Egy mozgalom – Hatvanhat év – Harminchárom konferencia

Ismét Pécsett az OTDK Humán Tudományi Szekciója! 2017. április 18–21. között az alapításának 650. jubileumi évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem adott otthont az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) három szekciójának. A hagyományosan az egyik legnépesebbnek tartott Humán Tudományi mellett az Orvos- és Egészségtudományi, valamint a Művészeti és Művészettudományi Szekciót rendezték Pécsett.


Szendrő Péter, az OTDT elnöke köszöni a pécsi szekciók résztvevőit
Fotó: Mánfai György

A hazai tudományos élet legnagyobb múltra visszatekintő, igazán patinásnak számító seregszemléjére mintegy 1000 pályájának kezdetén álló ifjú kutató érkezett a mecsekaljai városba. Az elmúlt hónapok során benyújtott írásbeli pályaművek értékelése után a legtehetségesebb hallgatóknak alkalmuk nyílt arra, hogy (gyakran életük első) önálló kutatási eredményeiről konferencia-előadások formájában is számot adjanak, sok esetben lenyűgözve az őket értékelő zsűrit és a népes hallgatóságot is.


Mediterrán tél Pécsett
Fotó: Mánfai György

A megdöbbenést keltett áprilisi tél miatt a résztvevők által (H)OTDK-ként emlegetett Humán Tudományi Szekcióba 2017. januárjában 448 BA, MA vagy osztatlan képzésben tanuló egyetemista és főiskolás nevezett. Az ekkor benyújtott dolgozatokat hazai (és külföldi) felsőoktatási- és kutatóintézetek, valamint közgyűjtemények munkatársai értékelték – az ő döntésük értelmében végül 397-en indulhattak a szóbeli fordulón. A tudományos tanácskozás két napon keresztül összesen 43 tagozatban, három-három zsűritag irányítása alatt zajlott. Végül 42 tagozatban avattak elsőket, a helyezettek összesített száma pedig 123 lett, amelyhez hozzá kell még számolnunk a 26 különdíjast. Ők – a tudományos tevékenységük első komoly elismerése mellett – rangos tudományos folyóiratok, kiadók és egyesületek jutalmában részesültek.


A nyitórendezvény a Kodály Központ hangversenytermében
Fotó: Mánfai György

A három szekció közös ünnepélyes megnyitójára csakúgy sereglettek az országból és a határon túlról érhető versenyzők és kísérő tanáraik. Bódis József rektor és a szakmai bizottságok elnökeinek (Borsodi Csaba, Droppa Judit, Mátyus László) köszöntő beszédeire be is népesült a Kodály Központ hangversenyterme. Mindez Szendrő Péternek, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnökének szívesen és gyakran hangoztatott állítását igazolja, mely szerint az immár több mint hat évtizedes múltra visszatekintő „TDK mozgalom örök”.


A Magyar kora középkor tagozat munkája
Fotó: Mánfai György

Az irodalmárokon, nyelvészeken és fiatal néprajzkutatókon kívül több mint 100 ifjú történész, régész és művészettörténész 16 tagozatban versenyzett egymással. Vizsgálódásaik témái természetesen rendkívül széles spektrumon mozogtak az ókortudománytól a 20. század második felének feldolgozásáig. A versenyzők előadói képességük mellett számot adhattak a vitakészségükről, illetve a hallgatóság megbizonyosodhatott arról is, hogy a graduális képzésben tanulók egyre nagyobb arányban végeznek a hazai mellett külföldi kutatásokat. Ezt minden tekintetben üdvözlendőnek tekinthetjük, hiszen a magyar történettudományban még napjainkban is sok tekintetben problémát jelent a kutatóknak (és persze vizsgálódásaik eredményeiknek) külföldi integrációja.

E rövid beszámoló keretei nem teszik lehetővé, hogy részletekbe menően ismertessem akár csak az első helyezettek munkáit is, éppen ezért csupán néhány – véleményem szerint – kulcsfontosságú momentumot emelek ki: úgy gondolom a leglényegesebb eltérést az utóbbi OTDK-khoz képest abban láthatjuk, hogy a klasszikus diplomáciatörténeti kutatások mellett mind hangsúlyosabb szerepet vívnak ki maguknak a gazdaság-, társadalom-, életmód-, sőt mikrotörténeti vizsgálódások. Különösen igaz ez a 20. század vonatkozásában: az e témacsoportok köré szerveződő tagozat a Humán Tudományi Szekció egyik legnépesebbje volt.


A PTE rektorának különdíját az egyetlen maximális pontszámmal értékelt dolgozat és előadás szerzője Varga Dániel, (ELTE BTK), veszi át Berke Gyulától, a PTE oktatási rektorhelyettesétől
Fotó: Mánfai György

A bemutatott (és helyezést elért) pályamunkák alapján nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kutatók figyelme a klasszikus levéltári kútfők mellett egyre inkább a sajtóforrásokra terelődik – örömteli, hogy ez az állítás nem csak a 19–20. századi kutatások esetében igaz, hanem érvényes a korábbi időszakokra is, pl. a középkori egyetemes történelemre.

Az 1951-ben életre hívott TDK-mozgalom köztudottan a hazai kutatói utánpótlás nevelésének legfontosabb bázisa, a hallgatói tehetséggondozás alappillére. Nem ritka, hogy a hallgatók a TDK-témájukkal jelentkeznek a PhD képzésre, s ebből szereznek később doktori fokozatot. Mindemellett nem feledkezhetünk meg a kétévente rendezett szimpóziumok másik – legalább ennyire fontos – célkitűzéséről sem: az OTDK ugyanis egy olyan fórumként szolgál, ahol a hasonló (tudományos) érdeklődésű fiatalok megismerkedhetnek egymással, a későbbiekben fontos szakmai kapcsolatokat, barátságokat köthetnek. Találkozhatnak és párbeszédet folytathatnak továbbá tudományterületük elismert oktatóival, professzoraival, akikkel a későbbiekben értékes szakmai együttműködéseket folytathatnak.


TDK határon innen és túl kerekasztal-beszélgetés
Fotó: Mánfai György

A PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsának tagjaiként és az OTDK szervezőiként bízunk abban, hogy a múlt heti verseny résztvevői tudományos eredményeik megmérettetése mellett fontos szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak, s egyben életre szóló élményeket szereztek.

Az eredményhirdetésen – s egyben a konferencia záró rendezvényén, amelyet a bölcsészkar és az egyetem vezetése mellett Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is megtisztelt jelenlétével – sor került a rendezvény megszervezésére feljogosító dokumentum, a „staféta” átadására is, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Borhy László vett át – 2019 tavaszán ugyanis az ELTE látja majd vendégül az OTDK Humán Tudományi Szekcióját.

A rendezvény programja és rezümékötete a link mögött érhető el, a helyezettek névsora pedig innen tölthető le. További fotók a rendezvényről az OTDK honlapján tekinthetőek meg.

Ajánlott cikkek:

  1. Debrecenből Amerikába – interjú Lévai Csabával
  2. A polgári kor kultúrája – Pécs társadalmi élete a 19. században
  3. A velünk élő délszláv háború – Dosz Café a Pécs Tudományegyetemen
  4. Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával
  5. Diktatúrák egyházi áldozatai – konferencia a bécsi Pázmáneumban
  6. Görgei Artúr élete és kora

Ezt olvastad?

A blues az a zene, amelyből a legtöbb stílus merített. Fontos, magyar nyelvű műfajtörténeti szakirodalommal bővíthetik gyűjteményüket a blueszene kedvelői. Különleges