Diverzitás és homogenitás a történelemben a társadalomban és a környezetben

A diverzitás és a homogenitás számos tudományterületen közel hasonló értelmezéssel használt kifejezések – a sokszínűség és az egyneműség értelmezésére használt fogalompárról van szó – amelyek csak látszólag ellentétesek egymással. Számos területen felbukkannak akár konkrét, akár átvitt értelemben használják is őket. 

A Dimenziók 2019 – Diverzitás ás homogenitás a történelemben, a társadalomban és a környezetben című interdiszciplináris szemléletű konferencia immár harmadik alkalommal tett kísérletet arra, hogy a társadalom- és természettudományok képviselőit egy kijelölt tematika mentén hívja párbeszédre. A konferencia sikerét fémjelzi, hogy ebben az évben megduplázódott előadói száma (54 fő), nyolc tudományterület képviselői három napon keresztül elemezték a diverzitás és homogenitás saját kutatási témájukon keresztül értelmezhető fogalomrendszerét.

A sokszínű programfolyamban helyet kaptak a történelem, a földrajz, a kulturális antropológia, a biológia/orvostudomány, a szociológia, a jog és a nyelvtudomány kérdései.

Két könyvbemutatónak is helyet adott a rendezvény. Az etnikai földrajzi kutatások a posztszovjet térségben című kötet szerzői és szerkesztői a konferencián is egy szekciót képviselve foglalták össze kutatási eredményeiket. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetében működő Etnikai és Vallásföldrajzi Műhelyben tevékenykedő kutatók tollából származó írások elsősorban az etnicitás posztszovjet térségben jellemző makroregionális sajátosságait elemzik, de kitérnek a különböző etnikumok városi terekben tetten érhető térformálására, vagy a konstruált (szovjet) etnikumok kérdésére. A tavalyi, Kultúrák és etnikumok találkozása tematikájú Dimenziók konferencia előadásai tanulmánykötetben is publikálásra kerültek. A kötetet Csorba László mutatta be a konferencia résztvevőinek.

Nehéz lenne a program számos remek előadása közül csupán néhányat kiemelni, ezért a főbb tematikai csomópontok mentén számolnánk be az eseményről.

A művelődéstörténet témáján belül plasztikus képet kapott a hallgatóság a budapesti társasági élet, a szalonok 19–20. század eleji világáról a cigányzenétől a vörös kárpitig, és megelevenedett a fővárost jellemző két világháború közötti idegenforgalmi propaganda célja és hatása is.

Számos előadás érintette a tér fogalmát, hogy hogyan érhető tetten a városi térben konstruált identitás az irodalmi kutatások tükrében, illetve hogy hogyan strukturálja például a gyűlölet a társadalmi teret.

Távoli tájak társadalmi aspektusait, az identitás változásait elemezték előadóink a libanoni társadalom, Latin-Amerika, illetve a vadnyugati szekérkaravánok közösségei példáján.

A Kárpát-medencében élő népcsoportok és vallási közösségek sokfélesége, az integráció és az elkülönülés példái jelentek meg a Bácskában, a Székelyföldön, a Szabolcs és Szatmár vármegyékben, Érden vagy éppen a Divényi-uradalomban végzett kutatások tükrében.

Árnyalt, sok esetben kritikus országképek felvázolása, a diverzitás különböző társadalmi felfogásai, az előítéletek, és a rasszista megnyilvánulások mai és történeti esettanulmányai számos kérdést vetettek fel a szlovák-probléma, az újvidéki városi miliőben művelt „tiszta” szerb kultúra, a svédországi számik, illetve az Ibériai-félsziget népei tárgykörében.

A kolonizáció összetett fogalmát a tengerentúlról és Lappföldről hozott példákkal járták körül előadóink.

A természettudományok; az orvostudomány, a biológia és a természettudományos muzeológia is képviseltette magát a programon, igen érdekes, problémaorientált témák mentén. Ritka megközelítése a daganatos megbetegedések kutatásának, ha az az életjelenségek és az emberi társadalom működése közötti analógiákból indul ki, vagy az Afrikában megjelenő trópusi betegségek tipizálása során a társadalmi környezet kutatása is megjelenik. Számos előadás napjaink aktuális kérdéseit feszegeti. A Big History történelem szakon való oktatásától a diverzitási indexekig, az újrainduló magyar közép-ázsiai szociálantropológiai kutatásoktól az Egyenlítő létezésének hogyanján át a biológiai sokféleség múzeumi interpretációjáig nagyívű gondolatok, kérdésfelvetések és válaszok szolgálták a konferencia alapvető célkitűzését, az interdiszciplináris párbeszéd megteremtését.

A röviden bemutatott, hazai és külföldi társadalom- és a természettudományos kutatóműhelyek, doktori iskoláik kutatási eredményeit tükröző előadások számot adnak arról is, hogy hol is tartunk az interdiszciplináris megismerés felé vezető úton. Az előadások segítségével a tudomány, a kultúra dimenziói kerülnek egymás mellé valódi tudományközi megközelítések segítségével.

Az immár harmadik alkalommal megrendezett, nagy érdeklődést kiváltott konferencia bebizonyította, hogy van helye a tudományos kutatások palettáján a tematikájukban, módszertanukban és szemléletükben egyaránt sokrétű rendezvényeknek. Reméljük, hogy a konferencia előadásainak színes, más tudományterületekre is kitekintő programja számos új kérdést vetett fel, és további diskurzusokra ad lehetőséget a jövőben, hiszen a szervezők célja a szakmai brandépítés, a hasonló szemlélettel rendelkező hazai, majd hosszú távon nemzetközi kutatóműhelyek feltérképezése.

Lendvai Timár Edit

Ezt olvastad?

Rudolf, Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia csak egy hétköznapi hős lett volna szíve szerint. Lett helyette egy