül is biztosított néhányat.  Az általa termelt borfajták egyike, a bakator napjainkban ritkaságnak számít, korábban azonban az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb magyar borfajta volt.

A Borhistóriák sorozat következő előadására várhatóan novemberben kerül sor, ekkor a soproni borvidék jellegzetességeit ismerhetik meg az érdeklődők.

Bereznay István

Kapcsolódó cikkek:

Ahol nyomot hagyott a történelem

Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból

Emberléptékű Trianon – A Magyar Nemzeti Levéltár felhívása

Levéltárak az első világháború kutatásának szolgálatában

„Debrecen földben nyugvó katonai öröksége” beszámoló a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának rendezvényéről

Ezt olvastad?

A Magyar Tudományos Akadémia, Debreceni Egyetem Történelem Tanszék „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoportja és a Néderlandisztika Tanszék 2017. október