Egy méltán kivételes katonai életút – Kratochvil halálának 70. évfordulója

A huszadik századi magyar történelem talán egyik legérdekesebb generációját az a 19. század utolsó harmadában, végén született korosztály alkotta, amely az Osztrák-Magyar Monarchiában nőtt fel, majd a világháborút követően tanúja volt a történelmi Magyarország összeomlásának, melyet követően a konszolidálódó Horthy-rendszerben is megtalálta helyét és szerepét, és egyes esetekben még a második világháború lezárását megérte, így szembesülnie kellett hazája többszöri radikális átalakulásával. Ennek a tragikus korszakváltásokat megélt, ugyanakkor számos kiemelkedő egyéniséget adó generációnak volt az egyik jelentős tagja a hadtörténet szempontjából Kratochvil Károly.

Kratochvil Károly (Kép forrása: mecenatura.mediatanacs.hu)

Az első világháború legvéresebb frontszakaszain eredményesen szolgált, később pedig a Székely Hadosztályt is vezette, és végül a húszas évek első felében a Hadtörténeti Múzeumot is igazgatta. A sokoldalú, és eredményes pályaívet befutó Kratochvil Károly emlékévét egy személyével foglalkozó kiállítás megnyitásával, valamint egy, az életútjába részletesen bevezető konferenciával indította el a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HM HIM) június 3-án.

A rendezvényt dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka nyitotta meg. Kovács rendkívül érdekes emberként, és sokoldalú katonaként jellemezte Kratochvilt. Továbbá megindokolta a rendezvény időpontválasztását, leszögezve, hogy a június 3-i nap közel van a honvédelem napjához, valamint a hősök emléknapjához is, továbbá egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt van.

Ezt követően Takács Attila dandártábornok, a MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokának megnyitója következett, aki áttekintette Kratochvil Károly életpályáját, és méltatta eredményeit.

Végül 11 órakor kezdődött a tudományos konferencia, melyet dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnokának rövid. köszöntője nyitott meg.

Ezt követően Balla Tibor alezredes tekintette át Kratochvil Károly katonai pályafutását, különös figyelmet fordítva az 1869-es születésű Kratochvil különböző intézményekben lezajlott katonai képzésére, katonai pályafutására, József Ágost gyermekeinek nevelőjeként eltöltött éveire, és az első világháború során a kárpáti- valamint doberdói harcok során elért kiemelkedő eredményeire, valamint élénk közéleti és egyesületi tevékenységére a két világháború közötti időszakban. Balla előadása rövid, ám információban igen gazdag bevezetés volt a konferencia többi előadásához.

Ezután Rózsafi János hadszíntérkutató tekintette át Kratochvil szerepét a 4. királyi honvéd gyalogezred 1914 végi és 1915 eleji kárpáti harcaiban. Rózsafi előadásában Kratochvil saját kezű feljegyzései alapján szemléltette a 4. gyalogezred parancsnokának jellemét és személyiségét, melyek meghatározó mértékben formálták a harctéri döntéshozatalát.

Stencinger Norbert

Majd Stencinger Norbert hadtörténész mutatta be Kratochvil tevékenységét az olasz hadszíntéren a  Kratochvil Károly katonai szolgálata az Isonzó mentén – A Doberdó-fennsík és Monte San Gabriele  védelme címen tartott előadásában. Stencinger előadását a terepbejárások idején készített felvételekkel illusztrálta, melyek segítették az olasz fronton harcoló katonák, és különösképpen a Kratochvil ezredébe tartozó, alföldi származású, síkvidéki harchoz szokott bakák magashegyi hadviselésre alaposabban kiképzett olasz csapatok elleni kegyetlen harcának megértését. Stencinger előadásában szemléletesen mutatta be, hogy milyen pokoli körülményekkel kellett szembenézniük a Monte San Gabriele kavernáiban harcoló katonáknak.

A konferencia második szekciójában Gottfried Barna, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárának főlevéltárosa mutatta röviden Kratochvil Károly szerepét a Székely Hadosztály vezetőjeként. Gottfried részletesen kitért az ország védelmében fontos szereppel bíró hadosztály megszervezésének, működésének, majd későbbi fegyverletételének körülményeire, valamint a Bartha Albert hadügyminiszter utasítására létrehozott Székely Alap mintaszerű felhasználására.

Gottfried Barna

Ezután Nagy Szabolcs, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém megyei levéltárának főlevéltárosa vizsgálta Kratochvil két világháború közötti közéleti tevékenységét. Nagy részletesen bemutatta a forrásául szolgáló, Veszprémben őrzött iratanyagot és annak történetét. Három fő pontban (legitimizmus, konzervativizmus, katolikus közélet) határozta meg a főtiszt politikai beállítottságát a levelezése és kiterjedt kapcsolatrendszere alapján. Kratochvil kapcsolatban állt többek közt Zita királynéval, Lehár Antallal, Hunyady Józseffel, Ernszt Sándorral, Serédi Jusztinián hercegprímással, valamint a korszak miniszterelnökei közül Teleki Pállal és Bethlen Istvánnal is. Nagy öt fő kategóriába sorolta azon szervezeteket, melyek tevékenységében Kratochvil részt vett: bajtársi egyesületek, revizionista mozgalom, külpolitikai egyesületek, valamint művészeti egyesületek, és egyéb társadalmi szervezetek, mint például az Eucharisztikus Kongresszus szervezőbizottsága.

Fekete András

A konferencia utolsó előadását Fekete András százados, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium katonai oktatóállományának parancsnoka tartotta, aki bemutatta a Kratochvil Károlyról elnevezett debreceni oktatási intézmény alapértékeit, és tevékenységét.

A konferencia zárszavából megtudhatták az érdeklődők, hogy a Kratochvil-kiállítás az emlékév keretében több vidéki, valamint erdélyi helyszínen is megtekinthető lesz.

A konferencia során elhangzott előadások részletesen mutatták be egy kiemelkedő, és elvei mellett kitartó, valamint alárendeltjeire messzemenően odafigyelő katonatiszt pályafutását, hű képét adva az első világháború kegyetlen és véres mindennapjainak, és a két világháború közötti korszak új állapotokhoz alkalmazkodó közéletének.

Teleki András

Kapcsolódó cikkek:

I. világháborús emléknap – Tudományos konferencia – Beszámoló

Levéltárak az első világháború kutatásának szolgálatában

Csak egy mondat Isonzóról? – az első világháború középiskolai oktatásáról

„…az irodalmat úgyis megette a fene” – Naplók az első világháború idejéből

„ …Hamza bej palankaszi mezeje…” – Az 1684. július 22-én megvívott hamzabégi (ma Érd) csata története és előzményei

Ezt olvastad?

Az első világháború alapjaiban határozta meg a 20. század történetét. Politikai eredményei szinte mindenki számára ismertek, szociális következményei viszont talán