Egy új együttműködés kezdete – az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés

Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlésnek a korábbi évtizedek magyar történetírása „mostoha” sorsot szánt.  Mind a magyar, mind a nemzetközi kutatás szinte teljesen elfeledte. Pedig ennek az eseménynek köszönhetően ismerték meg Európa-szerte Sopront, a várost, amely ekkor, a 17. században élte át egyik aranykorát.

A feledés homályából kiragadva az 1622. évi diétát a MNL GyMSM Soproni Levéltár induló évkönyvsorozatának első kötetét teljes mértékben annak az új tudományos vállalkozásnak szánta, hogy a Sopronban tartott koronázó országgyűlést és a város 17. századi aranykorát mind a soproniakkal, mind a város történelme iránt érdeklődőkkel megismertesse. A kötet kiadásában partnere volt a levéltárnak az MTA BTK Történettudományi Intézetben működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, amely Pálffy Géza irányításával 2012 júliusától 2017 júniusáig foglalkozik kiemelten a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 1526 és 1916 történetének szisztematikus vizsgálatával. Ebből az együttműködésből következik, hogy a kötet két szerkesztője Dominkovits Péter személyében a levéltárból, illetve Katona Csaba személyében a TTI-ből került ki.

A kötet tematikája szorosan kötődik a Soproni Levéltár 2012. október 9-én Egy új együttműködés kezdete: Az 1622. évi soproni országgyűlés címmel a 17. század első soproni diétájának komplexebb megismerése érdekében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezett tudományos konferenciához, amely egyben a könyv közvetlen előzménye is. A rendezvényre Sopron vármegye egykori megyeházának dísztermében került sor. Kenyeres István főigazgató (Budapest Főváros Levéltára) elnökletével az előadók a politika-, a kommunikáció- és a várostörténet nagy témakörein keresztül közelítettek a diétához.

A konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmánykötet – a két szerkesztő tudományos igényű előszavát követően – összesen kilenc publikációt tartalmaz. A szerkesztők a tanulmányokat egységes jegyzeteléssel, tematikus blokkokba rendezték.  Valamennyi írás végén német vagy angol nyelvű rezümé segíti a nem magyar nyelvű olvasókat. A német nyelvű összefoglalókat Dominkovitsné Szakács Anita (MNL GyMSM SL) készítette. A kötetet Kiss-Lukács Melinda (Soproni Múzeum) öltöztette igényes, „divatos ruhába”, elsősorban Sopron város 1622 nyarán elnyert bővített címerének segítségével.

.

A jelen könyvismertetés megírásakor a szerző nem törekedett a tanulmányok részletes bemutatására. Legfontosabb célkitűzésként azt határozta meg, hogy betekintést nyújtson a szerzők által kutatott szegmensekbe, felkeltve ezzel az olvasó figyelmét a témára és a kötet teljes tartalmára.

Pálffy Géza (DSc, tudományos tanácsadó, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest) Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. év koronázódiéta Sopronban című tanulmányában az 1622 nyarán tartott soproni koronázó diétán létrejött kompromisszum legfőbb jellegzetességeit ismerteti. Logikusan, a laikusok számára is érthetően levezetve mutatja be a korábbi magyar történetírás véleményét és eredményeit a koronázó diétáról, valamint a soproni kompromisszum előtörténetét: mi tette lehetővé a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király oldalára állt magyar rendek és az uralkodó között a kiegyezést, kik voltak a nyertesek és a vesztesek. Ebből adódóan további kutatási célok között szerepel azon kérdés megválaszolása is, hogy a megjutalmazott vagy új pozícióba került nagyurak miként tudták segíteni és kárpótolni a belháborúban szintén tekintélyes károkat szenvedő familiárisaikat. A tanulmány az 1622. év eseményeinek komplex összegzését adja, melynek egyes elemeivel a kötetben található tanulmányok mélyebben foglalkoznak. Így, mint a kötet első tanulmánya, biztos hátteret ad az olvasónak a továbbiak megértéséhez, magáévá téve egy új szemléletet, melyen keresztül megélhetővé és megérthetővé válik az 1622. év eseménysorozata.

Ezt követően Papp Sándor (PhD, habilitált egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Szeged; Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest) Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira a harmincéves háború elején című értekezése nyújt betekintést a soproni diétára a magyar királynak díszesen felszerszámozott drága paripát küldő erdélyi fejedelem szándékaiba, annak a török Portához fűződő viszonyába új oszmán források felhasználásával.

Lengyel Tünde (PhD, történész, osztályvezető, Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, Historický ústav SAV, Pozsony) Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (16221625) című tanulmányában Bethlen Gábor korábbi főkapitányáról, az ország Sopronban megválasztott legfőbb rendi méltóságáról, az utolsó evangélikus nádorról és pályájáról szól. A történelmi „csemegéket” kedvelők számára ez a tanulmány izgalmas kikapcsolódást nyújthat. Megismerhetjük belőle Thurzó Szaniszlót, mint mecénást, gazdálkodó földesurat, nádort, férjet. Minden „szerepében” helytálló férfiú képe rajzolódik ki előttünk, aki házasságával is biztosította környezetét az udvar iránti hűségéről. 22 évesen feleségül vette Lisztiusz (Liszthy) János Anna Rozina nevű leányát. Így nem csak Thurzó Szaniszlóval ismerkedhetünk meg, hanem a tanulmány végén arra is fény derül, hogy Liszthy Anna Rozina miért kapta a „semptei boszorkány” elnevezést.

H. Németh István (PhD, főosztályvezető, főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest) Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon.Tendenciák és következményeik című értekezése a Habsburg kormányzat és az országrendiséggel bíró szabad királyi városok viszonyát mutatja be. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a vallási viszonyok megváltozása, a városok financiális helyzetének romlása, az állami adóterhek növekedése, illetve a városi önkormányzatokba történő beavatkozás hogyan hatott a várospolitikára, miként alakul át ezeknek köszönhetően a 17. század utolsó harmadának várospolitikája. Németh István tanulmányból az is kiderül, hogy miért fogadták örömmel a soproniak Bethlent, és hogy miért sértette a soproniak gazdasági érdekeit a pálosok Bánfalvára költözése.


Forrás: archivportal.hu

A kötet szerkesztői nagy örömmel fogadták Molnár Antal (PhD, tudományos főmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest; igazgató, Római Magyar Akadémia/Accademia d’Ungheriain Roma, Róma) Carlo Caraffa bécsi nuncius az 1622. évi soproni országgyűlésen. A szentszéki diplomácia és Magyarország a harmincéves háború első időszakában című forrásközléssel ellátott vaskos tanulmányát, melyet a szerző e kötet számára ajánlott fel. A tanulmány függelékeként a nápolyi arisztokrata családból származó Carlo Caraffa nuncius diplomáciai jelentéseit, illetve a szentszéki diplomácia e tárgykörben keletkezett forrásait, így közöttük a pápai követ Eleonóra császárné magyar királynévá koronázásáról készült jelentését is publikálta, értékes forrásanyagot szolgáltatva a téma kutatói számára.

A tanulmánykötet másik forrásközlését Martí Tibor (PhD, tudományos munkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest) írta, mely az Oñate gróf bécsi spanyol követ jelentései az 1622. évi soproni országgyűlésről címet viseli. Az értekezésben Oñate 1622. évi beszámolóinak fogalmazványai közül azok a jelentések kerülnek közlésre, amelyek az 1622. május 24. és augusztus 18. között lezajlott soproni országgyűlésen tárgyalt ügyekkel; a diéta összehívásának és eseményeinek körülményeivel; a nádorválasztással; valamint II. Ferdinánd feleségének, Gonzaga Eleonóra Anna császárnénak magyar királynévá történt koronázásával kapcsolatosak. Martí Tibor felhívja a figyelmet arra is, hogy a spanyol követ jelentéseinek tárgya sokszínű. (Melchior Klesl bíboros letartóztatása, a Hanza-városok ügyei, Pázmány Péter érsek évdíja, Győr erődítményének megtekintése, az aranygyapjas rend adományozása stb.). Így például Oñate jelentésén keresztül közelebbről is megismerkedhetünk Eszterházy Miklóssal, akit a legbuzgóbb és legélesebb eszű magyar politikusként jellemzett a spanyol uralkodónak. A hivatalos levelezésen kívül magánjellegű leveleiből is információkat kapunk a diéta helyszínéről, Sopronról. Az események részletes szemléltetésének és adatgazdagságának köszönhetően szemünk elé tárul a korabeli Sopron képe. Megtudhatjuk, hogy a diéta idején kik tartózkodtak a városban és környékén. A közölt nuncius és spanyol jelentések bőséges adatbázisként szolgálnak a korszak kutatói számára.

A 17. századi kommunikációtörténet ismert kutatója G. Etényi Nóra (CSc, habilitált egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest) Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt címmel a korabeli nyomtatott hetilapok és hírlevelek tükrében mutatja be, hogy miként vált ismertté Sopron, hiszen az országgyűlés napi eseményei között az új helyszínre is kitértek a tudósítások. Felfedezteti a várost és az ott zajló események nemzetközi fontosságát is. Egy röplap metszetén már nem csak királykoronázásról olvashattak az osztrákok, hanem Sopron jelképével, a mai Tűztorony kezdetleges rajzával is találkozhattak.

Tóth Gergely (PhD, tudományos munkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest) Az 1622. évi soproni címerbővítés. Előzmények, utóélet, szövegközlés és fordítás című értekezésének középpontjában az 1622. évi címerbővítés áll, arra a kérdésre keresve a választ, hogy kitől származik a címerbővítés ötlete.  A vita áttekintését, a címer elemzését követően Tóth Gergely közzéteszi a címerbővítő adománylevél latin nyelvű szövegét és annak szakszerű magyar fordítását. Kifejti álláspontját arról is, hogy ki, nevezetesen Lackner Kristóf polgármester állhat a címerbővítés hátterében.

A tanulmánykötet Kelemen István (történész, muzeológus, Soproni Múzeum, Sopron) A 17. század eleji soproni koronázó országgyűlésekhez kapcsolódó emlékek a Soproni Múzeumban című tematikus katalógusa zárja, melyben a Soproni Múzeumnak az 1622. és 1625. évi diétához kapcsolódó tárgyi emlékeit mutatja be szakszerű leírásokkal, színes, igényes képi illusztrációkkal.

Összességében elmondható, hogy a 2014 legvégén megjelent tanulmánykötet nemcsak hiánypótló mű a 17. századi Magyar Királyság históriájára vonatkozóan, hanem a történelem iránt érdeklődők számára is igényes, alapos, pontos és egyben szórakoztató kötet is. A szerkesztők és a tanulmányok szerzői elérték célkitűzésüket: nemcsak az eseménytörténet sűrűjébe repítik vissza az olvasót, de – mondhatnánk – kézen fogva követjelentéseken keresztül körbevezetik a korabeli Sopron épületeiben, megismertetve őt az országgyűlés résztvevőivel, álláspontjaikkal és a városban létrejött tartós kompromisszum jelentőségével, melynek köszönhetően Sopron európai hírnévre tett szert.

Prezenszki Erzsébet

Egy új együttműködés kezdete

Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés

Szerkesztette:

Dominkovits Péter és Katona Csaba

MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet

Sopron–Budapest, 2014.

Annales Archivi Soproniensis No. 1.

Terjedelem 320 oldal

 

 

Ezt olvastad?

Kétnapos nemzetközi konferencia helyszínévé vált Kolozsvár 2017. október 27-28-án. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen megrendezett eseményen több hazai egyetem és az MTA