Egy magyar név az athéni márványban: Kemény Ferenc

Az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban, márványtömb őrzi egy a magyar sporttörténetben meghatározó szerepet vitt férfi nevét. Ki volt Kemény Ferenc? Hogyan hozható kapcsolatba az olimpiai mozgalommal? Miért kényszerült arra, hogy önkezével vessen véget életének?

Kohn (más forrásban Kaufmann) Ferenc 1860. július 17-én született Nagybecskereken. Tanulmányait Budapesten végezte. Már 23 évesen matematika-fizika, majd francia-német szakos tanári diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt áttért a keresztény hitre. Négy szemeszter hallgatott a párizsi Sorbonne egyetemen, ahol megismerkedett az újkori olimpiai mozgalom vezéralakjával, Pierre de Coubertin báróval, akivel jó baráti viszonyt alakított ki. Tekintettel arra, hogy a testnevelésre vonatkozó pedagógiai elképzeléseik meglehetősen közel álltak egymáshoz kapcsolatukat Kemény hazaérkezése után is ápolták.


Kemény Ferenc

Miközben dédelgették az olimpiák újraélesztésére vonatkozó álmaikat Kemény Ferenc szép pedagógusi életpályát futott be. Dolgozott tanárként Kőszegen, Brassóban és mindössze 30 esztendős volt, amikor megtették az egri állami reáliskola igazgató-helyettesévé. Később iskolaigazgatóvá lépett elő. 1894-ben meghívták a fővárosba, hogy tanítson a budapesti VI: kerületi állami főreáliskolában, majd tankerületi főigazgató lett.

Az olimpiai mozgalom magyar úttörője

Mikor 1894-ben a Sorbonne egyetem dísztermében egy sportfórum keretében, ahol a meghirdetett program szerint az amatőr sportolás lett volna a téma, Courbertin lelkesítő előadásának nyomán megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Tekintettel nagy múltra visszatekintő barátságukra és közös szakmai elképzeléseikre Courbertin az elsők között hívta meg a bizottság tagságába Kemény Ferencet.

Kemény Ferenc tehát tagja volt annak a hétfős társaságnak, amely elkészítette azt az Olimpiai Chartát, amely alapelveiben ma is érvényben van.

A Nemzeti Olimpiai Bizottság hét alapítója: (balról ülnek): P. Coubertin (francia), D. Vikelasz (görög), Butovszkij tábornok (orosz). (Álnnak) W. Gebhardt (német), J. Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény Ferenc (magyar), V. Balck tábornok (svéd)
(Forrás: rabbi.zsinagoga.hu)

Nem volt annyira kézenfekvő, hogy Athén ad otthont az első újkori olimpiának, hiszen a város jelentős financiális gondokkal küszködött. Kemény Ferenc felajánlotta a bizottságnak, hogy Budapest szívesen vállalja a rendezést. (Ne feledjük, hogy 1896-ban nyílt meg a milleniumi kiállítás, amelynek keretében számos infrastrukturális fejlesztés zajlott a fővárosban.) Felismerve azonban az esemény jelentőségét a NOB görög tagja eszeveszett „támogatóhajszába” kezdett, aminek eredményeként sikerült megnyerni az ügynek Georgiosz Averoff görög milliomost, aki tetemes összeget volt hajlandó adományozni a Márvány-stadion építésére.


Az Averoff-féle szobor az athéni stadionnál

A nemzetközi alapok letételét követően Kemény Ferenc hozzálátott a magyar olimpiai mozgalom megszervezéséhez. Munkájának eredőjeként 1895 december 19-én Budapesten megtarthatta alakuló ülését a Magyar Olimpiai Bizottság. Az alapítók sorában találjuktöbbek között a Nemzeti Torna Egyletet, a Magyar Atlétikai Klubbot, a Budapesti (budai) Torna Egyletet, az Magyar Testgyakorlók Körét (MTK), a Nemzeti Hajós Egyletet, a Neptun Evezős Egyletet. A testület elnökévé Berzevinczy Albertet, titkárának Kemény Ferencet választották.

Az 1896. évi athéni olimpián 13 tagú magyar küldöttség vett részt, köztük hét versenyző és öt kísérő foglalt helyet. A delegációt Kemény Ferenc vezette. Az athéni stadion bejáratánál található Averoff szobor avatásán a világ nevében Kemény mondott köszön(t)ő beszédet francia nyelven. Elismertségének bizonyítéka, hogy tagja lett annak az ötösfogatnak, akik a játékok során felmerült vitás kérdéseknek hoztak döntést.


Az 1896. évi olimpiai bizottság

(az állók között középen Kemény Feremc)

Tíz esztendeig tartó bizottsági tagságot követően az 1906. évi jubileumi athéni verseny körül keletkezett viták okán, 1907-ben Kemény Ferenc kilépett a nemzetközi vezetőségből és a magyarországi titkárságáról is lemondott. Helyét a NOB-ban a következő három évtizedben Andrássy Géza gróf töltötte be. Annyira csalódott abban, hogy a megálmodott eszme szertefoszlani látszott, hogy elsősorban pedagógiai tevékenységére fókuszált.

Élet az olimpizmus után

Elméleti munkássága homlokterében azonban továbbra megmaradt a testnevelés és az olimpiai mozgalom békeeszményének kérdése. 1903-tól tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Szerkesztője volt az Ungarische Pädagogische Revue-nek, majd 1920-as nyugdíjba vonulását követően megszerkesztette a Pedagógiai Lexikon két kötetét is. Társadalomtudományi tanulmányait az Athenaum adta közre.

Tudományos munkásságának értékét mutatja, hogy 1906-ban papírra vetett A béke-probléma megoldásának egyik módja: a Világakadémia. A háború philosophiája című művét irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették.

41 esztendős korában lépett frigyre katolikus szertartás szerint a szintén zsidó származású Schäffer Jolánnal. Két gyermekük született: István és Ilona.

A nyilas hatalomátvételt követően korai kikeresztelkedése ellenére is gettóba kellett vonulniuk. Az ekkor 84 éves tudós, egykori sportdiplomata és békeharcos nem vállalta ezt a megpróbáltatást és feleségével együtt 1944. november 21-én öngyilkosságot követett el.

Emlékezete

Kemény Ferenc életét és munkásságát egészen az 1970-es évekig feledés homálya borította, majd a Testnevelési Főiskola szoborparkjában felállították emlékművét. Napjainkban Egerben iskola, szobor, emléktábla őrzi emlékét. 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság megalapításának centenáriumát a Magyar Posta három bélyegből álló sorozattal köszöntette. A nyitóértéket Kemény Ferenc arcképe díszítette a „MOB  alapítója” megnevezéssel.


Kemény Ferenc emlékműve a Testnevelési Főiskola kertjében 
(Forrás: szoborlap.hu)

Árvai Tünde

Kapcsolódó cikkek:

Labdarúgás és erőszak a 20. század első felében

Futballistakarrierek Mussolini Olaszországában

Elszállt, mint egy léghajó… – az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója

Legyőzhetetlen város, legyőzhetetlen klub – A 100 éves Legia Varsó története

Ezt olvastad?

A 19. század utolsó harmada a magyar versenysport hajnala. Férfiak tucatjai kezdték el feszegetni fizikai határaikat. Többnyire nem elégedtek meg