Debrecen University Symposium 2014 – Konferencia-ajánló

Az ország egyik legnagyobb hagyományú, rangos, nemzetközi hírű, meghatározó humántudományi központja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A Debreceni Egyetem alapításának centenáriumi évében 2012-ben útjára induló Debrecen University Symposiumot idén harmadik alkalommal rendezik meg, mely méltó eseménye lehet a jubiláló Bölcsészettudományi Karnak.  Az évente megrendezésre kerülő konferencia sorozat célja, hogy az egyetem és a város tudományos hírnevét és elismertségét folyamatosan növeljék.

A Kar tíz intézetével és hat önálló tanszékével, képzéseinek széles palettájával, kutatócsoportjaival, oktatói kiváló minősítettségi mutatóival, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével, kiadványaival és sokrétű projektjeivel méltán szerepel a felsőoktatásba jelentkezők által legkeresettebb intézmények sorában.

„A kulturális örökség és a humán tudományok innovációi a 21. században” címet viselő kétnapos nemzetközi konferenciára 2014. október 8–9-én kerül sor, melynek a Bölcsészettudományi Kar székhelyéül szolgáló egyetemi Főépület ad otthont. A TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0060 jelű pályázat keretében megvalósuló konferencia céljáról a szervezők a következőket fogalmazták meg:

„A ma már egyre inkább humán tudományokként emlegetett bölcsészettudományokról számos sztereotípia él a köztudatban és a politikai propagandában. Ezekkel szemben tény, hogy az e területen folyó oktatást és kutatást ugyanúgy a dinamikus megújulás és a kor kihívásaira való válaszadás igénye jellemzi, mint a tudomány más területeit. Nem is gondolnánk, mennyire jelen vannak a humán tudományok eredményei s a bölcsészettudományi szakokat végzettek munkája mindennapi életünkben is, a globális térben folyó soknyelvű kommunikációtól az informatikai eszközökkel folytatott “párbeszédünkön” át a kreatív iparágak legkülönbözőbb termékeiig. Bizton állíthatjuk: a bölcsészettudományok ugyanolyan alappillérét jelentik a tudás alapú gazdaságnak és társadalomnak, mint a műszaki vagy az élettudományok. A konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson a humán tudományoknak a modern társadalmak szervezésében és fenntartásában betöltött kiemelten hatékony szerepéről. A tervezett szekciók az alap- és alkalmazott kutatások változatos interakcióiból kiindulva mutatják be azokat a 21. század igényeinek megfelelő és lehetőségeit kihasználó legújabb eredményeket, amelyek igazolják a humán tudományok hasznosíthatóságát fontos társadalmi problémák megoldásában. A konferencia kiemelt témái felölelik a nyelvészeti adatfeldolgozás elméleti alapjait, valamint a kulturális örökség, a nemzeti történelem és a társadalmi konfliktusok problémakörét.”

A konferencia elnöke, Prof. Dr. Kertész András akadémikus, a Germanisztikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, akit 2014 augusztusában az Európai Tudományos Akadémia (Academia Europaea) tagjává választottak. A 11 szekcióból álló konferenciát 2014. október 8-án Prof. Dr. Volker Gerhardtnak, a berlini Humboldt Egyetem filozófia professzorának „Humankind in the person of every human being. On the theory of humanity”  című angol nyelvű plenáris előadása nyitja meg, melyben többek között az emberiség fogalmának történelmi gyökereit vizsgálja. A magyar, angol, német és orosz nyelvű szekciókban szinte valamennyi bölcsész- és társadalomtudományi terület képviselteti magát a történelemtől kezdve, a szociológián, az irodalmon, a nyelvészeten, a néprajzon, a neveléstudományokon, a filozófián át egészen a pszichológiáig. A szekciókat a hazai és nemzetközi tudományos életben is elismert egyetemi tanárok vezetik, akiknek meghívottjaik között vannak magyar, német, osztrák, francia, angol, ír, holland, lengyel, szlovák, román, svéd, finn és orosz professzorok.

Az október 9-én véget érő Symposiumot Prof. Dr. Bényei Tamás „The arts of memory” című plenáris előadása zárja. A Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában a humán tudományok elsődleges funkciójáról, az emlékezésről, az emlékezés művészetéről fog beszélni.

A szervezők a Debrecenbe érkező előadókat és vendégeket a konferencia mellett színes és gazdag kísérőprogramokkal várják. Október 7-én 18 órakor kerül sor a „BTK 100 – Hagyomány és megújulás” című kiállítás megnyitójára az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár előcsarnokában. A kiállításon megismerhetik röviden a bölcsészkar történetét, legnevesebb professzorait, eszmei értéket képviselő tárgyi emlékeit. A kiállítást megnyitja Prof. Dr. Imre László akadémikus. Október 8-án a Kar intézeteinek és tanszékeinek kiadványaiból összeállított, mintegy 500 példányt számláló könyvkiállításon kerülnek bemutatásra az oktatók tudományos munkái. A szekcióülések után 19 órakor Erdei Sándor újságíró nyitja meg az „Egyetemi Művészeti Tárlat” elnevezésű képzőművészeti kiállítást az Élettudományi Központban. A KLTE Baráti Kör közreműködésével megvalósuló kiállításon az egyetemi oktatók, dolgozók, hallgatók munkáit szemlélheti a nagyérdemű.

Évfordulót nemcsak a Bölcsészettudományi Kar ünnepel, hanem egyes intézetek és tanszékek is. A Szociológia és Szociálpolitika Tanszék fennállásának 30 éves évfordulója, a Pszichológiai Intézet fennállásának 40 éves évfordulója, a Néprajzi Tanszék fennállásának 75 éves évfordulója, az Angol-Amerikai Intézeten belül a Kanadai stúdiumok működésének 30 éves évfordulója is számos további programot kínál.

A Symposium szekcióiról és vendégeinek előadásairól részletes tájékoztatást a konferencia honlapja kínál. A hivatalos programot galériánkban is megtekinthetik. Történelem-szemléző, Országjáró rovatunkban az olvasó figyelmébe a “Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepe” című szekciót ajánljuk. A szekció az arisztokrácia kutatásának új elméleti és módszertani irányait, innovációs lehetőségeit kívánja bemutatni. A középkori alszekcióban 13 előadást hallgathatnak meg francia, angol és német nyelven, melynek vezetője Dr. Bárány Attila, a DE BTK Történelmi Intézetének habilitált egyetemi docense. A magyar nyelvű koraújkori alszekcióban két napon keresztül 17 kutató számol be kutatásairól Prof. Dr. Papp Klára, a Bölcsészettudományi Kar dékánjának koordinálásával.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Ezt olvastad?

Az alap- és mesterszakos bölcsészhallgatókban egyetemi tanulmányaik során gyakran felmerül a kérdés: hogyan tudok hallgatóként felkészülni a kutatócsoporti munkára, ha