Dreher Antal, a „sörkirály”

Az 1810. június 7-én született, máig a sörök királyaként (azaz sörkirályként) emlegetett Dreher Antal nevét mindenki ismeri, az 1854-ben általa alapított Dreher Sörgyárak, valamint az éppen jubiláló Dreher Sörmúzeum és Söripari Emléktár is az ő nevét viseli. Azóta a Dreher fogalommá vált, de kevesen tudják, hogy már életében is az volt.

Dreher Antal (születési nevén Dreher Anton Eugen Georg) a család ősi fészkében, a Bécs melletti Klein-Schwechatban, a dinasztialapító egykori pincérnek, majd sörfőzőmesternek, a schwechati sörgyár tulajdonosának, Franz Anton Drehernek (1736–1820) és Dreher Antalnénak (Catharina Hartl, született Widter; 1786–1864) a fiaként látta meg a napvilágot. Gyermekkorában sokat időzött apja Bécs melletti birtokain. Élénk esze és tettvágya már fiatalkorában megmutatkozott. Édesanyja először házitanítót hívott hozzá, majd a bécsi josephstadti piaristák konviktusában tanult humán tudományokat. Édesapja, az idősebb Dreher Antal fia születésekor már 74 éves volt. Elhunytakor az ifjabb Dreher Antal még csak tíz éves volt. A fiút mélyen megrázta apja halála, ráadásul a család vagyoni helyzete is bizonytalanná vált. A kialakuló családi szokás szerint az ifjú Antal az egyik helyi sörfőzőmesterhez került tanoncként a simmeringi Meichl család főzőházába. (A Meichl család ismert sörgyáros dinasztia, később rokonsági kapcsolatba is kerültek a Dreherekkel). Itt ismerkedett meg és barátkozott össze a mücheni Spaten sörgyár későbbi ifjú tulajdonosával, Gabriel Sedlmeyerrel (1811–1891).

A schwechati sörgyár. Forrás: Dreher Sörmúzeum – Söripari Emléktár

A kor szokásának megfelelően vándorútra keltek, és előbb cseh, majd német területeken (Prága, Drezda, Weimar, München, Frankfurt, Hamburg), később Angliában tanulmányozták a sörfőzés tudományát. A szigetországban azonban nem fogadták szívesen az idegen földről érkezett, tanulni vágyó sörfőzőmestereket, hiába volt számos ajánlásuk – még a nagyköveti levél sem segített. A hagyomány szerint ekkoriban meghívást kaptak egy rókavadászatra, ahol az esetlen Dreher Antal az első hajtásnál még a kalapját is elveszítette. Azonban az eseményen felfigyelt szórakoztató jellemére a befolyásos, dúsgazdag Mr. Bass azaz Michael Thomas Bass II. (1799–1884), a híres Burton Ale sörök gyártója. Az ő ajánlásával Dreher már több gyárat is meglátogathatott. Eljutott Glasgowba és a skóciai Edinburghba. A legenda szerint titokban sétapálcájába rejtve sörélesztőmintákat hozott el, és azt vizsgálva, hazajuttatva fejlesztette a nevéhez köthető lager sört. Anglia után még egy évet töltött Münchenben a sör városában – ott, ahol állítólag megtalálták Gambrius király (a vendéglátók, kocsmárosok, sörfőzők legendás kultikus alakjának) nagyra becsült bölcsőjét.

Sedlmayer, Dreher és Lederer 1839-ben. Forrás: Dreher Sörmúzeum – Söripari Emléktár

Hazatérve azonban nem várt bajok sokasodtak. Az 1632 óta működő családi sörház (a klein-schwechati városi, előbb bérelt, majd megvásárolt sörgyár) adóságokkal volt teli, és hitelfelvételre kényszerült, amikor 1836-ban átvette az üzemet. Egy évre rá már sikereket ért el, és megházasodott. Egy kremsi birtokos leányát, Anna Wisgrillt (1816–1841) vette feleségül. Az üzem fejlődött, új technológiát alkalmazott, és az újfajta – alsóerjesztésű lager – sört is bevezette.

Miután első felesége gyermektelenül elhunyt, betegségek kezdték gyötörni az ifjú Drehert. A gyógyír azonban Anna Maria Herrfeldt (1824–1884) személyében, második feleségében hamar megérkezett. Dreher Antal később sokat betegeskedett, de családja ilyenkor mindig segítségére sietett. Sokat kúráltatta magát, és kedvelte az utazásokat is. Betegségei ellenére egyik kedvenc időtöltése az volt, hogy veszélyes hegyi túrára induljon, megmássza a legmagasabb csúcsokat, és havasi pásztorok kunyhójában töltse az éjszakát úgy, hogy kora reggel innen köszönthesse a felkelő nap sugarait.

A három Dreher. Forrás: Gambrinus folyóirat. 1895. március 30. Bécs. Címlap. Oesterreichische Nationalbibliothek.

Sógora, Aich Ferenc (1803–1875) igazgatóként átvette az üzem irányítását. Ő és utódai lettek egyébként a Kőbányai (Dreher) Sörgyár igazgatói is. Az üzletvitelhez August Dieglmayer (1827–1877), egy müncheni sörfőző fia is csatlakozott. Az anyavállalatot, a schwechati sörgyárat felújították, és nagyszabású építésbe kezdtek, amelynek eredménye az akkori Európa egyik legnagyobb sörgyára lett. A városi sörözők kielégítése érdekében Bécsben a Landstrassen telket vásárolt, amelyen háromszintes raktárbázist, ászokolót, bérlakásokat, vendéglőt és kávéházat alakított ki. Üzlete fejlődött, a világ minden részébe szállították a Dreher-sört. Ekkor már őt magát is „sörkirályként” emlegették. Maga az uralkodó I. Ferenc József (1830–1916) is meglátogatta üzemét, aki olyannyira elégedett volt a látottakkal, hogy birodalmi tanácsossá nevezete ki Dreher Antalt, és ki is tüntette. Később Dreher birtokot vásárolt a csehországi Michelobon, ahol újabb sörgyárat alakított ki.

Forrás: Springer–Paleczny–Ladanbauer 2010, 193.

A kiváló adottságú pesti Steinbruch azaz Kőbánya épp nem működő (1854-ben alapított) sörházát is megvásárolta 1859-ben. A Dreher hazai története itt kezdődik. 1862–1863-ban itt jelentős fejlesztéseket hajtott végre. De a gyár felvirágoztatása utódjára, fiára, ifjabb Dreher Antalra maradt. Dreher Antal 1863. december 27-én, minden előzmény nélkül egy színházi előadás után váratlanul elhunyt klein-schwechati otthonában. Halála után egy évvel özvegye életrajzot íratott róla, ami 1864-benm Bécsben Leopold Sommer kiadásában, német nyelven jelent meg. Ezt a máig pótolhatatlan forrást Eduard Hensel szerkesztette.

Dreher Antal sörfőzdéje festett fényképen. Forrás: Dreher Sörmúzeum – Söripari Emléktár

A „sörkirály” birodalmát, a hazai és külföldi Dreher Sörgyárakat, a még kiskorú örököse, ifj. Dreher Antal (1849–1920), majd utána Dreher Jenő (1872–1949) örökölte. Az utódok felnőttek a feladathoz, és továbbvitték a családi hagyományt, ameddig tudták. A 20. századi nehézségeit átvészelve a Dreher Sörgyárak Zrt. a mai napig virágzóan üzemel kőbányai telephelyén.  

A Dreher család sokat tett a városrész fejlődéséért. Ennek elismeréséül a Dreher Sörgyárak 165 éves fennállása alkalmából Dreher Antal poszthumusz díszpolgári címet kapott Kőbánya Önkormányzatáról, s a jubileum keretében az azóta is létező gyár utcáját Dreher Antal útra keresztelték.

Dreher Antal. Forrás: Dreher Sörmúzeum – Söripari Emléktár

Dreher Antal és a Dreher család története máig hat. 2020-ban az évfordulóra megújuló, újrarendezett állandó kiállítás a Dreher Sörmúzeumban méltóképpen megemlékezik a sörkirályra.

„Hallgass rám, Bajorország csodaszép virága

Ki mély szomorúságba süllyedve hallgat,

Ami igazat szól a megboldogult dicsőségéről,

Emeld fel fájdalommal lehajtott szép fejed!

 

Vigasz Anna további életére,

Kitörölhetetlen szent biztosíték,

Hogy a túl korán megdicsőült szorgos igyekezetét

A nemzet tisztelettel elismerte.

 

És ha el is hervadnak a virágok és a ciprusok,

A hű szerelem megszenteli az eltávozottat,

Jelen és utókor nem felejti soha,

Mit alkotott a későbbi koroknak”

(Emlékvers Dreher Antal életrajzi könyvéből, 1864)

Török Róbert
igazgatóhelyettes, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
történész-főmuzeológus, Dreher Sörmúzeum Söripari Emléktár

Ajánlott irodalom:

Eduard Hansel: Anton Dreher életrajzi vázlatok. Bécs, 1864.

Christian M. Springer – Alfred Paleczny – Wolfgang Ladanbauer: Wiener Bier-Geschichte. Böhlau Verlag. Wien, 2010.

Kozmáné Oláh Júlia: Sörről híres Kőbánya. Dreher Sörgyárak. Budapest, 2004.

Sziklainé Lengyel Zsófia: 165 év 165 minisztori. Dreher Sörgyárak. Budapest, 2019.

Sziklainé Lengyel Zsófia: Drehertől Dreherig. Dreher Sörgyárak. Budapest, 2019.

Török Róbert szerk.: Ez sör. MKVM. Budapest, 2017.

Ezt olvastad?

Szabadságharcunk egyik legfiatalabb hadvezérét, a komáromi hőst, Klapka Györgyöt számos ábrázolás örökítette meg saját korában is, s a hálás utókor