EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére

Közel egy éve született meg két Békés megyei levéltáros – Sáfár Gyula, igazgatóhelyettes és Héjja Julianna Erika főlevéltáros – fejében a gondolat, hogy Erdész Ádám levéltár-igazgató hatvanadik születésnapja tiszteletére tanulmánykötetet jelentetnek meg. Elkezdődtek a tervezési munkálatok, amelyek az érintett előtt teljes titokban folytak. A leendő kötet szerkezete, tagolódása hamar kikristályosodott, s 2017 első hónapjaiban a nyomdai munkák is befejeződtek. Az MNL Békés Megyei Levéltára jelenlegi és nyugdíjas kollégáinak, valamint az Országos Levéltár vezetőinek és munkatársainak hathatós segítsége mellett az ünnepélyes könyvbemutató szervezése is megindult.

A „titkos összeesküvés” előkészítésében a gyulai Polgármesteri Hivatal, valamint Görgényi Ernő polgármester is behatóan közreműködött. A gyulai Városháza dísztermében 2017. április 7-én számos pályatárs és kolléga jelenlétében zajlott le a születésnapi köszöntő. A diszkréciót szem előtt tartva a város polgármestere – aki korábban, mintegy „fedőakcióként”, szűk körű konzultációra hívta az intézmény igazgatóját – bevezette az ünnepeltet a díszterem ajtaján. A születésnapi meglepetés maradéktalanul sikerült. Az ünnepségen részt vettek többek között Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Ö. Kovács József főigazgató-helyettes, Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója – akik a tanulmánykötet szerzői között is feltűntek –, valamint a polgármester mellett Kovács József országgyűlési képviselő is. Természetesen barátai és tisztelői mellett jelenlegi és nyugdíjas munkatársai csaknem teljes létszámban jelen voltak.


Fotó: Bíró György

Sáfár Gyula, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese az esemény levezető elnökeként köszönetét fejezte ki, hogy a meghívottak elfogadták a tanulmánykötet ünnepi bemutatójára szóló meghívást. „Ez a kerek évforduló az egyik legideálisabb életkor egy tudományos pályán, hiszen sok mindent elértél már eddig, azonban még sok publikáció, s kutatási téma áll előtted” – szólt Sáfár az ünnepelthez. A levezető elnök ezt követően az elfoglaltságai miatt jelen lenni nem tudó Závogyán Magdolna helyettes államtitkár köszöntő levelét tolmácsolta az ünnepeltnek, majd Erdész Ádámot laudálta.

A szép kivitelű, terjedelmében és tartalmában is jelentős tanulmánykötetet Héjja Julianna Erika szerkesztő mutatta be. Elmondta, hogy Békés megyében is komoly hagyománya van történész-levéltárosaink szakmai tevékenysége nyilvános elismerésének. A megyei levéltárat 1965-től 2005-ig, összesen negyven évig irányító Szabó Ferenc és Erdmann Gyula eddigi munkásságáról a saját történelem- és levéltártudományi tanulmányaikból összeállított válogatáskötetekkel emlékeztek meg, így ez a Festschrift egy újabb elismerés a sorban ezúttal Erdész Ádám számára.


Héjja Julianna Erika, Erdész Ádám, Sáfár Gyula
Fotó: Bíró György

Héjja Julianna Erika a kötet szerkesztésénél a legfontosabb vezér- s rendezőelvekről így vallott:

„A Festschriftek klasszikusnak számító felépítésében gondolkoztunk, és ennek megfelelően kértük fel szerzőinket, az ünnepelt Erdész Ádám barátait, pályatársait, történész- és levéltáros kollégáit tanulmányok írására. A kötetbe rendezett 25 írás természetesen szerzőik érdeklődési és kutatási területén belül született, sokszor azonban – nem kis örömünkre – az ünnepelt személyéhez vagy kutatási eredményeihez és főként Békés megyéhez is kapcsolódva.”

A hat fejezetbe rendezett tanulmányok sorát egy forrásközlő rész – Források, kútfők, töredékek – nyitja, élén Tilcsik György egy eddig ismeretlen német nyelvű leírás ismertetésével, amely a mezőhegyesi ménesről szól, arról a gazdasági szerveződésről, amelynek dualizmus kori múltját elsők között Erdész Ádám kutatta. Itt kaptak helyet Pajkossy Gábor jóvoltából Kossuth 1832. évi országgyűléshez kapcsolódó kritikai töredékei, továbbá Gecsényi Lajos tolmácsolásában Bartók László zágrábi főkonzul 1941-es naplófeljegyzései Jugoszlávia végnapjairól. Ugyancsak olvashatunk Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspök Szekuritáté általi megfigyeléséről.

Ez utóbbi, a Nagy Mihály Zoltán által közölt 1958-ból származó forrás egyúttal átvezet a Hatalom, diktatúra, megtorlás című, a 20. század második felének történetét középpontba állító következő fejezetbe. Ennek élén Mikó Zsuzsanna tanulmánya áll a magyar népbírósági rendszer megszervezéséről, amit Erdmann Gyula írása követ az 1956-os forradalom utáni kádári megtorlásról. Völgyesi Orsolya a katolikus kisközösségek elleni 1950-es évekbeli fellépést ismertette a Fekete Gabriella-féle per tanulságai alapján, Ö. Kovács József pedig a kollektivizálás Békés megyei történeteiből válogatott. A Cseh Gergő Bendegúz – Tóth Eszter szerzőpáros magyar állambiztonsági szervek nyilvántartási rendszerének számítógépesítését bemutató munkája a levéltáros szakma számára is sok újdonsággal szolgál.

A kötet harmadik fejezete a Körben – család, közösség, társadalom címet viseli. A civil társadalom fogalomtörténetét tisztázó írást Kövér György jegyzi, előadás változatára a jelenlévők közül is többen emlékezhetnek, két évvel ezelőtti őszi konferenciánkon hangzott el. Gyáni Gábor katasztrófa- és várostörténet mezsgyéjén mozgó tanulmányában több település példáján a városokat sújtó 18–19. századi tűzeseteket vizsgálja. A közösségi ünneplés emlékezetes nyíregyházi alkalmait Kujbusné Mecsei Éva összegzéséből ismerhetjük meg. A szegénygondozás, gyermekvédelem és jótékonykodás közigazgatástörténeti aspektusait Fülöp Tamás vette számba Küry Albert Jász-Nagykun-Szolnok megyei alispán hivatali intézkedései és személyes példája alapján. Bódán Zsolt a gyulai polgári időszak kutatói számára megkerülhetetlen, Ladics család egyedülállóan gazdag irathagyatékából szemezgetett a házasságkötés szokásrendjét vizsgáló írásában. Ezen irategyüttes jelentőségére 2006-ban egy Erdész Ádám által szervezett konferencia, 2011-ben pedig a szerkesztésében megjelent tanulmánykötet hívta fel a figyelmet.

A közösségek, családok világából az egyének szintjére kalauzol az Arcvonások, portrék, karakterek című fejezet. Szendiné Orvos Erzsébetnek köszönhetően közeli ismeretséget köthetünk Debrecen város, Hajdú és Bihar vármegye, valamint a Debreceni Állami Levéltár hajdanvolt levéltárosaival, köztük Mata Jánossal, akinek alakját, Kner Imrével való ismeretségét korábban Erdész Ádám ismertette. Katona Csaba rendkívül színes írásában a füredi fürdőlistákon előforduló három vendég bemutatásával adatolja Békés megye és Balatonfüred kapcsolatát. Rácz György és Füzesné Hudák Julianna választása olyan személyekre esett, akik Erdész Ádám publikációs listájának is állandó szereplői. Előbbi Márki Sándorral mint középkorkutatóval, utóbbi pedig Szilágyi Ferenc irodalomtörténész Kner vonatkozású írásaival foglalkozott.

Ez a Gyomát és a Knereket középpontba állító munka közvetlenül kapcsolódik az ünnepi kötet ötödik, Békés megye forrásvidékén című fejezetéhez. Ebben elsőként Blazovich Lászlótól olvashatunk a Körös-völgy középkori vízrajzáról és településeiről, ehhez a tanulmányhoz kapcsolódik a kötet végén található színes térképmelléklet is. Kenyeres István és Kereskényi Miklós a gyulai vár, illetve uradalom viszonyaiba enged betekintést, előbbi az 1564. évi kamarai vizsgálat, utóbbi a jobbágyok urbárium előtti adóterhei alapján. Dusnoki-Draskovich József tanulmánya Gyula és Békés megye viszonyaival foglalkozik a 17–18. század fordulóján, míg Csepregi Zoltán az ELEM adatbázis részeként a megyénk területén a Türelmi Rendelet előtt működött evangélikus lelkészek életrajzi adattárát közli. A felsőoktatástörténet elismert kutatója, Szögi László a 19. század első felében a mezőberényi, illetve szarvasi evangélikus líceumba beiratkozott felsőfokú hallgatókra vonatkozóan összegyűjtött adatsorait elemezte.

Végül, de nem utolsó sorban a záró fejezetben Elek Tibornak köszönhetően – az (Igazgató) Úr ír című fejezetben – a tehetséges és érzékeny irodalmár Erdész Ádámról olvashatunk, továbbá megismerhetjük az ünnepelt 1982 és 2016 között megjelent másfélszáz történettudományi tárgyú írásának válogatott bibliográfiáját, melynek összeállítója szintén Héjja Julianna Erika volt.

Az előadó a kötetről szóló összefoglaló előadásának végén összegezte gondolatait.

„Bízom benne, hogy az elhangzottak alapján Önök, az ünnepi kötet leendő olvasói is igazolva látják, hogy a mondandóm elején említett eArchívumhoz hasonlóan az EÁrchívum szintén alapvető információt, értéket közvetít és őriz meg és számottevő kutatási eredménnyel gazdagítja egyebek mellett Békés megye helytörténeti tudásbázisát!”


Erdész Ádám a mikrofon előtt
Fotó: Bíró György

Erdész Ádám a következő szavakkal méltatta a köszöntését:

„Az első szó ebben a pillanatban, csak a köszönet lehet, hisz a legnagyobb ajándék, amit kaphat valaki, a szellemi munka, a teljesítmény. (…) A második szó természetesen a realitásé kell, hogy legyen, magam is a szakmában vagyok, úgy gondolom, hogy egy ilyen különleges és nagy gesztus, a nálamnál nagyobb és jelesebb pályatársaknak jár ki, de ha kedves kollégáim és kedves barátaim úgy gondolták, hogy nekem is, hát köszönöm, nagyon-nagyon jól esett.”


Gyarmati György
Fotó: Bíró György

Ünnepi gratulációk sora köszöntötte a levéltárigazgatót. Elsőként Görgényi Ernő polgármester ragadta magához a szót, majd Gyarmati György, az ÁBTL főigazgatójának méltató szavai következtek. Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója köszöntőjében a levéltár „jó levegőjét” emelte ki – ami miatt a mai napig oly sokszor és oly szívesen szokott betérni egykori munkahelyére.

A köszöntéseket követően átadásra került az Oltvai Ferenc-díj: a nagy szakmai presztízzsel járó díjat a Békés Megyei Levéltár egykori igazgatójának, Szabó Ferencnek ítélték oda. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy a Csongrád Megyei Levéltár egykori munkatársaként dolgozó Szabó Ferenc a későbbiekben, már Békés megyei igazgatóként is folyamatos kapcsolatot ápolt a szomszédos megyebeli levéltárosokkal, történészekkel, s tudományszervező munkája során teret adott munkásságuk, kutatási eredményeik bemutatására. Szabó Ferencnek a dél-alföldi régió egészére volt rálátása történészként, levéltár- és múzeumigazgatóként egyaránt.


Oltvay-díj átvétele után Szabó Ferenc beszéde, mellette Blazovich László
Fotó: Bíró György

Ajánlott cikkek:

  1. Festschrift Fazekas István tiszteletére – könyvbemutató
  2. Aki ismeri a levéltár titkait – Solymosi László 70. születésnapi köszöntője Debrecenben
  3. Civil a pályán! – Konferencia a civil társadalomról.
  4. A „Lendület” Szent Korona kutatócsoport Bécsben – könyvbemutató a bécsi Collegium Hungaricumban
  5. Kettős könyvbemutató a Budapest Főváros Levéltárában
  6. A U2 zenéjétől a „döglött aktákig” – interjú Apáti Anna Zitával

Ezt olvastad?

A 2017-től érvényes történelem érettségi követelmények között a korábbinál nagyobb mértékben találhatunk társadalmi-, gazdasági-, állampolgári- vagy éppen jogi ismeretekhez kapcsolódó