Életmód és anyagi kultúra – Lőrinc László új könyvéről

Hogyan változtak ételeink az idők folyamán? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? ­Néhány kérdés, melyre megtudhatjuk a választ Lőrinc László Életmódtörténet – Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig című könyvéből, amely 2016 végén jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A kötetet február 7-én mutatták be az Írók boltjában. A teltházas rendezvényen Saly Noémi művelődéstörténész (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum), Fónagy Zoltán történész (MTA BTK Történettudományi Intézete) és Magyar László András orvostörténész (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár) beszélgetett a szerzővel, Lőrinc Lászlóval.

Kép forrása: Akadémiai Kiadó

Fónagy Zoltán bevezetőjében kiemelte, hogy a történeti kíváncsiság ma már mindenre kiterjed, így a mindennapi élet kutatása is egyre inkább fókuszba kerül. Ez a történeti irányzat némi késéssel érkezett Magyarországra, de ma már stabilan jelen van, amit ez a kötet is bizonyít. A késés tényét Lőrinc László is igazolta. Középiskolai tanárként azt tapasztalta, hogy a diákok igényelnék, hogy többet tudhassanak arról, hogyan éltek korábban az emberek. A ’80-as években azonban mindössze egy könyvet tudott nekik ajánlani, amely egy Hanák Péter szerkesztette rádióműsor nyomán született. Ezt a hiányt szerette volna pótolni, amikor elkezdte történeti antropológiai vizsgálatait. Könyveit tanároknak, diákoknak szánta, de mint kiderült, a sorozat első két kötetét a felsőoktatásban is használták jegyzetként. (Az első, ős- és ókorral foglalkozó kötet 1997-ben, a második, középkorral foglalkozó 1999-ben jelent meg.)

A könyv öt fejezetre oszlik. Fónagy Zoltán szerint az első kettő (Népesedés és élelmezés; Egészségügy és higiénia) az emberrel, mint biológiai lénnyel foglalkozik, a második három inkább technikaközpontú. A harmadik fejezetben a történeti ökológiáé a főszerep, a negyedik és ötödik az ember és a technika viszonyát vizsgálja. A könyv nem választja el a múltat a jelentől, és a tankönyvi gyakorlattal szemben az egyetemes történetet sem a magyartól.

Saly Noémi szerint rendkívül fontos, hogy az alulnézeti kutatások egyre nagyobb teret nyernek. E terület korábban sem volt ismeretlen, de a megjelenő munkák az összefüggések ábrázolása helyett általában elszigetelt jelenségeket írtak le, némi anekdotázással fűszerezve. E kötet nagy előnye pont az, hogy rendszerezi a kapcsolódó ismereteket. Példaként az evést hozta fel. Visszacsatolva Fónagy Zoltán korábbi mondatára hangsúlyozta, hogy az evés nemcsak biológiai szükséglet, hanem fontos társadalmi szerepe van: összefügg a mezőgazdasággal, a kereskedelemmel, számos technikai újítással.

Saly Noémi, Magyar László András, Fónagy Zoltán, Lőrinc László. Kép forrása: Akadémiai Kiadó

Magyar László András hozzátette, hogy az orvostörténetet általában lehagyják a történelemkönyvekből, mivel úgy gondolják, hogy az kizárólag az orvostudomány, az orvosi szakma történetét jelenti, holott az orvostörténet az egészséges és a beteg test történetével foglalkozik. A népegészségügy, a járványok, az általános higiénia, a demográfia mind ide tartozó kérdések. Sok esetben a politikatörténeti kérdések sem függetleníthetők az orvostörténettől. A Rákóczi-szabadságharc idején pestis-, 1848­–49-ben kolera-, 1918-ban spanyolnáthajárvány tombolt, amik alapvető befolyással voltak a folyó eseményekre. Magyar szerint a könyv egyetlen hibája, hogy rövid, és nem vizsgálhatott további kérdéseket.

Lőrinc László a rövidségre válaszolva elmondta, hogy ez a könyv nagyjából a harmada annak, amit el lehet mondani életmódtörténeti szempontból az elmúlt ötszáz évről. Elsősorban az anyagi kultúrával foglalkozik benne, azokat a kérdéseket vizsgálva, amelyek összefüggenek a népesedés történetével. Az emberéletről (születéstől a halálig, ebben a szerelem, a nemek, a családok, a gyerekek-felnőttek viszonyai, a halál felfogása stb.), illetve a mentalitásról külön kötet készül majd remélhetően.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a történelemmel, mint szaktárggyal kapcsolatban számtalan előítélet él a diákokban. Túl sok adatot kell megtanulni és nem látják az összefüggést sem a múlt eseményei és saját életük között. Fónagy Zoltán zárszavában úgy értékelte, hogy ez a könyv segít lebontani ezeket a prekoncepciókat, ezáltal megjelenése fontos ismeretterjesztő szerepén túl a történettudománynak is jót tesz.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

„Ember az embertelenségben” – tematikus faliújság a holokauszt emléknapra

Cikkemben azt kívánom röviden bemutatni, miként hoztunk létre 2023 tavaszán egy 32 fős, 10. évfolyamos gimnáziumi osztállyal egy alapvetően papír

X