Elgördült a Szerzetesek Szekere – beszámoló

2014. szeptember 17-én tartották a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében a második budapesti szerzetesi gyűjteményi napot. Míg 2013-ban a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár szervezésében, addig idén a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára szervezte a kiállítással egybekötött konferenciát. Az előadások központi témája a szerzetesek utazási szokásai volt.

Az első előadást tartó Varga Kamill OFM egy különleges életutat és utazást ismertetett. A jászberényi származású Kiss István ferences atya ikertestvérével együtt lépett be a rendbe, majd különböző magyarországi rendházakban élt (Szécsény, Kecskemét, később Szeged, Gyöngyös és Jászberény). Többször kérte a rendi vezetést, hogy engedélyezzék számára a Szentföldre való zarándokutat, de erre csak 1766-ban kapott engedélyt. Ekkor Trieszten és Velencén keresztül hajóval, majd gyalogosan jutott el Jeruzsálembe. A zarándokútról a legutóbbi évekig csak egy beszámoló állt rendelkezésre, ám egy nemrégi levéltári felfedezésnek köszönhetően ma már az útinapló magyar és latin nyelvű változata is ismert.


Fotó: Tőzsér Benjámin (forrás: melte.hu)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, Forgó András egy morvaországi ciszterci szerzetes 1712. évi pozsonyi útjáról számolt be. A velehradi apát képviseletében titkára, Hermann Engelbert érkezett az országgyűlésre, ugyanis a velehradi elöljáró egyben a pásztói, majd a pilisi apáti címet is viselte. Az utat a magyar-cseh(-morva) határ mentén tette meg Velehradból Pozsonyig szekéren. Bár beszámolója főként az országgyűlés eseményeiről szólt, az utazásról is készített feljegyzéseket, többek között azokról a falvakról is, amelyek a Csallóközben az apátság birtokába kerültek. Engelbert szerzetes beszámolóját Forgó András és hallgatói tavaly jelentették meg (Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével).

Koltai András, a piarista rend levéltárosa, a piarista szerzetesek 18. századi itáliai útjáról tartott előadást. Ez többször a rendi gyűlésekre való utazásból kifolyólag történt. Természetesen az itáliai utazás egyik fontos célja volt Róma. Az előadó ismertette azokat a római piarista intézményeket is, amelyek fogadták a Magyarországról érkező rendtársakat. Ezek az utak azonban gyakorta komoly pénzügyi kiadást is jelentettek, amelyek adósságot okoztak, amit aztán a hitelezők a később érkező rendtagokon kerestek. Érdekes, hogy a Rómából érkező leveleket a piaristák gyakran magyarul írták, noha amúgy kevésbé használták a nyelvet.

Zágorhidi Czigány Balázs, a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője Bőle Kornél, 20. századi domonkos szerzetesről adott elő. Bőle atya ismert szónoka volt korának, a domonkos rend egyik „arca” lett a két világháború közötti időszakban. Nevéhez fűződik a Credo mozgalom és folyóirat létrehozása, de tevékenyen részt vett Szent Margit szenttéavatási eljárásában. Gazdag hagyatékában bőségesen maradtak fent források utazásairól is. Gyors munkájáról árulkodik, hogy római zarándokútjáról külön füzetet jelentetett meg, amelyet a következő, néhány héttel későbbi útján már ki is osztottak a zarándokoknak. Spanyolországi útja során felkereste a száműzetésben élő magyar királyi családot is, míg amerikai útjáról már mozgóképfelvételeket is készített, amelyekből aztán itthon vetítést is tartott.


Fotó: Tőzsér Benjámin (forrás: melte.hu)

A konferencia utolsó előadója Mihalik Béla Vilmos, a jezsuita levéltár vezetője volt, aki a rendtagok kényszerű utazásáról, a kommunista diktatúra elől való Nyugatra történő szökéséről tartott előadást. A szökésre több hullámban került sor 1948 végétől, főként a zöldhatáron keresztül a Fertő-tó térségében. Egy másik módja volt a szökésnek az Orient Arlberg Expressz hálókocsijának aljára felszerelt deszkalapokon való kijutás. Azonban a lebukás komoly következményekkel járt, többeket bebörtönöztek, és 1949 őszén Tüll Alajos tartományfőnököt a kommunista hatóságok a határátlépések szervezése miatt börtönözték be. A második nagy hullám az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után indult meg. 1946–1956 között mintegy 135 rendtag jutott ki Nyugatra, ezzel a magyar provincia 1990-ig lényegében két részre szakadt.

A gyűjteményi naphoz az egyes szerzetesrendi gyűjtemények utazásokról készült fényképei közül válogatott darabokból álló tablókiállítás kapcsolódott. A konferencia végén a piarista gimnázium épületének megtekintését követően a rendi könyvtár gazdag állományának egyes köteteivel is közelebbről megismerkedhettek a résztvevők.


Fotó: Tőzsér Benjámin (forrás: melte.hu)

Ezt olvastad?

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative
Támogasson minket