Egy év eseményei Északkelet-Magyarországon – 1918

Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézete 2017 nyarán elindította a Régiótörténeti Kutatócsoportot, aminek a fő célkitűzés Északkelet-Magyarországgal kapcsolatos kutatások lebonyolítása. A 2018 őszére szervezet konferencián a  százéves évforduló lehetőségét kihasználva az  1918-as év került a középpontba. A jelen ajánlóban ismertetendő tanulmánykötetben e konferencián elhangzott előadások írásos változatai olvashatóak.

Az első tanulmányban Gyáni Gábor a régiótörténet kialakulásának elméleti kérdéseivel foglalkozik. A 20. századi történetírói paradigma váltás kapcsán Annales francia történeti folyóirat szerepét emeli ki. A magyar történetírásban pedig Mályusz Elemérnek tulajdonit különleges jelentőséget a kérdés kapcsán. Bartók Béla az Eger városában szerveződő polgárőrség működéséről ír tanulmányában. Előzményként egészen 1848-ig megy vissza. A tanulmányában végigveszi a különböző eseménysorok kapcsán megalakuló polgárőrségeket, ami jól mutatja a hatalmi változásokat 1918 és 1919 között. Bojtos Gábor írásában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye politikai és közigazgatási vezetőinek helyzetével foglalkozik 1918 őszén. A tanulmány legfontosabb kérdésfeltevése, hogy a teljes vezető rétegnek távoznia kellet vagy voltak olyanok, akik képesek voltak megőrizni korábbi pozícióikat. A választ erre személyes élettörténeteken keresztül kívánja megadni a szerző.

Fábián Máté munkájában Borbély-Maczky Emil életútját mutatja. A tanulmány a teljes életpályáját kívánja bemutatni, de különös hangsúlyt helyez az 1918-1919-es évekre. Borbély-Maczky Emil életen keresztül is jól látható az, hogy 1918-ban gyakorlatban egy „rendszerváltás” zajlott le. Gaucsík István írásában Abaúj-Torna vármegye pénzintézeti hálózatával foglalkozik. Az írása tartalmaz egy rövidebb bevezetést a pénzintézeti hálózat kialakulásáról, de a hangsúly az újonnan létrejövő Csehszlovákiába való betagozódásáról szól. Gál Máté általa írt tanulmányában az emlékezéspolitika kérdéséről ír helytörténeti vonatkozásban. A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának Heves megyei megünneplése fontos adalékul szolgál a kádár-korszakhoz.

Borbély-Maczky Emil, Miskolc, 1940 körül. Kép forrása: Történelem és Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon

Klestenitz Tibor tanulmányában egy katolikus és egy református sajtóterméken keresztül mutatja be, hogy az észak-magyarországi régió egyházi értelmisége hogyan látta a világháború utolsó évét. A nem hagyományos értelemben alkalmazott propaganda módszereiről részletes képet nyújt a tanulmány. Kurucz Ádám  munkájában a  Vitézi Rend kiépítésének folyamatát mutatja be Borsod vármegye példáján keresztül. A helytörténeti vonatkozások ellenére az országos folyamatokat is jól mutatja be írásában. Molnár Dávid (Eszterházy Károly Egyetem) tanulmányában Eger városának társadalmi helyzetével foglalkozik. Az 1918 őszén lezajló katonai összeomlás és forradalmak hatására a helyi politikai életben bekövetkező változások különösen nagy hangsúlyt kapnak.

Pap József  írásában a  dualizmus kori magyar parlamentarizmus választási eredményeinek regionális elemzésével foglalkozik. Az elemzésen túl jelentős a mellékletek száma is ezen munkában. Péterffy Gergely tanulmányában a  Magyar Királyi Államvasutak miskolci üzletvezetősége és vasutasainak szemszögéből mutatja be az 1918-ban lezajlott változásokat. A vasút jelentőségének bemutatása nem csak gazdaságtörténeti, hanem társadalomtörténeti szempontból is fontos adalékul szolgál az 1918-1919-es évben történt változások vizsgálatában. Rainer M. János munkájában Somfai János életéről értekezik. Az  Egri Ujság felelős szerkesztője, majd főszerkesztője csak másfél évet töltött Egerben, de még is hatalmas jelentőséggel bírt az itt eltöltőt ideje.

Rainer M. János a konferencián előadás közben.

Szegő Iván Miklós tanulmányában az 1918-as országos politikai sajtó Egerről szóló írásaival foglalkozik. Külön hangsúlyt szentel a szerző annak a kérdésnek, hogy a háborús újságírás menyire tekinthető megbízhatónak. Sz. Halász Dorottya írásában trianoni békeszerződés hatásait vizsgálja a kettészakított Abaúj-Torna vármegyében. A szerző négy területen vizsgálódott: a népességszám alakulása, a magyarosodás mértéke, az idegen ajkú kisebbség sorsa és a  gazdasági-társadalmi fejlődés vonatkozásában. Tengely Adrienn  munkájában a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek tevékenységét vizsgálta az őszirózsás forradalom idején Ózd városában. A helytörténeti vonatkozású írásban jól kirajzolódik, hogy a baloldali szervezetek miképpen tudnak társadalmi bázisra szert tenni egy ipari városban.

Turbucz Péter tanulmányában Miskolc első világháború alatti mindennapjairól értekezik. Az írásában fontos szerepet szánt a helyi propaganda kérdésének. Vámosi Katalin  munkájában Meilinger Dezső, a magyar királyi 10-es honvéd gyalogezred festőjével foglalkozik. Az harctéri emlékei fontos adalékul szolgálnak a háború megítélésének vizsgálatában.

Tornai Csongor

A kötet adatai: 1918: A vég és kezdet. Szerk. Gál Máté, Péterffy Gergely. (Régiónk története I.). Eger, Líceum Kiadó, 2019. 334. pp.

Ezt olvastad?

1919. július 24-én a román csapatok ellentámadásával nem csupán a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája, hanem rövidesen a proletárdiktatúra is összeomlott.