Egy elfeledett bevonulás – 1968

Az 1968-as csehszlovák bevonulás volt a magyar haderők eddigi utolsó olyan hadászati, harcászati tevékenysége, amelyet egy másik országgal szemben, a Kárpát-medencén belül hajtott végre. Ennek az eseménynek az 50. évfordulójára Jagadics Péter nyugállományú ezredes, az eseményekben anno kulcsszerepet játszó 8. gépkocsizó lövészhadosztály volt katonája – aki csak jóval később került az alakulathoz – megírta az eseményeket feldolgozó könyvét.

A szerző elsősorban a hadosztály és a katonai elhárítás szemszögéből közelíti meg a hadjárat történetét, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Magyar Néphadsereg állományának és erőforrásainak jelentős része be lett vonva az akció lebonyolításába. Jagadics ezredes az általánosabban vett eseményfeldolgozáson túl külön fejezetet szentelt a magyar csapatokban tevékenykedő katonai elhárítás tevékenységének. A szerző nagyban épít a bevonulásról elérhető katonai forrásokra és a témában megjelent szakirodalmakra. Emellett azonban igyekezett visszaemlékezéseket és oral history forrásokat is bevonni, hogy a résztvevők szemszögéből is árnyalja az eseményeket, illetve egyes, a téma kutatásában felmerült kérdéseket személyes kapcsolatai révén, az akkor élt vezetők segítségével tudjon tisztázni. Fontos érdeme a szerzőnek, hogy az információkon túl bemutatta az egyes történetek „begyűjtésének” a hátterét is, amely közelebb hozza az olvasó számára azokat az embereket, akik a hadműveletekben részt vettek. A személyes történetek mentalitástörténeti szempontból is érdekesek, visszatükrözik az 1960-as évek végének magyarországi társadalmi atmoszféráját. Jagadics ezredes gyakran él a források „beszéltetésének” eszközével, ilyen módon írásának narratív részévé tudta tenni ezeket, amivel közelebb hozta az olvasót a korszak eseményeihez, s főleg hangulatához. A szerző, saját megállapításainál, a forrásközléseknél „áttörve a negyedik falat” személyes gondolatokat tár az olvasó elé. A könyv fontos érdeme, hogy az olvasót nem bombázza olyan hadtudományi fogalmakkal, amelyeknek ne lenne magyarázata, feloldása a szövegben.

A Szerző dedikál a bemutatón. Kép forrása: Honvedelem.hu

Ez a megközelítés véleményem szerint jó választás volt a szerzőtől, amelyet nem lehet félvállról venni. A szöveg nyelvezete a hadtudományokban járatlanabb olvasók számára is élvezhető, érdeklődésüket hosszabb távon is képes fenntartani. A könyvben fontos szerepet kapnak a képek, térképek, ábrák, amelyek nagyon változatosak, a téma megértésében nagyban segítik az olvasót. A könyv gazdag képanyagot tartalmaz, azonban a képek élvezhetőségét nagyban rontja, hogy egyfajta vörösesbarna árnyalattal lettek nyomtatva, és a részletek ebben a színárnyalatban gyakran nehezen kivehetőek. Ez azért is orvosolandó probléma, mert a szerző láthatóan nagy energiát fektetett a képi dokumentáció gyűjtésébe, és ennek a nehézségeit a saját munkám során is megtapasztaltam. Több, eddig ismeretlen, vagy csak szűk körben ismert fényképet tárt fel, amelyek főként magángyűjteményekből származnak. Érdemes lenne a könyv következő kiadásában a képeket és a térképeket jobb anyagra (például műnyomó papír) nyomtatni, esetleg egy különálló CD lemezre feltölteni, ami nagyban segítené a témával foglalkozó kutatók munkáját. Egyébiránt a könyv kivitelezése megfelelő, a kemény fedél megkönnyíti a kézbevételt és az olvasást a téma iránt érdeklődő, a könyvet gyakran tanulmányozó olvasók számára.

A könyv logikai szerkezete összetett, több elágazással rendelkezik, amelyek olykor szorosan, máskor lazán kapcsolódnak össze egymással. Ennek ellenére egyik rész sem öncélú, láthatóan korábbi kutatásokra is épít. A könyv több fő- és alfejezetre bomlik, oly elágazó módon, hogy egy recenzió keretében igen nehéz lenne minden részletről írni. Visszafejtve az alapvető logikai elrendezést, a kötet három fő részre bontható. Az első tematikai egység a téma különböző szempontból való felvezetésével foglalkozik. A második rész a könyv témáját adó eseményt írja le. A harmadik tematikai egységben pedig a szerző a bevonulás lezárását, annak különböző szempontú számadását adja meg. Az elemző fejezeteket követik  az adattárak: kronológia, mellékletek, rövidítések feloldás, képek jegyzéke, felhasznált irodalom, tartalomjegyzék. Ez a záróegység sem tekinthető ugyanakkor teljesen homogénnek, mivel itt kapott helyet a végső összegzés és a zárszó is.

Kép forrása: Honvedelem.hu

A könyv első részében Jagadics ezredes a téma feldolgozásának szempontjait mutatja be, valamint a politikai és katonai helyzet alakulását egészen a bevonulásig. Külön kitér a szerző a katonai előkészületekre és a katonai elhárító munka korabeli alapelveire és jellegzetességeire. Jagadics ezredes bemutat olyan, az eddigi összefoglaló munkákból kimaradt vagy  kevésbé vizsgált témákat is, mint a hadműveleti tervek kidolgozása, az alakulatok átcsoportosítanak részletei (térképekkel illusztrálva), vagy például az azzal kapcsolatos nehézségek alaposabb áttekintése. Ebben az egységben a szerző külön kitér a hadszíntér felderítésére, amelyre vonatkozóan a rendelkezésére álló levéltári forrásokra és visszaemlékezésekre támaszkodva, a nagyközönség számára újszerű módon mutatja be ezt a résztémát, a muszáj, és a nem engedélyezett örök konfliktusának kontextusába helyezve. Ebből a fejezetből megtudhatjuk, hogy a Magyar Néphadsereg a pártközpont tiltása ellenére is megtalálta a módját annak, hogy a szükséges mélységi felderítést elvégezze, annak adatait az engedélyezett más eszközökkel kiegészítse. A könyv ezen részének további érdekessége, hogy egy, a megszállás előtti napokban tartott hadijátékról is ír a szerző. Ez miért is lenne fontos? Mindig is tartottak olyan gyakorlatokat, ahol az ellenséggel folytatott harcot szimulálták, begyakorolták, hogy megtapasztalják, az adott helyzetben milyen harceljárást kell majd alkalmazni. De ez ebben az esetben egy kicsit más volt.

Jagadics ezredes szerint ezt a hadijátékot a csehszlovákiai bevonulást előkészítő híradástechnikai tevékenység elfedésére rendezték meg. Véleménye szerint ez nagyban hozzájárult Ausztria rádiófelderítésének megtévesztésében. Maga a gyakorlat egyik híradását a szerző közzétette, ezzel is betekintést adva az olvasó számára ebbe a korszakba, a korabeli harceljárásokba, katonai gondolkodásba. Véleményem szerint ezek a fejezetek a könyv legjobban sikerült részei, felhasználóbarát módon a szerző kielemzi a híradásokat, és a laikusok számára is értelmezhető kontextusba helyezi. Teszi ezt úgy, hogy visszaemlékezés révén utalást tesz arra, hogy az ellenoldali osztrák rádiófelderítők az álcázást teljesen elhitték. Az utolsó fejezetben a szerző bemutatja azokat a földrajzi, közelebbről katonaföldrajzi körülményeket, ahol a Magyar Néphadseregnek tevékenykednie kellett.

A komáromi hídon gördülnek át október végén a hazatérő magyar alakulatok. Kép forrása: Zaol.hu

A második nagyobb blokk a bevonulással és a magyar csapatok csehszlovákiai tartózkodásával foglalkozik. Ezt a szerző két főbb forráscsoport alapján vizsgálja. Az első a hadműveletben részt vett alakulatok hadműveleti naplói, amelyek felhasználásával elsősorban a bevonulás végrehajtását mutatja be különböző ezredek szemszögéből. A tárgyalt részben leírja, milyen szempontok alapján jegyezték fel az eseményeket a bevonulás során, majd azt követően. Ebben a részben külön kifejti az „Érsekújvári sortűz” néven említett eseményt, amely során, ahogy a könyvből kiderül, sortűz nem történt, csak figyelmeztető lövéseket adtak le a magyar kiskatonák, a tüntető tömeg kordában tartása érdekében. A szerző ennek az incidensnek ismerteti a hátterét és kiváltó okait. Ezen kívül több, az egyes alakulatokban vagy azok tagjaival történő rendkívüli vagy békeidőben hétköznapi, esetleg, mai szemmel, érdekes eseményekről is ír a szerző.

Ez a fejezet egy, a 8. gépkocsizó lövészhadosztály alakulatainak jelentéseiből készült válogatásnak tekintendő. A feldolgozott forrásokból a szerző számos tanulságot vont le, így például a magyar politikai tisztek tevékenységéről, azoknak túlbuzgóságáról, a rossz és megalapozatlan helyzetértékelésükről. A másik feldolgozott forráscsoport a katonai elhárításnak a 8. gépkocsizó lövészhadosztályon belüli munkájára vonatkozik. A napi jelentések közül az érdekesebb részleteket emelte ki a szerző, amelyek elsősorban a megszállási műveletet követő első hetektől kezdve adnak betekintést a magyar csapatok állapotába, moráljába a csehszlovák lakosság viselkedésébe, hozzáállásába.

A kötet 2018. május 23-i bemutatója. Kép forrása: Honvédelem.hu

A harmadik egység tekinthető a Csehszlovákiából való kivonulással kapcsolatos események összefoglalójának, és a témához tartozó részterületek bemutatásának. A kivonulással kapcsolatban Jagadics ezredes részletesen leírja a kivonulással kapcsolatos politikai előzményeket, az ezzel kapcsolatos magyar katonai döntéseket, illetve a szerző egy forrást is közöl a 8. gépkocsizó lövészhadosztály kivonási tervéről. Ebben leírja a különböző alakulatok kivonásának tervét és ütemezését, majd egy másik dokumentumban a végrehajtásról közöl forrást a szerző. A következő főbb fejezetben, az eddigi ismereteim alapján jóval kevésbé tárgyalt témát vett elő a szerző.

A bevonulással kapcsolatban annak költségeit elemzi. A vizsgálat elején kijelenti, hogy visszaemlékezés alapján ebben a témában az akkor nem készült költségkimutatás, mivel az ezzel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat minden ezred a maga részére, külön vezette. Ilyen módon a szerző elsősorban a jutalmazásokra és a különböző beszerzésekre, ajándékozásokra koncentrált. Másik kiemelendő részét ennek a tematikai egységnek az összefoglaló jelentések képezik. A szerző elsősorban az operatív munkára, ezen belül is a belső elhárítás jelentéseinek ismertetésére fektetett nagy hangsúlyt. Ezen túl a 33. gépkocsizó lövészezred bevonulás alatti tevékenységére tér ki a szerző még ebben a tematikai egységben, illetve több részterületre is, a teljesség igénye nélkül: a katonai felderítésre, a NATO álláspontjára a eseményekkel kapcsolatban a magyar felderítés szempontjából, a hadtáp működésére a bevonulás alatt.

Összességében ajánlom ezt a kötetet minden olyan, a történelem, és ezen belül a magyar hadtörténet iránt érdeklődő olvasó számára, akik nem csak az eseménytörténetre kíváncsiak, hanem érdeklik őket a személyes történetek, a korabeli magyar honvédelem viszonyai. Jagadics ezredes könyve forrásközpontú autentikus bemutatása a Csehszlovákia elleni invázió magyar katonai vonatkozásainak.

Csík Ádám Lajos

Az ismertett kötet adatai: Jagadics Péter: 1968 egy elfeledett hadjárat. A zalaegerszegi 8. gépkocsizó lövészhadosztály és a katonai elhárítás részvétele Csehszlovákia megszállásában. Szülőföld Könyvkiadó Kft., 2018. 312 pp.

Az ismertetés az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-2 – SZTE – 16 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket