Egy elnök élete – A JFK Elnöki Könyvtár tárlata

A legtöbb 20. századi amerikai elnök rendelkezik saját elnöki könyvtárral. A könyvtár csak az egyik funkciója ezen intézményeknek, melyek levéltári iratokat is őriznek és egy-egy ilyen múzeum révén a nevét adó személy életébe is bepillantást nyerhetünk. Az alábbi cikk John F. Kennedy elnöki könyvtárának múzeumi részét mutatja be.

Az intézmény Bostonban, Massachusetts államban található, egy öböl partján, az állam nevét viselő egyetem campusának szomszédságában. A látogató, amint kiszáll a kocsijából vagy a közeli metróállomásról induló ingyenes transzferbuszból, azonnal érzi a tengervíz illatát a levegőben. Az épület több emelet magas, a múzeumba a földszinten a bejárat mellett léphetünk. A belépődíjak széles skálán mozognak, azonban annak, aki kutatásokat folytat a könyvtárban (amelybe ingyenes a regisztráció, korlátlanul kikérhetők és térítésmentesen fotózhatók az iratok), nulla dollárba kerül a tárlat megtekintése is. A kiállítás kétszintes: az első terem és egyben szint Kennedy életének elnökjelöltsége előtti időszakát mutatja be, a második pedig az 1960-as kampánnyal kezd egy emelettel mélyebben. Az első terem négy fala az ifjú Kennedy életének egy-egy jelentősebb eseményével foglalkozik és mutat be emellett tárgyakat. A gyerekkorából láthatjuk íróasztalát, bemutatják a Harvardon töltött egyetemi évei alatt írt könyvének születését, képeket és kitüntetéseket láthatunk  második világháborús részvételével kapcsolatban.

 

Fotók: Máté Zsolt

A tárlat nagyobb része elnöki tevékenységével foglalkozik. A kampányidőszakból láthatunk korabeli plakátokat, beszédeiből vetítenek részleteket, de a kor Amerikájára jellemző tárgyakat – például az ekkora elterjedő televíziót – is bemutatnak. A kampány ismertetése részletes: először a Lyndon B. Johnsonnal folytatott küzdelemre tér ki – röviden, a Demokrata Párt elnökjelölő konvencióján hamar eldőlt, hogy alelnökként folytatja LBJ. A választási küzdelem médiajelenléte fokozatosan vált lokálisból országossá, az egyik leghíresebb eseménynek, a Richard M. Nixonnal folytatott elnökjelölti televíziós vitának külön berendeztek egy termet korabeli kamerával, irányítópulttal és kivetített részletekkel. A két jelölt között végül kevés szavazat döntött, a végeredményről élő adásban értesültek a korabeli tévénézők, aminek a CBS televízió stúdiójának a híres bemondó Walter Cronkite íróasztalával kiegészített rekonstrukciója állít emléket.

Fotó: Máté Zsolt

Kennedy elnökségét egy híressé vált beiktatási beszéddel kezdte, ebben hangzott el a mára szinte szállóigévé vált mondat, „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazádért.” – a teljes beiktatási beszéd egy kivetítőn megtekinthető a múzeumban. S ahogy elhangzott a beszéd, s a látogató továbbhaladt a vetítőtől, a szőnyegpadlót felváltja a Fehér Ház márványa. Egy márvánnyal borított, a vitrinekben az elnöknek ajándékba adott tárgyakkal teli folyosón halad előre a kiállítás, innen nyílnak az elnökséghez kapcsolódó témákban külön berendezett termek.

Fotó: Máté Zsolt

A legelső terem a külpolitikával kapcsolatos, világtérképen láthatók a legfőbb korabeli válságövezetek, egyes ügyekhez kapcsolódóan pedig bekeretezett iratokat olvashatunk. A külpolitika egy későbbi részen újra előkerül, de a szovjet-amerikai viszonyban nem a kubai rakétaválságra helyezik a hangsúlyt, hanem az ezt követően létrejött kölcsönös egyezményekre (az 1963-as atomegyezmény például ki is van állítva) vagy a forródrótra. A következő teremben az elnök és a média viszonyára láthatunk példákat hol videóvetítéssel, hol karikatúrákkal vagy interjúrészletekkel. Az elnök testvére, Robert Kennedy mint igazságügyi miniszter töltött be posztot a kormányzatban. A dolgozószobáját berendezték, s még az íróasztalra is több hozzá kapcsolódó iratot raktak, hogy az érdeklődő belelásson a tevékenységébe. De nem feledkeztek meg az elnöki dolgozószobáról sem, az ovális irodáról: ez félig járható csak be, de láthatjuk benne a Kennedy által a gyerekei miatt átalakíttatott dolgozóasztal mását, a vitrinekben pedig azokat a tárgyakat, amelyeket ezen tárolt.

Fotó: Máté Zsolt

A márványfolyosón túlhaladva a First Lady teljesen más hangulatú, családias kiállítását láthatjuk, vele készült videófelvételeket és sok-sok családi fényképet, de megtekinthetjük több személyes tárgyát, ruháját is. A család többször visszaköszön ezen a szakaszon, de nem kap külön hangsúlyt JFK mint apa.

Fotó: Máté Zsolt

Ahogy az eddigiekből kiderült, a tárlat jelentős részét alkotják az egykori elnök szereplései, beszédei, nem maradt ki másik hírhedt beszéde sem, amelyben magát berlininek (vagy a szóegyezés alapján fánknak) nevezi, ezt is teljes hosszában, külön kivetítőn nézhetjük újra. Elnökségének szomorú végére, vagyis a gyilkosságra a tárlat egy fekete folyosóval emlékezik, amelynek falára csak halálának dátuma és kis képernyők kerültek, amelyen a temetéséről készült felvételek láthatók. A tárlat vége pedig egy sajátos hangulatú szoba: külön foglalkoznak az általa elindított folyamatokkal (például az űrprogrammal) és családjának sorsával, örökségével. A falakon könyvespolcok is vannak, ahonnan az érdeklődő szabadon levehet Kennedy-életrajzokat vagy elnökségével foglalkozó könyveket. Mielőtt a múzeumi boltba és a kijárathoz érnénk, végig kell mennünk egy hatalmas, az épület tetejéig érő csarnokon, amelyben egy többméteres amerikai zászló kíséretében a Kennedy szellemiségét továbbhordozóknak évente adományozott díjat állították ki. Az üvegen át láthatjuk a tenger öblét és a part mellett kiállított vitorlást, amelyen még az elnök is utazott a First Lady társaságában.

Fotó: Máté Zsolt

Összességében elmondható, hogy a tárlat Kennedy életét, azon belül elnökségét rendhagyó módon, de látványosan tárja a látogató elé. Mérföldköveket látunk csak életéből,  elnökségéből is csak a napjainkig ható, emlékezetes eseményeket, illetve a hétköznapokat próbálja közelebb hozni. A belföldi események, politikája és a kubai rakétaválság nincsenek hangsúlyosan megjelenítve, de az elnök meggyilkolásával kapcsolatban sem mutat be részleteket, a látogató előzetes ismereteire hagyatkozik. Összességében azonban az elnöki könyvtárak hálózatának egy fontos tagja a fiatalon elhunyt elnök gyűjteménye és koncepciójával követendő példa lehet akár a hazai múzeumok számára is.

A cikk elkészüléséért köszönettel tartozom a JFK Elnöki Könyvtárnak és a Camp Leaders Hungary-nek. 

Ezt olvastad?

Történelmi léptékkel mérve nem tűnik hosszúnak az az alig egy évtized, mire Magyarország a NATO tagjává válhatott, onnantól kezdve, hogy
Támogasson minket