Cambridge – Útikalauz nem csak stopposoknak

Az alábbi beszámoló nem kívánja utánozni Douglas Adams feledhetetlen kötetét és annak stílusát, de mindenképpen praktikus tanácsokkal szeretne szolgálni azoknak, akik Isten kegyelméből, a sors szeszélyéből, avagy éppen saját elhatározásuknak köszönhetően eljutnak Cambridge-be. A világhírű egyetemvárost számos okból érdemes meglátogatni, de a legtöbben diákként vagy turistaként érkeznek ide.*

Cambridge-be utazni, utazni Cambridge-ben

Cambridge-be számos módon el lehet jutni, de ha az úticél Magyarországról elindulva egyből Cambridge, akkor talán a legkényelmesebb a Stansted Airportot becélozni, mivel innen közvetlen – félóránként, óránként közlekedő – vonat indul Cambridge-be. A cambridge-i vasútállomást egy félköríves rövid sétával megkerülve lehet kijutni a Hills Road-ra, ahol két lehetőség adódik a látogató előtt…

Ha balra fordulunk…

Ebben az irányban található a híd, amelyen átkelve egy bevásárlóközpont érhető el, illetve néhány college, mint például a Homerton College. Ez utóbbi eredete 1768-ig nyúlik vissza, bár csak 1894-ben költözött át Londonból Cambridge-be és 2010-ben kapott királyi oklevelet. Itt fontos megjegyezni, hogy a legtöbben Cambridge-re mint egy egyetemre gondolnak. Holott a város, illetve a Cambridge-nek nevezett egyetemi hálózat 31 college-ból áll. Mindegyiknek saját épülete, szállása, tantermei, könyvtára, vezetősége és tanárai vannak. Bár mindegyik külön hagyományokkal és szokásokkal rendelkezik, mégis egy egyetemi rendszert alkotnak, azonos oktatási és minőségi követelmények vonatkoznak rájuk.

Bevásárlóközpont, vendéglőnegyed (Fotó: Illik Péter)

A Homerton College számos épületből áll, de egyik központi eleme a Cavendish Building. Itt található az étkező, a Great Hall. Talán ez az épület önmagában is megmagyarázza azt, hogy miért lehetett annyira népszerű Angliában (is) a Harry Potter c. sorozat és a Roxfort épülete. Azért, mert ez közismert.

Great Hall, Homerton College (Fotó: Illik Péter)

Ha jobbra fordulunk…

Ez esetben a Hills Road a Regent Street-be (később St. Andrew’s Street) torkollva elvezet a „belvárosba”. Érdemes a főútról balra letérni, itt található több pub, templom és a legnevesebb college-ok – mint például a King’s College vagy a Trinity –, továbbá a „Senate House”. (Természetesen végig az út mentén számos egyéb szórakozóhely, vendéglő és pub is van.)

A városban komoly pubkultúra van, számos igényes hellyel. Ezek közül az egyik legismertebb a Trinity College közelében található Eagle.

The Eagle (Fotó: Illik Péter)

A pubok mellett természetesen a könyveknek is nagy szerepük van ebben a kulturális központban, számos könyvesbolt található itt, a The Eagle-hez legközelebb eső, és talán az egyik legnagyobb a városban a Heffers, ahol könyvek mellett rengeteg Harry Potter „kegytárgy” kapható.

Heffers (Fotó: Illik Péter)

Talán a két legközismertebb college a cambridge-i King’s College és a Trinity College. Az előbbit VI. Henrik alapította 1441-ben. Az épület méreteihez képest meglepő, hogy mindössze 60-65 diákra tervezték. (A lenti képen nem látható a főépület jobb oldalán lévő hatalmas kápolna.)

King’s College (Fotó: Illik Péter)

A Trinity College nemcsak ismert, de a leggazdagabb cambridge-i college is egyben. Főkapuja felett az alapító szobra áll. Amikor 1545-ben VIII. Henrik be akart záratni több cambridge-i college-ot, utolsó, hatodik felesége, Cathrine Parr hiúságára hatva győzte meg, hogy inkább alapítsa meg a legjobb és leggazdagabb egyetemet. Henrik szobrának érdekessége, hogy – szemből nézve – bal kezében a kardja helyett egy asztalláb látható, aminek oka nem ismert, bár számos elképzelés van ezzel kapcsolatban.

VIII. Henrik (Fotó: Illik Péter)

A Trinity főbejárata mellett jobbra látható az almafa, amelynek termése – a hagyomány szerint – Isaac Newton fejére esve inspirálta őt a mechanika alaptörvényeinek megalkotására.

Newton almafája (Fotó: Illik Péter)

A college-okra általában jellemző, hogy – bár van hivatalos nyitva tartásuk – ha a kapu nyitva van, be lehet menni. Általában számos múzeummal rendelkeznek, amelyek ingyen látogathatók. Mindig érdemes először a „Porters’ Lodge”-nál (porta) bejelentkezni és érdeklődni. A college-ok saját könyvtárai nem használhatóak, de a városi könyvtár igen. Ez utóbbi – számunkra talán – meglepő módon a Grand Arcade nevű bevásárlóközpontban van. 

A két híres college között található a Senate House, amely az egyik legközismertebb diákcsíny (prank) „áldozata lett” 1958-ban, amikor néhány kollégista egy éjszaka alatt felvitt egy autót a tetejére. Kilétüket egyedül az épülettel szemben található templom papja tudta, aki nem fedte fel azt, sőt, annyira lenyűgözte őt – az akkor még – srácok teljesítménye, hogy egy üveg pezsgőt küldetett nekik. Csak ötven évvel később – amikor az „elkövetők” visszamentek megünnepelni a „tettet” – derült ki, hogyan csinálták: a közeli szomszédos ház tetejéről egy kis hidat építve vitték át a járművet.

A Senate House ma (Fotó: Illik Péter)

A Senate House 1958-ban (Forrás: dailymail.co.uk)

Túlhaladva a két közismert college-on található a harmadik érdekesség, az ún. Corpus Clock a Corpus Christi College oldalában. Ezt a college korábbi tagja, John C. Taylor tervezte és készíttette el, egymillió fontért. Az óra szinte teljesen mechanikus – kivéve a rajta lévő led lámpákat –, anyaga arannyal borított rozsdamentes acél. Az ünnepélyes avatást Stephen Hawking végezte el 2008-ban. Az óra egyik érdekessége, hogy csak minden ötödik percben teljesen pontos, mert akkor „állítja újra” magát. Szimbolikája szándékosan ijesztő, a múló időt jelzi.

Corpus Clock (Fotó: Illik Péter)

A Corpus Clock mellett elsétálva érdemes a főúton egyenesen továbbmenni, mivel így egyenesen a Trumpington Streeten található hatalmas múzeumhoz, a Fitzwilliam épületéhez jutunk.

A Fitzwilliam múzeum (Fotó: Illik Péter)

Ezt 1816-ban Lord Richard Fitzwilliam alapította, a múzeum most ünnepli 200. évfordulóját. A belépés ingyenes és fotózni is lehet, de csak vaku nélkül. Ami szintén különleges, hogy a galériára is fel lehet menni, itt azonban vigyázni kell, mert a szűk folyosókon nagyon közel vannak a falra kirakott képek. Koncepcióját tekintve a múzeumot leginkább a hazai Nemzeti Múzeumhoz lehetne hasonlítani. Hatalmas mennyiségű anyagot őriznek itt az ókori egyiptomi vonatkozásúaktól egészen a modern darabokig.

Fegyvergyűjtemény (Fotó: Illik Péter)

Az első emelet kiállítóterme a galériáról fotózva (Fotó: Illik Péter)

A szárazföldi közlekedéstől elvonatkoztatva érdemes tudni, hogy a várost névadója, a Cam folyó öleli körül, amely kiválóan alkalmas csónakázásra, ezt érdemes legalább egyszer ki is próbálni. Egyébként igen praktikus módon a már említett Hills Road-on egyenesen egy kis kikötőhöz lehet jutni.

River Cam (Fotó: Illik Péter)

Pár apróság a helyi kultúráról

A város – főként nyáron – teljes mértékben multikulturális, mivel a világ különböző tájairól látogatják. Mindenki beszél angolul valamilyen mértékben, sőt tulajdonképpen ezernyi féle-fajta angol nyelvvel találkozhatunk. Ebből következik, hogy a helyi szolgáltatók rendkívül türelmesek és figyelmesek, illetve minden ki van táblázva, hogy minél egyértelműbb legyen. Így talán a legnagyobb kihívás „mindössze” az, hogy jó időt fogjon ki az ember, mivel nem jellemző a folyamatos esőmentes meleg.

Viharfelhők a Homerton College felett (Fotó: Illik Péter)

A belváros nem nagy, de rengeteg egyéb látnivaló is van. Napokat el lehet tölteni kényelmes nézelődéssel, így érdemes kihasználni a rendelkezésre álló időt. Zárásként fontos, hogy a gyep központi kérdés a college-ok területén, nincsenek igazán kerítések, de fűre lépni tilos!


[1]                * A szerző az Erasmus+ tanári mobilitás pályázatának köszönhetően két hetet töltött tanulmányúton a világ egyik leghíresebb egyetemvárosában, Cambridge-ben, azon belül a Homerton College-ban.

Ezt olvastad?

Stróbl Erzsébet a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docense, kutatási területe az angol reneszánsz kultúrtörténet, I. Erzsébet királynő kultusza,
Támogasson minket