Deák Ferenc húsvéti cikke egykor és ma

Deák Ferenc politikai pályája mindmáig megkerülhetetlen viszonyítási pont a magyar politikai és tudományos elit számára. Életműve a kiegyezés révén az ésszerű kompromisszumok jelképévé vált, különösen az elmúlt negyedévszázad során. Százötven éve, 1865. április 16-án jelent meg Deák Ferenc politikai pályájának és egyben a kiegyezés felé vezető politikai útnak egyik legfontosabb szimbolikus mérföldköve, a húsvéti cikk a Pesti Naplóban.

Deák húsvéti cikkének fontos szerepet tulajdonítottak a Deák fő műveként értékelt kiegyezés folyamatában. Az írás megszületésének körülményei is különlegesek voltak. Mivel Deák nem akart nyilvánosság elé állni, ezért cikke neve nélkül jelent meg. Hogy kézírása se legyen felismerhető, a cikket 1865. április 14-én lediktálta a műfordítóként és történészként is ismertté vált újságírónak, Salamon Ferencnek, akit a Pesti Napló szerkesztője, és egyben Deák barátja, báró Kemény Zsigmond küldött Deákhoz. Salamon később le is írta visszaemlékezéseiben a cikk születésének nem mindennapi körülményeit.

Forrás: mek.oszk.hu (a teljes cikk nagy méretben a cikk alján)

Eötvös Károly 1907-ben így emlékezett meg frappánsan a húsvéti cikkről az egykor Deák írásának is helyet adó lap hasábjain:

„Negyvenkét év előtt jelent meg a híres húsvéti cikk. Az a cikk mindenféle okból lett híressé. Legelőször azért, mert a „Pesti Napló” hasábjain jelent meg. Azt pedig az egész nemzet tudta, hogy ez a lap Deák Ferenc nézeteit képviseli. S azt is tudta mindenki, hogy akkor a nemzet meggyőződését Deák Ferenc képviselte. De híressé lett főleg azért, mert azt a cikket csakugyan Deák Ferenc maga írta.”

Eötvös Károly: A nagy húsvéti cikk, Pesti Napló, 1907. márc. 31. 1-3.

A visszaemlékezések alapján valószínűsíthető, hogy maga Deák is tudatában volt annak, hogy cikke szimbolikus fontosságúvá fog válni az utókor számára. Az idő igazolta Deákot, cikkét a kiegyezéshez vezető út egyik legfontosabb állomásának tartották és tartják immár másfél évszázada. Ahogy ezt Bánffy Dezső a Pesti Napló Deák születésének századik évfordulójára emlékező 1903. október 17-i számában megfogalmazta:

„Deák Ferenc húsvéti cikke és annak első sorban fent idézett sorai képezték alapját ama tárgyalásoknak, amelyeknek eredményeképp létrejött az 1867. évi XII. törvénycikk. E törvény képezi kiindulási pontját ama harminchatéves alkotmányos életünknek, mely mellett a magyar állam fejlődött szellemi és anyagi erőkben aképp, hogy ma jogot követelhet Európa nyugati államai sorában”

Báró Bánffy Dezső: A húsvéti cikk. Pesti Napló 1903. okt. 17. 1-2.

A húsvéti cikk tartalma magyarázatot ad arra, hogy miért kötötték és kötik a kiegyezés folyamatához. Deák az Anton von Schmerling államminiszter szócsövének számító Botschafter nevű bécsi lap április 9-ei számában írtakra akart reagálni, amely azzal vádolta a magyarokat, hogy történelmükön egy „elkülönző vágy” (Sonder-Zug) vonul végig, nemzedékről nemzedékre szállva. Deák húsvéti cikkének és egyben válaszának vezérfonala is az „elkülönző vágy” okainak és céljainak vizsgálata volt. Deák értelmezésében is fennállt egy elkülönző vágy, amely a magyar alkotmány védelmére, és a beolvasztási törekvések ellen irányult:

„Ha ezen elkülönző vágy alatt a „B.” azt érti, hogy a magyar nemzet mindig hűen ragaszkodott saját alkotmányos önállásához, s mindig határozott ellenszenvvel viseltetett a hatalomnak, s még inkább a hatalom némely kezelőinek azon törekvései ellen, melyek Magyarország alkotmányának mellőzésére, sőt megsemmisítésére, s némileg az ország beolvasztására voltak irányozva, nincs okunk ellenmondani a „B.” idézett sorainak.”

Azonban a végelszakadási törekvésekben megnyilvánuló elkülönző vágyra áttérve Deák az okok boncolgatásába kezd. Véleménye szerint

„Magyarország törvényei és alkotmánya gyakran megsértettek a hatalom, vagyis inkább annak kezelői által.”

A hatalom kezelői alatt az osztrák államférfiakat határozta meg:

„A múlt időkben nem egy osztrák államférfiú, tanácsa és befolyása által, melylyel a fejedelemre hatott, akarva vagy nem akarva elkövetett mindent, hogy a nemzetben ily vágy támadjon.”

Írásában ezután szembeállította a rossz tanácsokat adó államférfiakkal a törvényeket helyreállító fejedelmet:

„Mindig a fejedelmek voltak azok, kik mélyebb belátással és szigorúbb lelkiismeretességgel a magyar alkotmány ellen intézett rendeleteket visszavették, a sértett törvényeket helyreállították, s a nemzet bizalmát és reményét ismét felélesztették.”

Deák Ferenc. Forrás: wikipedia.hu

Húsvéti cikkében Deák cáfolni akarta a bécsi lap azon állítását is, mely szerint azért volt megsértve az alkotmány, mert az összbirodalom érdekei lehetetlenné tették annak tiszteletben tartását. Cikkében kifejtett véleménye szerint a „birodalom biztosságát” szem előtt tartva arra kell törekedni, hogy

„mind a magyar alkotmány Alaptörvényei a lehetőségig fentartassanak, mind a lajtántúli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és teljesen biztosíttassék.”

Deák ezért kettős célt határozott meg:

„Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fentartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű.”

Végezetül Deák amellett érvelt, hogy a magyar alkotmány önállósága nem veszélyeztette a „birodalom biztosságát”.

Cikke zárásaként Deák leszögezte, hogy

„készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni, s a lajtántúli országok szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha nem fogunk.”

A húsvéti cikk szerepét talán Hanák Péter összegezte a legtalálóbban 1974-es tanulmányában, melyben megállapította, hogy

„a húsvéti cikk Schmerling politikai és érvelési rendszerének bírálatával körülkerítve, az 1848-as alap módosítását immár elfogadó egyezkedési készség nyilvános bejelentése”.

Hanák Péter: Deák húsvéti cikkének előzményei. Történelmi Szemle 1974/4. 565–589.

Deák kehidakustányi birtoka ma. Civertan Légifotó: legifoto.com

A húsvéti cikk utóélete nem kevésbé érdekes, mint tartalma és születésének körülményei. Az elmúlt százötven év során sokszor és sokan idézték fel saját koruk kontextusába helyezve. Bánffy Dezső a fentebb már idézett 1903-as cikkében kora politikai vitáira utalva megjegyezte, hogy

„Az 1848-49-ik évet követő gyászos idők, talán nem voltak oly komolyan aggasztók, mint a mai helyzet. Talán midőn Deák Ferenc „húsvéti cikke” 1865 április 16-ikán a „Pesti Napló”-ban megjelent, korántsem volt oly komoly a helyzet, mint ma, midőn a „húsvéti cikk”-ben kifejtett elvek alapján létrejött 1867. évi XII. törvénycikk tartalma és értelmezése fölött merült föl nézeteltérés a korona és nemzet között.”

Deák Ferenc személye a magyar politikai kultúra elismert része, valamennyi politikai csoportosulás viszonyul hozzá valamilyen formában. Különböző műveiből kiragadott gondolatai legalább olyan gyakorisággal köszönnek vissza az elmúlt huszonöt év beszédeiben, publicisztikáiban, mint a Széchenyi Istvántól, vagy épp Bibó Istvántól származó gondolatok.

Forrás: mek.oszk.hu

A cikkhez készült iskolai feladatlap letölthető innen.

Ezt olvastad?

5+1 könyv az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról

Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg.

X