Egyetemjáró diákok nyomában

Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Akadémiai Kutatócsoport könyvbemutatóval egybekötött bemutatkozó estet tartott 2015. november 26-án az ELTE BTK-n. A rendezvény résztvevői megismerkedhettek a kutatócsoport munkájával, kiadványaival és terveivel, többek között az egykori diákok adatait feldolgozó adatbázissal is.


A rendezvény plakátja

A jelenlevőket az egyetem és a kutatócsoport nevében Borsodi Csaba köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy elsősorban nem dékánhelyettesként vagy intézetigazgatóként jött el a rendezvényre, hanem a kutatócsoport tagjaként, ahol a 20. századot kutató részleget vezeti. A kutatásnak az ELTE BTK és az ELTE Levéltár ad helyet, de a munkát a Magyar Tudományos Akadémia támogatja, hiszen a célkitűzés nem elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, hanem az egész magyar felsőoktatás múltjának kutatása. Az eddigi munkálatok közül kiemelten fontos a két lezajlott nemzetközi konferencia és az, hogy a kutatócsoport honlapja elkészült.


Borsodi Csaba

A rendezvény első felvonásában a közelmúltban befejeződött erdélyi egyetemjárásról szóló kiadványsorozat értékelése állt a középpontban. A köteteket Oborni Teréz, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Kora újkori témacsoport vezetője az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékének docense mutatta be.


Oborni Teréz

Az erdélyi egyetemjárást Tonk Sándor kezdte kutatni, munkájának első eredménye 1979-ben jelent meg a Kriterion gondozásában. A kötet 1173-tól 1520-ig tárgyalja a peregrinációt, a 190 oldalas bevezető tanulmány mellett 2496 erdélyi diák adatait tartalmazza. A közlésmód praktikus okokból – a vezetéknevek esetlegessége, kialakulatlansága – a keresztnevekből indul ki. A sorozat második kötete Szabó Miklós és Tonk Sándor munkája nyomán 1992-ben jelent meg. Az első kötethez hasonlóan itt is keresztnevek szerint rendezték az adatokat, a vizsgált időszak pedig 1521-től 1700-ig tartott. Az adatgyűjtés még a rendszerváltás során zajlott le, amikor az erdélyi kutatók még Budapestre is nehezen jutottak el, Nyugat-Európába pedig még nehezebben. A kötet így főleg helyben, azaz Erdélyben fellelhető adatokat tartalmaz. A Szabó Miklós és Szögi László szerkesztette harmadik kötet 1701 és 1849 között vizsgálta az erdélyiek peregrinációját. A vezetéknevek ebben az időszakban már alkalmasak voltak azonosításra, így itt már eszerint rendezték az adatokat. A negyedik, 1849 és 1919 közötti időszakot tárgyaló kötet 2014-ben jelent meg Simon Zsolt, Szabó Miklós és Szögi László szerkesztésében. A kötetek rövid bemutatása után Oborni Teréz kiemelte, hogy a könyvsorozat olyan élő adatbázist ad a kutatók kezébe, amihez valamennyi korszak kutatásakor érdemes hozzányúlni.


Ujváry Gábor

Oborni Teréz után Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet Horthy-kori kutatócsoportjának vezetője vette át a szót, aki az egyetemtörténeti kutatócsoport által publikált két peregrinációs adattár bemutatását vállalta magára. A Mészáros Andor, Szögi László és Varga Júlia szerkesztette Magyarországi diákok a birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin 1789-1919 című kötetből kiderül, hogy az Osztrák-Magyar Monarchián belüli peregrináció igen jelentős volt, míg a korábban jellemző németországi egyetemlátogatás háttérbe szorult. A  vizsgált időszakban a magyarországi diákok 68% most már a Habsburg-birodalom különböző felsőoktatási intézményeit kereste fel továbbtanulás céljából, és ezen belül 17%-uk a Bécsen kívüli 25 birodalmi tanintézetet. A század utolsó harmadában, amikor már kialakult a magyar felsőoktatási rendszer, a magyarok súlya csökkent a peregrinációban, ekkor főleg a magyarországi intézményeket látogatták, a többi nemzetiség aránya viszont megnőtt a birodalmi egyetemjárásban. A kötet szakválasztás és származás szerint is osztályozza a hallgatókat. A társadalmi rétegződést az apa vagy a gyám foglalkozása alapján méri. Nemzetiségi adatok csak a beiratkozók felénél derültek ki. Az adatok nemcsak a magyar kutatóknak nyújthatnak hasznos adalékot munkájuk során, hanem a Kárpát-medence valamennyi népe kutatóinak számára, sőt azon túl is. Idén jelent meg Patyi Gábor, Simon Zsolt, Szabó Miklós, Szögi László és Varga Júlia munkája nyomán a Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1867-1890 című kötet, mellyel a bécsi egyetemjárás bemutatása teljessé vált, mivel olyan intézmények is belekerültek, amelyek a másik kötetből kimaradtak. A magyar tudomány- és politikatörténet számos vezető alakja tanult Bécsben, így az osztrák főváros kulturális hatása Magyarországra megkérdőjelezhetetlen. Ujváry Gábor hangsúlyozta, hogy mindkét kötet esetén a bevezető tanulmány és az adattár is igen értékes, amikhez érdemes hozzányúlni akkor is, ha nem egyetemtörténettel foglalkozik a kutató.


Az est házigazdája, a kutatócsoport vezetője: Draskóczy István

A rendezvény harmadik részében Kelényi Borbála mutatta be az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport nemrég elkészült honlapját, amely számos aktualitásra hívja fel a figyelmet.


Szögi László

Az est zárásaként Szögi László foglalta össze a hosszú távú célkitűzéseket. Elmondta, hogy a végső cél egy olyan elektronikus adatbázis létrehozása lenne, amely tartalmazza valamennyi magyarországi egyetemi hallgató nevét. A hazai intézmények történeti adatai kevéssé feldolgozottak, így ezt a munkát el kellene kezdeni. Szükség lenne egy szoftverre, amit fel lehet tölteni az adatokkal, amelybe első körben a tanulmányi és életrajzi adatokat kellene felvinni. Egy ilyen adatbázis létrehozására azért is szükség lenne, mert Magyarország ezzel el van maradva más európai országokhoz képest. A kutatáshoz természetesen többletforrásra lenne igény, amelyhez szeretné megnyerni a Magyar Rektori Konferencia támogatását.

Az ELTE BTK és az ELTE Levéltár ad helyet a 2013. július 1-jén alakult MTA-ELTE Egyetemtörténeti Akadémiai Kutatócsoport (2013TKI738) MTA TKI által támogatott projektjének. A kutatócsoport vezetője Dr. Draskóczy István egyetemi tanár. A kutatócsoport három alprojetkre oszlik, a középkori részleg vezetője Dr. Draskóczy István egyetemi tanár, az újkori részleg vezetője Dr. Szögi László címzetes egyetemi tanár, ny. főigazgató, a 20. századot kutató részleg vezetője Dr. Borsodi Csaba tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes. A projekt un. „nem finanszírozott” résztvevője, Szögi László a hazai és nemzetközi egyetemtörténeti kutatások igen elismert, nagy tapasztalatokkal rendelkező alakja.

A kutatócsoport célja a magyar felsőoktatás történetének eddig elhanyagolt és fel nem tárt területeinek vizsgálata és az eredmények nemzetközi követelményeknek megfelelő formában történő közzététele.  A munka jól illeszkedik a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság által 2012-ben kezdeményezett együttműködésbe, amelynek keretében össze kívánják kapcsolni az egyes országokban már évek óta készülő középkori, és újkori hallgatói adatbázisokat.

Forrás: http://egyetemtortenet.elte.hu/

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

A 2017/2018-as tanév kezdetén indult el az Újkor.hu – A velünk élő történelem Oktatás rovata, és akárcsak az előző évben,