Egy elnök élete – A JFK Elnöki Könyvtár tárlata

A legtöbb 20. századi amerikai elnök rendelkezik saját elnöki könyvtárral. A könyvtár csak az egyik funkciója ezen intézményeknek, melyek levéltári iratokat is őriznek és egy-egy ilyen múzeum révén a nevét adó személy életébe is bepillantást nyerhetünk. Az alábbi cikk John F. Kennedy elnöki könyvtárának múzeumi részét mutatja be.

A JFK Elnöki Könyvtár és Múzeum (Forrás: brassrat2018.mit.edu)

Az intézmény Bostonban, Massachusetts államban található, egy öböl partján, az állam nevét viselő egyetem campusának szomszédságában. A látogató, amint kiszáll a kocsijából vagy a közeli metróállomásról induló ingyenes transzferbuszból, azonnal érzi a tengervíz illatát a levegőben. Az épület több emelet magas, a múzeumba a földszinten a bejárat mellett léphetünk. A belépődíjak széles skálán mozognak, azonban annak, aki kutatásokat folytat a könyvtárban (amelybe ingyenes a regisztráció, korlátlanul kikérhetők és térítésmentesen fotózhatók az iratok), nulla dollárba kerül a tárlat megtekintése is. A kiállítás kétszintes: az első terem és egyben szint Kennedy életének elnökjelöltsége előtti időszakát mutatja be, a második pedig az 1960-as kampánnyal kezd egy emelettel mélyebben. Az első terem négy fala az ifjú Kennedy életének egy-egy jelentősebb eseményével foglalkozik és mutat be emellett tárgyakat. A gyerekkorából láthatjuk íróasztalát, bemutatják a Harvardon töltött egyetemi évei alatt írt könyvének születését, képeket és kitüntetéseket láthatunk  második világháborús részvételével kapcsolatban.

 

Fotók: Máté Zsolt

A tárlat nagyobb része elnöki tevékenységével foglalkozik. A kampányidőszakból láthatunk korabeli plakátokat, beszédeiből vetítenek részleteket, de a kor Amerikájára jellemző tárgyakat – például az ekkora elterjedő televíziót – is bemutatnak. A kampány ismertetése részletes: először a Lyndon B. Johnsonnal folytatott küzdelemre tér ki – röviden, a Demokrata Párt elnökjelölő konvencióján hamar eldőlt, hogy alelnökként folytatja LBJ. A választási küzdelem médiajelenléte fokozatosan vált lokálisból országossá, az egyik leghíresebb eseménynek, a Richard M. Nixonnal folytatott elnökjelölti televíziós vitának külön berendeztek egy termet korabeli kamerával, irányítópulttal és kivetített részletekkel. A két jelölt között végül kevés szavazat döntött, a végeredményről élő adásban értesültek a korabeli tévénézők, aminek a CBS televízió stúdiójának a híres bemondó Walter Cronkite íróasztalával kiegészített rekonstrukciója állít emléket.

Fotó: Máté Zsolt

Kennedy elnökségét egy híressé vált beiktatási beszéddel kezdte, ebben hangzott el a mára szinte szállóigévé vált mondat, „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazádért.” – a teljes beiktatási beszéd egy kivetítőn megtekinthető a múzeumban. S ahogy elhangzott a beszéd, s a látogató továbbhaladt a vetítőtől, a szőnyegpadlót felváltja a Fehér Ház márványa. Egy márvánnyal borított, a vitrinekben az elnöknek ajándékba adott tárgyakkal teli folyosón halad előre a kiállítás, innen nyílnak az elnökséghez kapcsolódó témákban külön berendezett termek.

Fotó: Máté Zsolt

A legelső terem a külpolitikával kapcsolatos, világtérképen láthatók a legfőbb korabeli válságövezetek, egyes ügyekhez kapcsolódóan pedig bekeretezett iratokat olvashatunk. A külpolitika egy későbbi részen újra előkerül, de a szovjet-amerikai viszonyban nem a kubai rakétaválságra helyezik a hangsúlyt, hanem az ezt követően létrejött kölcsönös egyezményekre (az 1963-as atomegyezmény például ki is van állítva) vagy a forródrótra. A következő teremben az elnök és a média viszonyára láthatunk példákat hol videóvetítéssel, hol karikatúrákkal vagy interjúrészletekkel. Az elnök testvére, Robert Kennedy mint igazságügyi miniszter töltött be posztot a kormányzatban. A dolgozószobáját berendezték, s még az íróasztalra is több hozzá kapcsolódó iratot raktak, hogy az érdeklődő belelásson a tevékenységébe. De nem feledkeztek meg az elnöki dolgozószobáról sem, az ovális irodáról: ez félig járható csak be, de láthatjuk benne a Kennedy által a gyerekei miatt átalakíttatott dolgozóasztal mását, a vitrinekben pedig azokat a tárgyakat, amelyeket ezen tárolt.

Fotó: Máté Zsolt

A márványfolyosón túlhaladva a First Lady teljesen más hangulatú, családias kiállítását láthatjuk, vele készült videófelvételeket és sok-sok családi fényképet, de megtekinthetjük több személyes tárgyát, ruháját is. A család többször visszaköszön ezen a szakaszon, de nem kap külön hangsúlyt JFK mint apa.

Fotó: Máté Zsolt

Ahogy az eddigiekből kiderült, a tárlat jelentős részét alkotják az egykori elnök szereplései, beszédei, nem maradt ki másik hírhedt beszéde sem, amelyben magát berlininek (vagy a szóegyezés alapján fánknak) nevezi, ezt is teljes hosszában, külön kivetítőn nézhetjük újra. Elnökségének szomorú végére, vagyis a gyilkosságra a tárlat egy fekete folyosóval emlékezik, amelynek falára csak halálának dátuma és kis képernyők kerültek, amelyen a temetéséről készült felvételek láthatók. A tárlat vége pedig egy sajátos hangulatú szoba: külön foglalkoznak az általa elindított folyamatokkal (például az űrprogrammal) és családjának sorsával, örökségével. A falakon könyvespolcok is vannak, ahonnan az érdeklődő szabadon levehet Kennedy-életrajzokat vagy elnökségével foglalkozó könyveket. Mielőtt a múzeumi boltba és a kijárathoz érnénk, végig kell mennünk egy hatalmas, az épület tetejéig érő csarnokon, amelyben egy többméteres amerikai zászló kíséretében a Kennedy szellemiségét továbbhordozóknak évente adományozott díjat állították ki. Az üvegen át láthatjuk a tenger öblét és a part mellett kiállított vitorlást, amelyen még az elnök is utazott a First Lady társaságában.

Fotó: Máté Zsolt

Összességében elmondható, hogy a tárlat Kennedy életét, azon belül elnökségét rendhagyó módon, de látványosan tárja a látogató elé. Mérföldköveket látunk csak életéből,  elnökségéből is csak a napjainkig ható, emlékezetes eseményeket, illetve a hétköznapokat próbálja közelebb hozni. A belföldi események, politikája és a kubai rakétaválság nincsenek hangsúlyosan megjelenítve, de az elnök meggyilkolásával kapcsolatban sem mutat be részleteket, a látogató előzetes ismereteire hagyatkozik. Összességében azonban az elnöki könyvtárak hálózatának egy fontos tagja a fiatalon elhunyt elnök gyűjteménye és koncepciójával követendő példa lehet akár a hazai múzeumok számára is.

A cikk elkészüléséért köszönettel tartozom a JFK Elnöki Könyvtárnak és a Camp Leaders Hungary-nek. 

Ezt olvastad?

Texas függetlenségi harcának története sok hasonlóságot mutat az Egyesült Államok függetlenedési folyamatával, hiszen mindkettő esetében szerepet játszott gazdasági és politikai