Budapest régi-új perspektívából – a Magdolna-torony titkai

Egy torony, amelynek sorsa összeforrt Budapest történelmi eseményeivel, ahonnan az egész fővárost belátni, és amelyet újra megnyitottak a közönség számára.  A Magdolna-tornyot a Múzeumok Éjszakáján látogattuk meg. Ekkor nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy másik kiállítása is, amely a második világháború során lezajlott szicíliai partraszállást mutatja be.

A Kapisztrán tér közepén emelkedő magányos, romos Magdolna-torony titkai végre feltárulnak a közönség előtt. Történetét F. Horváth Ágnes, önkéntes tartalékos katona, mesélte el stábunknak.


Fotó: Gyenes Andrea

A torony eredetileg a Mária Magdolna-templomhoz tartozott, amely a legrégebbi egyházi alapítású intézmény volt a várkerületben. A tizenharmadik század közepén kezdték építeni, IV. Béla korában, amikor a fővárost Esztergomból Budára költöztették. Ez a templom – a szintén akkor épülő – Nagyboldogasszony-, azaz a mai Mátyás-templom filiáléja volt, plébániájához tartozott. Az egykori épület helyén ma a nyolcvanas években rekonstruált – tehát nem eredeti – oldalfalak állnak. A téren látható lándzsa ablak szintén új, a megsemmisült templom méreteit és jellegét hivatott demonstrálni.

Az először egyhajós, egyenes záródású Mária Magdolna-templomot később háromhajóssá bővítették, félköríves szentélyzáródással. A tizenharmadik és a tizenötödik század között Bajor-, Sváb- és Szászországból költöztek telepesek az elnéptelenedett országba illetve a fővárosba. A magyar ajkú lakosság a Mária Magdolna-templomot, a német ajkúak pedig a Nagyboldogasszony-templomot használták istentiszteletkor.


Fotó: Gyenes Andrea

1541 után, az oszmán-török fennhatóságot kezdetben a különböző felekezetek iránti vallási tolerancia jellemezte. A tizenhatodik században a protestantizmus elterjedése után fel is osztották a Mária Magdolna-templomot a hívek: a szentélynél latin nyelvű, katolikus szertartás zajlott, a deszkafallal középen leválasztott másik oldalon pedig a protestánsok anyanyelvű istentiszteleteit tartották. Később, a tizenöt éves háborút követően az oszmán-törökök betiltották ezeket a szertartásokat és dzsámivá alakították át a templomot, először Órás dzsámi, majd Győzelem dzsámi néven. A freskókat lefestették és egy hatalmas órát helyeztek el a torony tetején, amely messziről is jól láthatóan mutatta az időt, pontossága miatt pedig a müezzinek is ehhez igazították az imákat. 1686-ban, amikor az egyesült keresztény seregek visszafoglalták Budát, a források szerint a vár védelme során a törökök még egy kisebbfajta is ágyút felcipeltek a toronyba. Az ostrom után rommá lett a Mária Magdolna-templom.


Fotó: Gyenes Andrea

Százötven én után a keresztények visszatértek a várkerületbe, ekkor a ferencesek felismerni vélték Szent Mihály templomukat a romban, bár sosem volt az övék. A szerzetesek megkapták az épületet és barokk stílusban újjáépítették.  II József tiltó rendeletéig a ferencesek működtették a templomot és a hozzá tartozó rendházat, majd, miután elvették tőlük, állami funkciókat látott el. 1792-ben I. Ferencet a használaton kívüli templomban koronázták meg. 1817-től helyőrségi laktanya és templom lett belőle.


Fotó: Gyenes Andrea

A második világháború alatt igazi géppuskafészek vált a toronyból. Budapest ostroma volt a harmadik leghosszabb a háború történetében, Leningrád és Sztálingrád után: 1944. december 24-től 1945. február 13-ig tartott. A Magdolna-toronynak rendkívüli stratégiai jelentősége volt, mivel a tetejéről belátni szinte egész Budapestet. A várat védő német és magyar katonák létszámának nagyságáról eltérnek a különböző katonai források, de hozzávetőlegesen hetven és kilencvenezer közé tehető a számuk. Közülük 1945. február 11-én harmincezren próbáltak meg kitörni innen, hogy eljussanak saját egységeikhez, de csak nagyjából nyolcszáz katonának sikerült. A többiekre halál vagy hadifogság várt, a szerencsésebbek pedig dezertáltak.

A háború után újra egy szétlőtt romhalmaz maradt a templom helyén, de nem volt olyan rossz állapotban, hogy ne lehetett volna felújítani, mondta el a Hadtörténeti Múzeum munkatársa. 1947-ben, a kommunista párt hatalomra kerülését követően, Rákosi Mátyás személyes parancsára lebontották a Mária Magdolna-templomot. A két építész, akiket a várkerület felújításával bíztak meg, Lux Kámán és Csemegi József próbálták különböző trükkökkel megóvni a templomot, de nem jártak sikerrel, csak a középkori tornyot tudták megmenteni. Csemegi javasolta Rákosinak, hogy egy panteont rendezzenek be itt, ami lehetővé tette, hogy fennmaradjon, és ma is álljon. A felújítás a tizenötödik századi gótikus formához igazodott, ezért láthatóak ma csúcsíves boltozatok, ajtók, és bordaboltozatok a torony falán.


Fotó: Gyenes Andrea

A kiállítás keretében a még mindig romos, golyó ütötte lyukakkal tarkított épület szintjein rengeteg fotót láthatunk a második világháború utáni, lepusztult várkerületről. Kontrasztnak a mai, 2015-ös állapotokkal párban mutatják be a ledőlt épületeket, romos tereket, utcákat.  Nem nehéz felfedezni a képek közötti „apró különbségeket”.

A Magdolna-torony Budapest szerelmeseinek kötelező program, mivel a tetejéről az egész városban gyönyörködhetünk. Az épület sorsa összeforrt a fővároséval, szinte mindegyik meghatározó történelmi esemény nyomát viseli.


Fotó: Gyenes Andrea

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretin belül mutatták be A szicíliai partraszállástól – Magyarország bombázásáig 1943-45. című kiállítást is, abból az alkalomból, hogy az európai hadszíntéren hetven éve ért véget a második világháború.

A múzeum ez alkalomból egy Magyarországon kevésbé ismert hadtörténeti eseményt, a szövetségesek olaszországi hadjáratát mutatja be. A Husky-hadművelettel kezdődő támadássorozat célja Szicília megszállása, majd onnan a teljes itáliai félsziget elfoglalása volt. A nagyszabású, jelentős hadászati jelentőségű partraszálló és légideszant hadműveletet hathetes szárazföldi harc követte, amely kezdete volt a szövetségesek által csak olaszországi hadjáratnak nevezett ütközetsorozatnak. (militaria.hu)


Fotó: Gyenes Andrea

Kovács Vilmos ezredes köszöntőbeszéde után a kiállítást Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövet asszonya és Puskás Attila, a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.


Fotó: Gyenes Andrea

A kiállításról bővebb információ itt található.

Szőts-Rajkó Kinga

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket