Interaktív történelem: Miről mesélnek a bécsi magyar nagykövetség festményei?

A Magyarország Bécsi Nagykövetségére látogatók Mária Terézia 1741. évi pozsonyi koronázását megörökítő impozáns képsorozattal találkozhatnak. Maga az alkotás az eseménykép műfajába sorolható, amely több vásznon mutatja be Mária Terézia Pozsonyba érkezését és magyar királynővé koronázását, Eszmei értéke mellett a mű meghatározó történelmi forrás is egyben, hiszen az aznapi események sorrendjén túl a ceremónián résztvevő korabeli főurak és egyházi főméltóságokat is megörökíti. Mindezek a részletek, amelyek a szakavatott történész előtt nem ismeretlenek, most a laikus látogatók számára is elérhetővé válnak köszönhetően egy bécsi vállalkozás, a Cantat Heritage Innovation által készített számítógépes és mobil alkalmazásnak.

A bécsi Coburg palota számára készült kiállításhoz digitalizált festmény

A Cantat Heritage társalapítója, Günter Fuhrmann elmesélte, hogy a szoftverfejlesztés ötletét egy korábbi képkiállítás adta a napjainkban hotelként működő Coburg palotában, amikor az egyik festményhez informatív érintőképernyős felületet helyeztek el. Mivel Fuhrmann kiválóan ismeri a Mária Terézia koronázásáról készült festményeket Magyarország Bécsi Nagykövetségen, ezért kitűnő lehetőséget látott a szoftver szélesebb körű használatára. A követséggel és az osztrák Örökségvédelmi Hivatallal (Budesdenkmalamt) együttműködve sor került a magyar külképviseleten található alkotások digitalizálására, majd ezt követően a képciklusra optimalizálták a korábban kifejlesztett programot.

A bécsi Cantat csapata

A Mária Terézia koronázását megörökítő festményciklusra megírt alkalmazás a bécsi magyar követség Pozsonyi Termében elhelyezett érintőképernyős számítógépen tekinthető meg. A program által a digitalizált festmények egyes részeihez olyan hasznos, érthetően megfogalmazott ismeretterjesztő információt kapcsoltak, amelyek segítségével az érintőlépernyőn keresztül a látogató megtudhatja a legfontosabb dolgokat a képen szereplő történelmi alakokról, illetve, hogy milyen minőségben voltak jelen a koronázáson.

Az 1741. évi koronázási ciklus a Pozsonyi Teremben, Magyarország Bécsi Nagykövetségén

A program gyakorlatban felhasználható bármilyen egyéb digitalizált képi tartalom bemutatására. A Cantat Heritage jelenleg azon dolgozik, hogy a szöveges információ mellé olyan audionarráció is elérhetővé váljon, amelyet a látogató a saját okos eszközein keresztül – külön készülék igénybevétele nélkül – szabadon elérhet. A fejlesztés számos lehetőséget teremt meg a kulturális ismeretterjesztés előtt, s kiváló segédeszköz lehet a múzeumpedagógia területén is. Ezzel összhangban a bécsi vállalkozás igyekszik a szoftvert eljuttatni a magyarországi múzeumokba is, hogy a 21. századi látogatók igényeihez igazodva minél interaktívabb kiállítások születhessenek.

A digitalizált festményciklushoz megírt szoftver

A magyarországi kapcsolatokért felelős Báló Zoltán, a bécsi Cantat régész-muzeológusa remek kezdeményezésnek tartja a múzeumok felé való nyitást és bizakodva tekint a két ország közötti együttműködésre, ahogy az interaktív koronázási ciklus projekt esetében már megvalósult. Utóbbi megvalósításában óriási segítségére volt a csapatnak Hende Fanni, az Országos Széchenyi Könyvtár kutatója, Serfőző Szabolcs, a Nemzeti Múzeum művészettörténésze és szakmuzeológusa, Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Kirendeltségének vezetője, valamint ifj. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója.

A Pozsonyi Teremben elhelyezett interaktív információs állvány. Dr. Nagy Andor nagykövet (k) és a Cantat munkatársai, Günter Fuhrmann (j) és Báló Zoltán (b)

Az interaktív történelmet megvalósító kezdeményezés kipróbálható online vagy megtekinthető Magyarország Bécsi Nagykövetségén, a Bankgasse utca 4-6. szám alatt.

Magyarország Bécsi Nagykövetsége

Benedek Dániel–Szeghő Patrik

 

 

Ezt olvastad?

2024. március 5-én került bemutatásra a Novák Ádám szerkesztette Erdélyi pénzek a Déri Múzeumban című katalógus Budapesten, a Magyar Numizmatikai
Támogasson minket