Egy görög diplomata Attila udvarában – Ismertetés

Priskos rhétor művei nem először jelennek meg magyar fordításban. A korábbi, Szilágyi Sándor féle fordítás azonban csak a 7., 8., és a 12. excerptumra (kivonat) terjedt ki, amely az Attila hun király udvarába látogató követjárást örökítette meg. Az 1904-es fordításnak egy frissített változata pár éve már megjelent az Attraktor gondozásában. Patay-Horváth András több helyen kiegészítette Szilágyi munkáját. Természetesen ez a munka is része a 2017-ben megjelent Hunok és Rómaiak kötetnek, amely Priskos rhétor összes töredékét tartalmazzák.

Than Mór: Attila lakomája (1870), jobboldalt fehér ruhában, kezében ΙΣΤΟΡΙΑ (História) című művével ül Priszkosz rétor, akinek leírása alapján Than megfestette a jelenetet

A kötet bemutatását rendhagyó módon a közepénél kezdjük, hogy a töredékek szerzőjét megismerhessük. Lindner Gyula rövid esszében mutatja be Priskors rhétor életét és munkásságát, amelyekről nem maradt fenn sok információ. Családi háttere, akár csak vallási hovatartozása, ismeretlen. Feltételezhetően jogi tanulmányokat folytatott, és a társadalom felső rétegéhez tartozott. Nyilvánvalóan ezért választották ki arra, hogy követségbe mehessen – erre élete során többször is alkalma nyílott. Priskos munkásságával kapcsolatban nehézséget jelen, hogy nem hivatkozik más történetírókra, és forrásait sem nevezi meg. Munkássága a 434–470 közötti időszakot öleli fel. 449-ben kérték fel arra, hogy Attila hun uralkodó udvarába menjen követségbe. Ezen a nyolcas számú excerptumon kívüli írásainak téma a Római Birodalom és a környező barbár törzsek viszonyának megírása.

Az életművel kapcsolatban egy másik nehézség is felmerül, amelyre a könyv címe is utal. Priskos rhétor írásai töredékesen maradtak fenn napjainkig. Sok olyan részlet is ismert, amely más latin és görög nyelvű szerzők tollából maradt fenn. Ők még – állításuk szerint – olvasták Priskos eredeti írásait. Sokat köszönhet az utókor VII. Bíborbanszületett Konstantin császárnak, akinek érdeklődését birodalmának kormányzása fémjelezte – erre utal saját művének címe is. Priskos munkássága így lett része egy olyan rendszerező munkának, amelynek részeként írásait excerptumokra tagolták, különös tekintettel a követjárásokra. A kötet fordítói azon kiegészítéseket is bevették, amelyek csak részben, vagy egyáltalán nem Priskostól származnak. A könnyebb tájékozódást elősegíti, hogy ezeket a részeket dőlt betűkkel szedték.

Bíborbanszületett Konstantin megkoronázása (Bibliotheca Nationalis Hispanica. Illusztráció a Szkülitzész krónikából).

A kötet egy rövid Testimoniával kezdődik, amelyet az excerptumok követnek. Egy-egy töredéket pontos forrásmegjelöléssel is ellátták a fordítók. A részletek sorrendjében és számozásában más forráskiadványok példáit követték, ahogy arról a lábjegyzetekből értesülhetünk. A különböző szövegváltozatokkal kapcsolatban is bőségesen kapunk információt, és más, külföldi fordítok kommentárjait is beépítették a jegyzetekbe. A fordítások után zárszó, majd a már említett Priskos biográfia következik Lindner Gyula tollából. Sólyom Márk jóvoltából egy terjedelmes, a hunok történetével foglalkozó esszé is bekerült a kötetbe, amely némileg ellenpontozza a szándékot, hogy Priskos egész munkásságára felhívja a figyelmet. Hasznosságát azonban nem vitathatjuk el, és az olvasóközönség számára nyilvánvalóan a mai napig ez lehet a legizgalmasabb téma, amely Priskos munkásságához kapcsolható. Az olvasó pedig többet is kap, mint a hunok európai történetét: Sólyom bemutatja a népcsoport ázsiai eredetével és jelenlétével kapcsolatos forrásokat és hipotéziseket. Természetesen bemutatásra kerül a hunok európai vonatkozású története és kapcsolatuk a Római Birodalommal. Az ismertetés a hun birodalom felbomlásával zárul, a képet pedig a hiedelemvilágról szóló fejezet teszi teljessé.

A kötetben terjedelmes függelék is helyet kapott, amely az európai hun királyok uralkodási évszámaival kezdődik. Ezt követi egy időrendi táblázat, amely a hunok legkorábbi említésétől a VI. századi bukásig terjed. A név-, földrajzi-, és népnévmutató egyaránt segítségére lehet a laikus és a szakmabeli olvasóknak egyaránt. Végül pedig a különböző fordítások, kiegészítve más típusú szakirodalommal két terjedelmes bibliográfiában lettek összefoglalva a kötet végén. Közöttük pedig egy Konkordanciában szedték jegyzékbe azon évszámokat, amelyek Priskos életművével kapcsolatban kulcsfontosságúak, és hogy mely töredék mely fordításban lelhető fel. Nagy segítség ez azok számára, akik ezen munkákat akarják felhasználni kutatásaikhoz.

A kötet borítója

A korábbi hiányosságokat bőségesen kiegészítő, értékes munka született meg az Attraktor Kiadó gondozásában. A kötet megjelenéséhez hozzájárult a MTA-DE Lendület „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport, valamint az ELTE Ókortörténeti Tanszéke. Ennek a nagyszerű együttműködésnek a gyümölcsét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A kötet adatai: A Hunok és Rómaiak – Priskos Rhétor összes töredéke. Fordították: Kató Péter és Lindner Gyula (testimonia és exc. 1-6, 9-11 és 13-44), valamint Szilágyi Sándor (exc. 7, 8, 12). A Priskos és műve című fejezetet írta és a Konkordanciát összeállította: Lindner Gyula. A hunok története című fejezetet és a névmutatókat írta: Sólyom Márk.  Máriabesnyő–Gödöllő, Attraktor, 2017. (Fontes Historiae Antiquae, 8.) ISBN: 978-615-5601-37-8.

Ezt olvastad?

A Lászlóból Lancelot: Magyar király a Kerekasztal lovagjai között? (László to Lancelot: Hungarian Kings, Arthurian Knights) címmel került megrendezésre a