Előadás: Tudományos diszciplína vagy nemesi családfakutatás? A genealógia helye és szerepe a 18. századi Magyarország tudományos életében - Budapest

Forrás: MHGT

Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2015. I. félévi programjából:

Tudományos diszciplína vagy nemesi családfakutatás? A genealógia helye és szerepe a 18. századi Magyarország tudományos életében

Előadó: dr. Soós István (történész, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa)

Ülés vezető: dr. Kollega Tarsoly István, alelnök

A genealógia, a történelem egyik „szolgálóleánya” a többi történeti segédtudománnyal együtt a 18. században vált önálló tudományággá. Jóllehet előzményei már az előző két évszázadra visszanyúlnak, a genealógia tudományos diszciplínává azonban csak a genealógiai bibliográfiák, illetve a 18. század első felében napvilágot látott első, e tudományágról szóló s elméleti munkák nyomán vált. A genealógia gyakorlati alapvetéseinek tudományos kidolgozásával, illetve gyakorlati alkalmazásával (J. Chr. Gatterer göttingai egyetemi tanár munkái) megszületett az önálló tudományos diszciplína. Magyarországon, a történetírás és a hozzá kapcsolódó tudományágak a nyugat-európai historiográfia fejlődéséhez viszonyítva jelentős késésben voltak. Ezt a lemaradást döntően meghatározta az a tény, hogy új nyugat-európai történeti, történet-politikai, filozófiai és filológiai irányzatok és kutatási módszerek hosszú évtizedeken át nem jelentek meg a hazai historiográfiában, amelyet a 18. század folyamán jórészt a jezsuita történeti iskola határozott meg. Az előadás ennek a lemaradásnak a tudománytörténeti okait és hátterét, valamint következményeit próbálja feltárni, különös tekintettel a genealógia hazai „sajátos változata” fejlődésének az elemzésével.

Dátum: 
csütörtök, június 25, 2015 - 17:00